- A budakalászi önkormányzat a területén található sport, szabadidős és rekreációs célú tavaknál vet ki új adót 2023-ban: belépőjegyenként 200 forintban szabták meg a mértékét, amit a helyi lakosok kivételével május 1. és szeptember 30. között kell megfizetni.
- A XVIII. kerületi önkormányzat pedig a légiutasokat adóztatja meg januártól (kivéve a kerületben élőket, a kiskorúakat és a vállalkozási céllal utazókat) 1000 forint értékben.
Az új adókat mindkét önkormányzat az idegenforgalmi adó mintájára tervezi beszedni: ahogy az ifát a szállásadók szedik be, úgy a belépőjegyadót a tavak üzemeltetői, a légiutasadót pedig a légitársaságok és a földi kiszolgálók közösen. Bár az érintett önkormányzatok úgy érzik, kellően előkészítették az új adók bevezetését, egyelőre kérdéses, hogy megfelelőek-e az adókról szóló rendeletek. Az viszont közös indok mindkét helyen, hogy az új adókat a kormányzati elvonásokkal indokolják.
Hadigazdálkodás
A XVIII. kerület a légiutasforgalmi adóból évente 5–7 milliárd forint bevételre számít. (A másik új adóból, a 3000 négyzetméternél nagyobb területű, külterületi besorolású szántóra, gyümölcsösre, rétre, legelőre kivetett termőföldadóból – amely a telkek tulajdonosait érinti – erre az évre nem terveztek bevételt.)
Az önkormányzat költségvetése stabil, köszönhetően a szigorú költségvetési rendnek és a „hadigazdálkodásnak”, ám a különböző jogcímeken és ürügyekkel kivetett kormányzati elvonások évente mintegy 6 milliárd forinttal rövidítik meg a kerületieket – írták lapunknak magyarázatul. Ennek összege az elmúlt két teljes évben így már 12 milliárd forint, a koronavírus-járványra hivatkozva kivetett és a mai napig érvényben lévő szolidaritási adó például az idei évben már több mint 3 milliárd forintos plusz terhet jelent az önkormányzatnak.
A kormányzati elvonások, illetve a kormány ellenzéki településeket büntető politikája miatt számos olyan fejlesztéstől esnénk el, amelyek a kerületben élők számára fontosak és régóta esedékesek lennének. A Zsebők Zoltán szakrendelő felújítása már megkezdődött, de csak az első ütemet tudjuk megcsinálni, mivel a kormány egy tollvonással elvette a fővárostól az Egészséges Budapest Programra beígért 50 milliárd forint második részletét, ami kerületünknek 800 milliós kárt jelent.
Azt is hangsúlyozták, hogy a légiutasforgalmi adó bevételei a rendelet szerint csak infrastrukturális fejlesztésekre (így az Üllői út, a Nagykőrösi út, az Alacskai út, egyéb kerületi főutak, járdák stb. felújítására), illetve szociális célokra használható fel a kerületben élő 100 ezer ember érdekében.
Fejlesztésekre már nem jut
Budakalász is azt írta megkeresésünkre, hogy a helyi adóbevételek növelésére nagy szükség van, mert a központi elvonások tovább emelkednek: a településnek az idén már 158 millió forint szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie az államkasszába. A kötelező önkormányzati feladatok finanszírozására a központi költségvetésből érkező állami normatíva pedig még a rezsiköltségek támogatásával együtt sem követi a magas inflációt, így a hiányzó forrásokat a városnak a saját bevételeiből kell pótolnia. Céljuk, hogy az adóbevételek növelése minél kevésbé érintse a budakalásziakat, így – mint írták – a lakosságot leginkább érintő kommunális adó sem emelkedik.
Ők is úgy nyilatkoztak, hogy a város gazdálkodása a nehézségek ellenére is stabil, de érdemi fejlesztésekre egyre kevesebb saját forrás jut. Ezekhez járulna hozzá az új települési adó – 2023-ban ebből 10–12 millió forint bevételre számítanak.
Budakalászon nem emelkednek a lakosságot terhelő adók, de három év után emelkedik a vállalkozók építmény- és telekadófizetési kötelezettsége, amivel igazodnak a környező települések adószintjeihez. Ezen felül a Budakalászon tárolt motorcsónakok korábbi adókedvezményét is eltörölték. Korábban nem volt náluk idegenforgalmi adó – ezt a szálláshelyek kis száma nem is indokolta. Az elmúlt években azonban jelentősen megnövekedett a tavakhoz látogató „egynapos turisták” száma, őket érinti a belépőjegyenként 200 forintos – a jegyárakhoz képest az önkormányzat szerint jelképes – adófizetési kötelezettség.
Mások is szednek légiutasadót
A légiutasadó a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret (amely a XVIII. kerületben van) igénybe vevő minden természetes személy utazóra vonatkozik – válaszolta arra a kérdésünkre a XVIII. kerületi önkormányzat, hogy a külföldiektől is beszedik-e az indulókra, érkezőkre és tranzitutasokra kivetett ezerforintos adót.
Megjegyezték, hasonló adót ma is fizetnek a magyar utasok, akik például Hollandiában (24 euró), Németországban (több mint tíz éve – 13 és 59 euró között), Svédországban (akár 40 euró) vagy Norvégiában (8 és 21 euró attól függően, hogy az úti cél Európán belül vagy kívül van) szállnak repülőre. Mint írták, ezekben az adókban az a közös, hogy a repülőtér elhelyezkedése alapján illetékes település veti ki az utasforgalom alapján az utasokra. Azt is hozzátették, hogy Magyarországon van a kormány által a légitársaságokra kirótt és később sávossá alakított extraprofitadó is, amely 2700 és 12 700 forint között mozog.
Mivel akadt olyan utazó, aki arról számolt be, hogy januári útja során nem szedték be tőle az adót, megkérdeztük a XVIII. kerületi önkormányzatot, hol tart a bevezetés. Azt írták, hogy a január 1-jén hatályba lépett rendelet alapján
Ez már csak azért is érdekes, mert a Ryanair-vezér, Michael O’Leary ellenzi az új adót.
Még nem tudni, lesz-e hivatali ámen az új adókra
A Budapest Airport felügyeleti eljárást kezdeményezett Budapest Főváros Kormányhivatalánál a légiutasadóval kapcsolatban, és ennek nyomán a kormányhivatal törvényességi felhívással élt, vagyis leírta, hogy az új adóval szemben milyen aggályai vannak. Január 24-én az önkormányzat megtárgyalta a kormányhivatal törvényességi felhívását, amellyel maradéktalanul ugyan nem értenek egyet, de rendeletmódosítási javaslatot fognak készíteni.
A szöveg szerint a DK-s Szaniszló Sándor vezette önkormányzat nem tett eleget a kormányhivatal törvényességi felhívásának a megadott 30 napos határidőn belül, és nem szüntette meg a jogszabályellenes helyzetet. Az önkormányzat azt is jelezte, hogy „alapvetően nem ért egyet a kormányhivatal álláspontjával”. Ezért a kormányhivatal az önkormányzati rendelet kifogásolt rendelkezéseinek felülvizsgálatát és megsemmisítését, valamint azonnali jogvédelem keretében a rendelet alkalmazásának ideiglenes tilalmát kérte a Kúriától – olvasható a közleményben.
Többek között az a kérdés, hogy a kormány által kivetett légiforgalmi extraprofitadó mellett ki lehet-e vetni a légiutasadót is, illetve hogy az önkormányzat az idegenforgalmi adó mintájára megbízhatja-e a földi kiszolgálókat és a légitársaságokat az adó beszedésével vagy sem. A kormányhivatal és a Niveus Consulting Group szakértői szerint nem, az önkormányzat szerint igen, és mindnyájan az adózási törvényekre hivatkoznak. Úgy tűnik, felszínre került egy joghézag – a helyi adózásról szóló törvény ugyanis kizárólag az idegenforgalmi adónál rögzíti, hogy azt kiknek (a szállásadóknak) kell beszedniük, a többi települési adónál csak az adókivetésről ír, arról nem, hogy ki szedje, szedheti be az adót. A Világgazdaság cikke szerint a légitársaságok is szabálytalannak tartják az új adót, és ők is a Kúriához fordultak.
Pedig gondosan előkészítették
A rendelet előterjesztője, Kőrös Péter alpolgármester a 24.hu-nak azt mondta, nem alkottak volna ilyen rendeletet, ha nem lennének biztosak benne, hogy jogilag rendben van a légiutasadó.
A rendeleten több mint egy évet dolgoztunk, komoly adótanácsadó cégek segítségét is igénybe vettük az előkészítés során.
A kormányhivatalnál lévő ügyüknek háromféle kimenetele lehet, vázolta: vagy igazat ad nekik a kormányhivatal (amit nem tartottak valószínűnek), vagy az önkormányzat által küldött válasz alapján újabb kérdéseket tesznek fel, amire válaszolniuk kell, vagy a Kúria elé viszik az ügyet, és az fogja eldönteni nyárig, hogy igazuk van-e.
A kormányhivatal a 24.hu-nak azt írta: a XVIII. kerületi önkormányzat által bevezetett, több jogszabályt megsértő légiutasadó miatti kormányhivatali törvényességi felhívás kapcsán a képviselő-testületnek 30 napja volt, hogy megszüntesse a feltárt jogsértéseket, ellenkező esetben a kormányhivatal a Kúriához fordul a rendelet megsemmisítéséért. Ezt szerdán aztán be is jelentették.
A budakalászi önkormányzat szintén azt írta, úgy érzik, hogy körültekintően jártak el, tájékozódtak, megkérdeztek szakértőket. Szeptemberben – jóval az új adónem bevezetése előtt – Budakalász megkereste a Pénzügyminisztériumot, és előzetes állásfoglalást kért. A tárca csak a januári, ismételt megkeresésükre reagált, és azt javasolta, hogy forduljanak a kormányhivatalhoz, ők az illetékesek. Megtették, várják az állásfoglalásukat. Péterffy Gábor polgármesteri kabinetvezető lapunknak azt mondta, októberben egyeztettek a budakalászi tavak üzemeltetőivel is, jelezték nekik az adóbevezetési szándékot. Nem lelkesedtek, de akkor úgy tűnt, hogy megértőek – fogalmazott. Hozzátette:
tisztában vagyunk vele, hogy új, úttörő dologról van szó. Minden önkormányzat próbál túlélni és ehhez forrást szerezni. Van, ahol lóadó van, van ahol a 30 méternél magasabb épületeket adóztatják meg. Ha valami törvényességi aggály lesz, akkor természetesen módosítunk.
A Lupa vezetősége ugyanakkor megkeresésünkre azt írta, a helyi adó bevezetésével kapcsolatban érdemi egyeztetés egyáltalán nem történt, információt erről előzetesen nem kaptak. Egy általuk kért, más témában történt egyeztetésen az önkormányzat anyagi nehézségeit említették nekik, valamint azt, hogy emiatt további bevételekre lesz szükségük. Másfél hónappal később már egy elfogadott rendeletről kaptak utólag tájékoztatást. Mint írták, a tavaly novemberi rendelet elfogadását követően méltányossági kérelemmel fordultak az önkormányzathoz, melyre továbbra is várják a választ. A képviselő-testület által elfogadott rendeletet még vizsgálják. Bíznak benne, hogy az adó bevezetéséről még lesz lehetőségünk érdemi egyeztetést folytatni az önkormányzattal, és ők is belátják, hogy ezzel a rendelettel versenyhátrányt okoznak egy helyi vállalkozásnak.
