Adó- és áfacsökkentéssel, ársapkával és szociális intézkedésekkel igyekeztek enyhíteni az inflációs nyomást az egyes európai, nem az eurozónába tartozó országok – derül ki a hvg.hu körképéből. Magyarország kicsit kilóg a sorból.
Adócsökkentések
Svédország az üzemanyagáraknál döntött áfacsökkentés mellett, Bulgária a kisvállalkozásokat mentette fel az áfafizetés alól az állam 2021 októberétől 2024 decemberéig. A lengyel kormány 2022 januárjában az „antiinflációs pajzs” névre hallgató csomag keretein belül az étel, a gáz és a növényvédő szerek áfáját 0 százalékra, a benzin és a dízel áfáját 8 százalékra, a fűtését pedig 5 százalékra csökkentették hat hónapon át. Románia az energia áfáját csökkentette 5 százalékra. Csehország az energia áfáját csökkentette 0 százalékra, emellett a cégek zöld átállását is segítették áfakedvezményekkel, és az útdíjakat is eltörölték a kamionokon kívül szinte minden jármű esetében.
A magyar állam ezzel szemben egy más utat választott az adócsökkentésre, nem az áfabevételtől tekintett el, hanem inkább a szociális hozzájárulási adót faragta tovább, illetve az önkormányzati adókat csökkentette a kkv kör számára.
Ársapkák
Bulgária a fűtés és energia árát fagyasztotta be, és hasonlóan döntött Csehország és Lengyelország is. Lengyelországban a háztartásokon kívül egyes közhasznú intézmények, például óvodák vagy kórházak élvezhetik ezeket a kedvezményeket. Hasonló, lakossági fogyasztással kapcsolatos kategóriákat Románia is bevezetett a saját energia-ársapkája esetében.
Magyarországon a limitált energiaárak – egy korlátozott kisvállalkozói körön túl – csak a lakossági fogyasztókra voltak érvényesek, és tavaly nyár óta azoknak, akik átlag fölött fogyasztanak szintén az állam által meghatározott, de a kedvezményesnél jóval magasabb árat kell fizetnie. Magyarország ezen kívül egyes élelmiszerek és a benzin árát is befagyasztotta egy időre. A magyar élelmiszerárstop rendhagyónak számít a többi lépéssel összehasonlítva, amik általában energia-és benzinárakat érintenek.
Támogatások
Svédország célzott bónuszokat vezetett be, tehát a bizonyos feltételeket teljesítő személyeknek automatikusan járt támogatás. A nagy energiafogyasztó háztartások (2000 kwh felett) 2021 decemberben, 2022 januárban és februárban havi 195 euróval, azaz 78 ezer forinttal támogatták. Ezen kívül az autótulajdonosok 96–144 euró értékű (38–58 ezer forint) egyszeri kifizetést is kaptak a benzinárak emelkedése miatt.
Bulgária a vállalkozásokat kompenzálja a megnövekedett energiaárak miatt, remélve, így ennek költségei nem hárulnak a fogyasztókra. Csehországban a „Segítség a háztartásoknak és a kisvállalkozóknak” című program nyújt irányított segítséget a lakosságnak, és néhány 0% kamatú hitelkonstrukciót is biztosít azoknak, akik esetleg bajba kerülnek a magas energiaárak miatt.
Lengyelországban fejenként maximum 106 eurót (42 ezer forint) kaphatnak évente az állampolgárok, jövedelemtől, családi állapottól és a háztartás fűtésének típusától függően. Egy háztartás maximum 306 eurót (122 ezer forint) kaphat, ha minden kategóriából a legmagasabb besorolásúba esik. A szénnel fűtő háztartások továbbá egy egyszeri 636 eurós (254 ezer forint) támogatást is kaptak, mivel őket különösen sújtják az energiaár-növekedések.
Románia 2021 szeptemberében egyszeri energetikai kifizetést adott, amit a lakosok számláik fizetésére, de például energetikai korszerűsítésre is használhattak. 2021 októbere és 2022 márciusa között a román lakosok energia-és gázszámla-kompenzációt kaptak, és hasonló direkt kifizetés járt civil szervezeteknek, kórházaknak és oktatási intézményeknek is.
Egyedül Magyarország nem adott közvetlenül pénzt az általa sérülékenynek minősített társadalmi csoportoknak, minden más vizsgált ország valamilyen konstrukcióban élt ezzel a lehetőséggel.
