Szajki Bálint / 24.hu
Gazdaság

Ryanair-vezér: személyesen fizetem Gulyás Gergely retúrjegyét

Vagy a magyar kormányt, vagy az Alkotmánybíróságot szeretnék meggyőzni arról, hogy minden formában töröljék el a légitársaságok különadóit.

A nyári magyarországi járatok számát hirdető táblával és mosolyogva vonult be Michael O’Leary, a Ryanair csoportszintű vezérigazgatója keddi budapesti sajtótájékoztatójára – éles kontrasztban tavaly novemberi látogatásával, amikor még színpadias letörtséggel az extraprofitadó eltörlésére szólított fel.

A most bejelentett, heti 56 járatot tartalmazó menetrend lényegében változatlan kapacitást jelent: továbbra is 8 gép állomásozik Ferihegyen, az egyetlen új útvonal, a heti kétszer repülhető Belfast egy ott állomásozó repülőgéppel teljesül. Azon kívül csak a járatok számát sűrítik a zsúfoltabb nyári menetrendben, például Berlin, Korfu és Róma felé.

Amíg az adó marad, a budapesti gépek száma is

„Kizárólag egy adott reptér költségszintje számít számunkra” – egyértelműsítette a tájékoztató után a 24.hu-nak, hogy az évek óta lebegtetett, de az új adók miatt egyelőre meg nem érkező új, Budapestre is telepíthető repülőgépek helyét máshol fogják megtalálni, amíg Ferihegyen fix pluszköltségeik vannak. Ennek logikája, hogy O’Leary-ék elemzői az extra forgalom lehetséges forrását a Budapestre hétvégézni érkező külföldi turistákban, és nem elsődlegesen a magyar utazókban látják, előbbiek pedig a mintegy 10 eurós adóval olcsóbb Torinót vagy Barit fogják választani mindaddig, amíg a cég által egy az egyben az utasokra hárított árkülönbözet fennáll. (A két olasz bázist konkrét példaként hozta fel O’Leary, mint olyan helyszíneket, ahova inkább telepítenek új gépet.)

„Mindenki összehasonlítja az árakat, ön is, én is. A repülőutak karbonlábnyomát ellentételező önkéntes hozzájárulásunk egy euró körüli: az utasok egy százalékánál kevesebb választja, hogy kifizesse” – mondta újságírónknak. Az utasok mintegy 60 százaléka alapáron repül, 40 százalékuk fizet a nagyobb fedélzeti poggyászért, elsőbbségi beszállásért, és mindössze 25 százalékuk választja a feladott poggyász borsos felárát – hangzott el korábban az eseményen, ahol O’Leary

üdvözölte, hogy a kormány hozzájuk hasonlóan ellenzi a XVIII. kerület tervezett különadóját.

Most a korábbi idiótázásnál jóval békülékenyebben vezette le többször is, hogy szeretnék megértetni a kormánnyal: az immár környezetvédelminek hívott és kibocsátástól függően sávossá átalakított (ez a különbségtétel a Wizz Air mellett a szintén fiatalabb flottával repülő Ryanair gépeinek kedvez) különadó változatlanul csakis a budapesti turizmust sújtja.

A Ryanair úgy számol, néhány év alatt 50 százalékkal, azaz kétmillióval több utast hoznának enélkül a magyar fővárosba. Azt is elmondta: direkt módon nem győzködik erről a kormányt, viszont éppen hétfőn hallgatta meg képviselőjüket a beadványuk nyomán vizsgálódó Alkotmánybíróság. A XVIII. kerületi sápot (amelyet a Budapest Airport is az illetékes kormányhivatallal vizsgáltat felül, utóbbi aggályokkal élt, O’Leary is erre utalt, amikor a kormány ellenkezéséről beszélt) ha szükségesnek bizonyul, szintén megfizetik, persze a jegyárakba építve.

A korábbi idiótázás célpontja Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter volt, neki ajánlotta O’Leary a Közgazdaságtan tökfejeknek című könyvet. Emellett Gulyás Gergely kancelláriaminiszterrel is hónapok óta zajlik a hasonló eseményeken és Kormányinfókon oda-vissza üzengetés. A cégvezető legutóbb ingyenjegyeket ígért, hogy az ír főnök részegességével riposztozó magyar miniszter a helyszínen tanulmányozhassa a dublini kocsmakultúrát. Amikor ma erre emlékeztette egy kérdés, azzal fogadkozott: miután eddig elfeledkezett erről, saját maga fedezné ezt az oda-vissza utat.

Szajki Bálint / 24.hu

O’Leary: Európában és Budapesten is elsők vagyunk, a Wizz Air zsugorodik, konszolidáció jön

Michael O’Leary keddi prezentációjában magabiztosan a budapesti reptér első számú légitársaságaként tüntette fel a Ryanairt: a szállítandó utasok alapján gondolják így. A 2022-t záró hónapokban 92-94 százalék között mozgott a gépeik töltöttsége, egyenesen a covid előtti időszakhoz képest legjobban teljesítő európai téli célpontjukként beszélt Budapestről, különadó ide vagy oda. 2023-ra „fájóan lassú” növekedéssel négymillió Budapesten megforduló utasra számít.

 

A részben magyar vezetésű és alapítású Wizz Air több gépet állomásoztat a Ryanairnél a magyar fővárosban, de O’Leary szerint valós utasszámban föléjük fognak kerekedni. Novemberben még csak a Wizz magas árszinten megkötött hosszú távú kerozinszerződései, úgynevezett hedge-ei miatt festett borús képet a vetélytárs kilátásairól. O’Leary most már konzekvensen zsugorodó, küzdő légitársaságként beszélt a Wizzről, akik helyzetértékelése szerint rövid vetélkedés után rendre otthagyják azokat az útvonalakat, amelyeket mindketten repülnek. „Az ő piaci részesedésükbe eszünk bele Magyarországon, Ausztriában, Lengyelországban, Olaszországban. Ne vetélkedj a Ryanairrel, mert a mi költségszintünkkel nem tudsz: térj ki, és akkor talán kereshetsz pénzt” – utalt a Wizz Air Emirátusok-beli, általa kényszerűnek tartott terjeszkedésére, vagy olyan útvonalaira, mint „a pöcegödör Reykjavík”.

 

O’Leary arra számít, a fejlettebbnek tartott amerikai légipiac után a következő fél évtizedben az európai is konszolidálódik, a hagyományos légitársaságok közül a Lufthansát, az Air France/KLM-et és az Iberiát és British Airways-t is tömörítő IAG-t hagyva talpon, a fapadosok között pedig őket. Rövid távon az Alitalia maradványai (vevő, mármint szerinte: Lufthansa) és a portugál TAP (vevő: Iberia) beolvadására számít. Arról még múlt héten beszélt, hogy a Wizz Air esetében is a Lufthansát tartja potenciális vevőnek, csak hosszabb, két-három éves távlatban, és áruba bocsátást valószínűsít a szerinte a Ryanairrel való vetélkedés elől szintén kitérő easyJet esetében is.

Ajánlott videó