Az elmúlt évek külső sokkjai mellett a koronavírus-járvány alatt tapasztalt költségvetési költekezés és alacsony kamatszint okozta azt, hogy mostanra a magyar infláció a legmagasabb lett egész Európában – írja a Portfolio.hu a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzésére hivatkozva. Vagyis a kormány és az MNB is hibás a dologban.
A főbb magyar sajátosságok:
- Világjelenség a magas infláció, de Magyarországon kiemelkedően elszaladt,
- a magyar infláció fáziskésésben van (máshol már mérséklődik), illetve
- nálunk évek óta növekszik az áremelkedés üteme.
Az IMF elemzése rámutatott arra is, hogy a koronavírus hatásainak enyhítése végett a lazításban élen járt Magyarország.
- A vizsgált jegybankok közül arányaiban csak a török bővítette jobban a mérlegét, mint az MNB 2020 eleje és 2022 novembere között, GDP-arányosan még az EKB-nál is nagyobb volt a magyar mennyiségi lazítás.
- Hasonló volt a helyzet a költségvetésben is, ahol a magyar kormány jelentősen elengedte a hiányt, amihez a járvány mellett a 2022-es parlamenti választások is közrejátszottak.
A háború kitörése és a nyersanyagárak elszállása nemcsak közvetlenül érintette a magyar gazdaságot, hanem az energiaárak emelkedése a külső finanszírozást is megnehezítette, emellett a szigorodó globális pénzügyi körülmények és az Európai Unióval folytatott viták befolyásolták a magyar eszközök kockázati megítélését, a forint gyengülése pedig fokozta az importált inflációt – mutat rá az IMF.
Azt is rögzítik, hogy a magyar deviza 2022-ben nagyobb mértékben gyengült a dollárral szemben, mint a többi feltörekvő piac fizetőeszközei. És becslések szerint egy százaléknyi forintgyengülés önmagában 0,3 százalékpontot adhat hozzá az inflációhoz.
A Valutaalap elemzése is kiemeli, hogy az élelmiszerárak az Európai Unióban Magyarországon emelkedtek a legnagyobb mértékben. Ehhez hozzájárult a tavaly nyári aszály, ami a mezőgazdaságot érintette negatívan, így fokozta a nyomást a feldolgozatlan élelmiszerek árán. Ez pedig erősen begyűrűzött a feldolgozott élelmiszerek árába is a gyártók erős alkupozíciója és az élelmiszeripar alacsony termelékenysége miatt. A kormány által elrendelt árstopok pedig nem voltak hatásosak, mert a kereskedők más termékek árát emelték meg, kompenzációképpen.
És ugyan a monetáris és a fiskális kondíciók jelenleg szigorodnak, de az inflációs várakozások horgonyzatlanok, a maginfláció pedig továbbra is magas a feszes munkaerőpiac és a korábbi keresletélénkítés eredményeként – foglalta össze a Valutaalap.
Az áremelkedési ütem valószínűleg épp most tetőzik, ugyanakkor a szervezet szakemberei szerint fontos, hogy elkerüljük a magasan ragadó inflációt, ehhez pedig konkrét javaslatokat is megfogalmaztak.
A szervezet elemzése szerint a fiskális és monetáris politikának szigorúnak kell maradnia és közösen kell küzdenie az infláció leszorításáért a kereslet visszafogásán keresztül. Az esetleges változtatásnál figyelni kell a beérkező adatokat és az inflációs alapfolyamatokat, külső kínálati sokkok esetén pedig készen kell állni akár további szigorításra – figyelmeztetnek a szakemberek.
