Gazdaság

Változott egy fontos szabály a nyugdíjkorhatárt betöltők esetében

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu
Szeptember 1-jétől módosult a nyugdíjtörvény 82. paragrafusának első bekezdése, mely szabály a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása, azaz a nyugdíj rögzítés rendelkezéseit tartalmazza – hívja fel a figyelmet az adó.hu.

Mit jelent a nyugdíj rögzítés, és ki élhet ezzel a lehetőséggel? Az öregségi nyugdíj igénybevételének feltétele a nyugdíj korhatár betöltése, és meghatározott mértékű szolgálati idő megléte. Egyedül a „nők40” kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a korhatár betöltése előtt.

A nyugdíjba vonulás legkorábbi időpontja a nyugdíj korhatár elérése, de ez a tény nem jelenti azt, hogy a nyugellátást ekkortól feltétlenül igénybe is kellene venni – írja a portálon Molnárné Balogh Márta tb-szakértő.

Számos oka lehet annak, ha valaki elhalasztja a nyugdíjazás időpontját. A legtöbb esetben ilyen ok az, hogy a személy folytatni akarja még a munkát, akár változatlan feltételekkel, például továbbra is teljes munkaidőben.

Ennek a szándéknak a későbbi nyugdíj összege szempontjából kedvező hatása lehet, mivel így a korhatár betöltésekor már meglévő szolgálati idő tovább növekszik, akár több évvel is. Szolgálati idő ugyanis az életkortól függetlenül mindaddig szerezhető, amíg az öregségi nyugdíj megállapítása nem történik meg. A szolgálati idő hossza a nyugdíj összegére jelentős hatással van, ezért érdemes minél több szolgálati idő évet szerezni.

Szintén fontos szempont lehet a korhatár betöltését követő későbbi időponttól igényelt nyugellátásnál a további munkával elért kereset összegének nagyságrendje, mivel a nyugdíj összege a szolgálati idő hossza mellett a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől is függ.

Igy tehát más lehet a nyugdíj összege a korhatár betöltése időpontjában megállapítva, illetve egy ezt követő, akár évekkel későbbi időpontban.

Mivel a nyugdíjigény visszamenőleg legfeljebb csak hat hónapra érvényesíthető, ennél korábbra már nem lehet megoldani azt, hogy ha a korábbi időponttól igényelt nyugdíj összege magasabb lenne bármilyen oknál fogva (például részmunkaidőre való áttérés miatt) a korhatár utáni nyugdíj összegénél, ez a magasabb összegű nyugdíj kerüljön folyósításra.

A nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása, azaz rögzítése azonban megoldja ezt a helyzetet.

Pontosították a meglévő szabályt

A nyugdíjtörvény 82. paragrafusa tartalmazza azt a lehetőséget, mely szerint, aki betöltötte a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, tehát már jogosult az öregségi teljes nyugdíjra, kérheti öregségi nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását, azaz rögzítését.

Ez a megállapítás a szeptember 1-jétől hatályos szabályozás szerint az öregségi nyugdíj korhatár betöltésének napjára kérhető.

Korábban ez az időpont, a korhatár betöltésének napja nem szerepelt a jogszabályban, a módosítással azonban teljesen egyértelművé vált a nyugdíj rögzítés célja.

Amennyiben ugyanis az érintett személy a korhatár betöltését követően tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez alatt az idő alatt nem kéri a nyugdíj folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején választhatja a számára kedvezőbb nyugdíjat a korhatár betöltésére kiszámított és az éves nyugdíjemelésekkel növelt nyugdíj illetve a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összegű nyugdíj közül.

Ily módon veszteség nem érheti nevezettet a későbbi tényleges nyugdíjba vonulás miatt, mert a nyugdíj összege legalább akkora lesz, mint az a legkorábbi időpontban, a korhatár elérésekor lett volna (természetesen az éves emelésekkel megnövelve), de ha a későbbi időpont szerinti nyugdíj ennél magasabb lenne, ez kerül majd folyósításra.

Jó tudni, hogy a nyugdíj rögzítését kérő személy nem minősül nyugdíjasnak, ezért szerezhet további szolgálati időt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik