Bizakodásra ad okot, mely egyben a kutatás egyik legfontosabb megállapítása is, hogy az elmúlt időszak nehézségeit figyelembe véve is, a megkérdezettek mintegy egyharmada olyan vagyoni és megtakarítási háttérrel rendelkezik, ami mellett nem érzi, hogy az anyagi helyzete érdemben romlott volna.
A megkérdezettek kétharmadának ugyanakkor ténylegesen romlott az anyagi helyzete 2020 őszéhez képest; a lakosság közel 40%-ának nem elég arra a jövedelme, hogy a korábbi szinten tudjon élni, még úgy sem, hogy vannak, akik pluszmunkával, vagy éppen vagyontárgyak eladásával (34%), esetleg a korábbi megtakarításaik felélésével (28%) igyekeznek szinten tartani az életszínvonalukat. A megkérdezettek többsége „házon belüli” megoldást keres, az például, hogy kölcsönkérjen vagy hitelből finanszírozza az életszínvonal csökkenését csak a válaszadók 24%-ában merült fel.
A leggyakoribb technika, melyet a megkérdezettek több mint fele első helyen említett (53%), hogy elhalasztanak valamilyen nagyobb beruházást vagy felújítást, a második helyre a pluszmunka vagy másodállás került, melyet a gyerekes családok nagyobb arányban 63%-ban említettek, de felkerült a dobogóra a jobban fizető állás keresése is, amit a nők említettek nagyobb arányban, 54%-uk gondolt már erre. Ez az adat különösen érdekes akkor, amikor az ár-bér spirállal kapcsolatos kérdés sok gazdasági és HR szakembernek okoz fejfájást.
A munkaerőpiaci következményeket tekintve érdekes adat a kutatásban az is, hogy arra a kérdésre, hogy az elmúlt egy évben tapasztalható változások mennyire érintették az anyagi helyzetét, a férfiak 46 százaléka mondta azt, hogy érzékel negatív hatásokat a munkaerőpiaci változások kapcsán, a nőknél már 61 százalék ez az arány.
Az élelmiszerárak változása érintette az elmúlt egy évben a leginkább a válaszadók anyagi helyzetét, azonban ebben is különbségek vannak az egyes csoportok között: az idősebbek sokkal inkább érzékelték ennek hatását, mint a fiatalok – a 18-29 évesek 85, az 50-65 évesek 97 százaléka nyilatkozott így –, de a kisebb településeken élőknél is magasabb az arány (97 százalék), mint a Budapesten lakóknál (88 százalék.) Jó hír lehet a kereskedőknek, hogy üzletet még kevesen váltottak az árváltozás miatt (18%) – leginkább a 18-29 évesek, akik 26%-a döntött e mellett – a megkérdezettek legnagyobb arányban (60%) az akciók figyelésével, leértékelt áruk választásával reagálnak az élelmiszerár növekedésre. A válaszadók 46%-a mondott le valamilyen korábban vásárolt élelmiszertípusról, 44% tudatosabban megtervezi a vásárlásait, hogy ne kelljen élelmiszert kidobni, 37% pedig saját bevallása szerint kisebb mennyiséget vásárol, mint az elmúlt 1-2 évben.
A gazdasági hatások az életkor és nem mellett a további demográfiai jellemzők mentén is különböznek: a lakosság egészét élénken foglalkoztató rezsiköltségek esetében a felsőfokú
végzettségű válaszadók 73 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyértelműen megérzi a költségek emelkedését; az alapfokú végzettségűeknél ugyanakkor jóval magasabb, 84 százalékos ez az arány. Kiderült az is: míg a rezsiköltségek emelkedésének hatása a legfeljebb 3 főt számláló háztartások esetében a legsúlyosabb, a hitelkamatok változása inkább a gyerekeseket érinti érzékenyen.
A kutatás kitért arra is, hogy az elmúlt két évben a gazdasági változások hatásai miatt változtattunk-e valamit a pénzügyi döntéseink meghozatalakor. Azok esetében, akik változtattak e tekintetben, 23% számára lett fontosabb a befektetési szakértők véleménye, 20% pedig jobban figyel a gazdasági elemzők véleményére.
„Ezért is van ilyen időszakokban, ha lehet még kiemelkedőbb felelőssége az ügyfelekkel kapcsolatot tartó munkatársaimnak, valamint a velük szorosan együttműködő minőségbiztosítási és üzletfejlesztési területnek” – mondja Vasas Norbert, a CIB Bank Prémium és Privát Banki Szegmens Menedzsment vezetője. „A CIB Bankban arra törekszünk, hogy megértsük az ügyfeleink egyedi helyzetét és arra kínáljunk releváns megoldásokat, méghozzá az aktuális gazdasági és egyéni helyzetnek megfelelően, úgy, hogy eközben figyeljük a trendeket is és már dolgozunk a jövő megoldásain is. Igazán jónak tartom, hogy egyre tudatosabbak az emberek a pénzügyekben – ahogyan ez a kutatásunkból is kiderül – és mindenkit arra biztatok, hogy kérdéseivel, akár nehézségeivel bátran forduljon a CIB Bank fiókjaiban dolgozó bankárainkhoz, mert szaktudásukkal segíthetnek akár egy nehezebb anyagi helyzettel való megküzdésben, akár egy megfelelő befektetési és megtakarítási stratégia kialakításában.”
