Komka Péter / MTI
Gazdaság

Kiszorul a teljes rezsicsökkentésből a többgenerációs családok egy része

Könnyítést kaptak a gázszámlák kifizetéséhez a nagycsaládosok. A lényeg: ha egy ingatlanban (ami nem minősül társasháznak, lakásszövetkezetnek) legalább kettő, maximum négy önálló „lakás rendeltetési egység” található – erre példa a többgenerációs családi ház –, akkor jegyzői hatósági bizonyítvány alapján többszörözhető a gáznál az átlagfogyasztási határ, hiába csak egyetlen gázóra működik. Ez azt jelenti, hogy ha két „lakás rendeltetési egység” van az ingatlanban, az éves kedvezményes mennyiség mérési helyenként nem a jelenlegi 63 645 megajoule/év (legalább 1729 köbméter) lesz, hanem ennek a duplája. Három vagy négy rendeltetési egységnél pedig a háromszorosa, négyszerese. A többgenerációs családoknak, amelyek a meghatározott átlagfogyasztásnál több gázt használnak, ez jókora megtakarítást jelenthet, hiszen a gáz ára az átlagfogyasztás alatt 101 forint, felette viszont 767 forint.

Nem tisztázott, kell-e különálló bejárat

családi fogyasztói közösségekről szóló jogszabályi szakasz alapján a település jegyzője a fogyasztó kérelemre 8 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki a lakás rendeltetési egységeinek számáról. Ezt a bizonyítványt kell megküldeni a gázszolgáltatónak (az MVM-nek), hogy a következő hónaptól már a megtöbbszörözött átlagfogyasztást vegyék figyelembe a számlázásnál.

A kérdés csak az, mit is jelent a „lakás rendeltetési egység”. Úgy tűnik, ebben a mai napig sem egységes a gyakorlat.

Olvasói levelek alapján, illetve Facebook-csoportokban tett bejegyzéseket böngészve legalábbis ez derül ki. Van olyan tapasztalat is, hogy nemcsak önkormányzatonként, de akár ügyintézőnként is eltérő lehet az elbírálása annak, hogy mennyire kell szeparáltnak lenniük a lakásoknak, például kell-e külön bejárattal rendelkezniük az egyes „lakás rendeltetési egységeknek”, vagy elfogadott az is, ha csak egy közös bejárat van, ugyanakkor a tetőtérben vagy az ingatlan egy másik részében kialakítottak egy különálló lakást.

A szeptember 9-ei rendeletben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály (OTÉK) 105-ös paragrafusára hivatkoznak, mely a lakás fogalmát rögzíti, nem a „lakás rendeltetési egységét”, és a bejáratra nem tér ki. Szóval ez alapján akár meg is kaphatnák azok a többgenerációs családok is a gázfogyasztás-többszörözést, ahol nincs külön bejárat az egyes lakrészekhez. Különösen igazságos lenne ez, ha azt nézzük, hogy a CSOK-os tetőterekre is lehet igényelni a gázátlagfogyasztás többszörözését.

Az érintettek szerint tehát nem tisztázott, kell-e különálló bejárat a rendeltetési egységekhez, s ha igen, akkor az a különálló bejárat a lakáson belülről is nyílhat-e, vagy szükségszerűen kívülről kell nyílnia, hogy teljesen elkülönítse az egyes lakrészeket. Ez a bizonytalanság látszik a már elbírált kérelmeknél is.

Nem egységes a gyakorlat

Az érintettek tapasztalatai alapján akadnak olyan jegyzőségek, ahol kizárólag azok a háztartások kaphatják meg a kedvezményt, amelyek két vagy több külön lakrésszel rendelkeznek, egymástól független, önálló bejárattal. Ha pedig a felső szintre vezető lépcsőfeljáró valamelyik közös helyiségből (nappali, étkező, közös folyosó) indul, akkor elutasítják a kérelmeket. Vagyis gyakorlatilag azt várják el, mint egy társasháznál: külön bejáratokat. Viszont ha azt az érvelést nézzük, miszerint a társasházaknál is lehet egy közös bejárat, és az onnan nyíló lépcsőházból lehet megközelíteni az önálló lakásokat, akkor ezt miért ne lehetne elfogadni egy családi háznál is?

Máshol meg az is kaphat pozitív elbírálást, akinél nincs külön bejárat, vagy az közös térből nyílik.

Azaz szinte ugyanolyan alaprajzzal rendelkező ingatlanok az egyik településen gond nélkül megkapják az engedélyt, akár helyszíni szemle után is, egy másik településen pedig kapásból elutasítják az igénybejelentéseket.

Aztán van település, ahol nem mennek ki ellenőrizni, milyen körülmények között laknak az igénylők, gond nélkül kiadják a hatósági bizonyítványt. Máshol szemle nélkül nincs is hatósági bizonyítvány, és előfordul az is, hogy fotóznak, dokumentálják a körülményeket. Ebben sem egységes tehát a gyakorlat.

Pedig nem ártana az egyforma elbírálás, mert az nem csupán egy adminisztratív kérdés, hogy van-e az adott házban több „lakás rendeltetési egység”, vagy nincs.  Családok havi gázszámlája múlhat rajta. Az egy házban, de külön lakrészben élő, kétgenerációs családoknál például  évi 3458 köbméter gázfelhasználás mellett (ami az átlagfogyasztás duplája)

  • családi fogyasztói közösség státusszal 350 ezer forint körül lehet az éves gázszámla,
  • anélkül viszont ennek a négyszeresét, nagyjából másfél millió forintot fog kiszámlázni a szolgáltató.

Fellebbezni pedig nem lehet.

Válasz nincs

Szeptember óta többször (többféleképpen) feltettük a kérdést, mi számít „lakás rendeltetési egységnek” és mi nem, hogy egyértelmű választ adhassunk, kiknek jár, és kiknek nem a gáznál a fogyasztástöbbszörözés. Ám az MVM, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM), a Miniszterelnökség és a Kormányzati Tájékoztatási Központ sem sietett eloszlatni a kétségeket, megválaszolni a kérdéseket, egyértelműsíteni a gyakorlatot.

A parlamentet is megjárták a különböző, rezsivel, családi fogyasztói közösségekkel kapcsolatos kérdések, többek között az is, kell-e külön bejárati ajtó a különálló lakrészekhez. Szabó Tímea (Párbeszéd) például egy idős asszonyról írt, aki 27 éve él már felnőtt gyerekeivel és két kiskorú unokájával egy többgenerációs, egy gázmérőórás családi házban, önálló lakóegységben, de az ajtó hiánya, illetve elhelyezése miatt nem kapták meg a jegyzői hatósági bizonyítványt. Vagyis nem jár nekik a dupla rezsicsökkentett felhasználás a gáznál. Választ a kérdésre, hogy mi lesz a hasonló családokkal a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, Fürjes Balázs adott neki. E szerint a rendelet tartalmazza azokat a részletszabályokat, amelyek alapján járhat a többgenerációs, de egy mérőórás családoknak a gázfogyasztás-többszörözés. Ám arra nem tért ki a válaszában, hogy mi ez a részletszabály.

Tóth Bertalan (MSZP) számos, rezsivel kapcsolatos kérdést is megfogalmazott, az egyikben egy fővárosi család esetét mutatta be, náluk a tetőtér-beépítéses sorházban három generáció él együtt, mégsem kapták meg a családi fogyasztói közösség státuszt. A hatósági igazolás iránti kérelmüket a kerület jegyzője náluk azzal utasította el, hogy az épületen belül kialakított két lakás nem felel meg az OTÉK „önálló rendeltetési egység” fogalmának, mert nincs minden lakásnak önálló bejárata, illetve a tetőtérben lévő lakás a földszinti közlekedőből közelíthető meg. Ebben a konkrét esetben egy olyan sorházról van szó, melyben nem alakítható ki két önálló bejárat. De a teljes elszeparáltság életszerűtlen is lenne, mivel a három generáció egy nagycsaládként él együtt. Amikor a gyermekek kicsik voltak, akkor a nagymama segített, most, hogy idősödik, betegeskedik, a gyermekei segítenek neki – vázolta a képviselő a helyzetet. A választ a TIM államtitkára, Koncz Zsófia fogalmazta meg, csokorba fogva az MSZP-s képviselő valamennyi idevágó beadványát. A válasz lényege, hogy már teljes körűen válaszoltak ezekre a kérdésekre, de hogy hol érhetők el ezek a válaszok, azt ő sem jelezte.

A lapunkhoz érkező olvasói levelek alapján nem kevés család gázszámláján könnyítene, ha nem kellene a lakrészeknél a külön bejárat, főleg nem kívülről. Mert sok esetben életszerűtlen, hogy több generáció úgy éljen egy fedél alatt, hogy teljesen elszeparálják magukat, kvázi úgy, mint a szomszédok egy társasházban. Viszont, ha nagy a család, nagy házban élnek, jó eséllyel átlag feletti a gázfogyasztás is. Nem érzik igazságosnak, hogy csak azért, mert nem szeparálódnak, a fogyasztásuk egy része után 7,5-szeres gázárat fizessenek, miközben másoknál (többszörös átlagfogyasztást megengedve) marad a szimpla fizetendő.

Ajánlott videó