Élet-Stílus

Kevesebb kidobott étel, önállóbb gyerekek – hogy működnek a szabadszedéses menzák, és mennyire váltak be?

Kőrös Gábor / 24.hu
Szabadszedéses menza a Móricz Zsigmond Gimnáziumban Budapesten 2026. április 23-án.
Kőrös Gábor / 24.hu
Szabadszedéses menza a Móricz Zsigmond Gimnáziumban Budapesten 2026. április 23-án.
A menzareform után egy újabb nagyobb átalakítás elején (közepén?) vagyunk, egyre több iskola tér át az úgynevezett szabadszedéses vagy svédasztalos menzákra, ahol minden eddiginél nagyobb szabadsága van a gyerekeknek, miközben sok helyen látványosan csökkent az ételmaradékok mennyisége. Megkerestünk négy fővárosi önkormányzatot, amely már bevezette az új rendszert, illetve megkérdeztük a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségét is, hogy megtudjuk, mennyire vált be a rendszer, valóban kevesebbet kell-e sorban állniuk a gyerekeknek és, hogy tényleg egyre többen veszik-e igénybe a menzákat a váltás óta.

Zajlik a készülődés a II. kerületi Móricz Zsigmond Gimnáziumban ebéd előtt. Még kell pár perc, hogy a gyerekek elkezdjenek leszállingózni, de már minden készen áll: roskadoznak a pultok az ételektől, kétféle levesből és kétféle főételből választhatnak a diákok. A pultokon minden edény tele, a sor végén helyet foglaló saláta/gyümölcsbár is feltöltve, kivi, banán alma várja a gyerekeket. Az első turnus már nem győzi kivárni a nyitást, ahogy lehetőségük van rá, beözönlenek az ebédlőbe. Először is leolvassák a kártyájukat, aztán már csak a választék előtt pihennek meg egy picit, de ezt a részt is hamar letudják, és már az asztalnál ülnek.

Sorra váltanak az iskolák a II. kerületben

Nincs sorbanállás, nincsenek konyhásnénik, kiveszik a választott ételt és az asztalhoz viszik.

„Csak így kevesebbet tudunk beszélgetni a gyerekekkel” – mondja a konyhán dolgozó hölgy, aki szerint a diákok is fájlalják, hogy nem tudnak annyit beszélgetni vele, mint korábban. A szabadszedéses meznának egy hátránya biztos van: kevesebb a kontaktus a dolgozókkal. Akiknek a korábbinál is sokkal több dolguk van az új rendszerben, például mindenhol annyi tiszta tányérnak kell lennie, amennyi gyerek van, de a lényeg, hogy a gyerekeknek tetszik – a tapasztalatok szerint nagyon is. A II. kerületben jelenleg öt olyan menza működik, ahol szabadszedés van, hamarosan jöhet a hatodik.

Az első szabadszedéses (svédasztalos) menza a II. kerületben a Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumban volt, ahol

a kezdeti tapasztalatok alapján már kevesebb az ételmaradék, kevesebbet kell sorban állni, és több idő jut az ebédre.

A cikk tartalmából

Cikkünkből többek között kiderül:

  • Mik az eddigi tapasztalatok azokban az iskolákban, ahol bevezették a szabadszedéses menzát?
  • Tényleg kevesebb étel megy veszendőbe?
  • Segítheti-e mindez az egészségesebb táplálkozást, vagy azt, hogy a felnövekvő generáció jobban tisztelje az ételt?
  • Érkeztek-e szülői panaszok, és ha igen, hogyan orvosolják ezeket?

 

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!
Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik