Farkas Norbert / 24.hu
Gazdaság

Egyre több magyar várja a nyugdíjrendszer összeomlását, miközben nincs B terve

Nő a pesszimizmus nyugdíjfronton: a 2021-ben mért 35 százalékhoz képest, idén már 41 százalék nyilatkozott úgy, hogy még kisebb összeget sem tud öngondoskodásra szánni. A magyarok fele arra számít, hogy idős korában is dolgoznia kell a megélhetéshez – derül ki a Generali Biztosító kutatásából.

Baljós tendenciák rajzolódnak ki a biztosító legfrissebb reprezentatív kutatásából, mely a hazai 18-65 éves lakosság általános tudatosságával, valamint megtakarításaival és a nyugdíjas évekhez kapcsolódó elvárásaival foglalkozik. A 2021-ben készült hasonló felmérés óta sokat romlottak a magyarok jövedelmi lehetőségei és jövőbeli kilátásai.

A megkérdezettek 41 százaléka egyáltalán nem rendelkezik havonta félretehető összeggel, de azok aránya is csökkent, akik maximum 20 000 (23 százalékról 18 százalékra), illetve 20 001-50 000 forintot (18 százalékról 15 százalékra) tudnak megtakarítani. Az érem másik oldalát vizsgálva viszont azonnal látszik, hogy egyre nagyobbak a jövedelmi különbségek hazánkban: a 150 000 forintnál is nagyobb plusz havi összeggel gazdálkodók száma ugyanis még nőtt is a tavalyi eredményekkel összehasonlítva.

Öngondoskodás: megfordulni látszik a pozitív tendencia

Miközben a felmérés résztvevőinek 42 százaléka már kifejezetten odafigyel arra, hogy valamekkora összeget rendszeresen elkülönítsen a nyugdíjas éveire, sajnos úgy tűnik, a tudatosság ellenére a kitűzött célokat viszonylag kevesen tudják elérni. A válaszokból kiderül, hogy

a többség szerint 76 000 forint lenne az az összeg, melyet havonta megtakarítva megfelelő életszínvonalat tudnának fenntartani idős korukban, ugyanakkor ennek alig több mint harmadát, átlagosan 28 000 forintot tudnak félretenni a valóságban.

Az 53 százalékuk ráadásul meglehetősen távolinak érzi lehetőségeitől az ideálisnak vélt összeget, tehát úgy látja, hogy a közeljövőben nem lesz képes javítani az öngondoskodással kapcsolatos kilátásain. Ez azért is jelent negatív fordulatot, mert a 2017-ben mért adatokhoz képes 2021-re a kisebb és nagyobb összegű megtakarítással rendelkezők aránya is nőtt – most azonban egyértelműen megtorpanni látszik a lendület.

Az átlagos magyar „megtakarító” egyébként a nagyobb vidéki városokban élő, középfokú végzettséggel rendelkező 50-56 éves férfi. Viszont a kifejezetten magas havi félretehető jövedelemmel rendelkezők jellemzően a 40 év alatti, felsőfokú végzettségű budapesti férfiak – ebből jól látszik, hogy a nők egyik kategóriában sem rúgnak igazán labdába.

Állami nyugdíjra nem számítanak, de dolgos öregkort várnak magyarok

A lakosság körében régóta elfogadott álláspont, hogy mire elérik az öregkort, a központi költségvetésből már nem számíthatnak elegendő anyagi támogatásra, de az elmúlt egy évben különösen sokat romlott a közvélekedés: a 2017-ben mért 64 százalékhoz képest 2021-re már jóval kevesebben, a megkérdezettek 54 százaléka jósolta az állami nyugdíjrendszer összeomlását, idén viszont 59 százalékra ugrott vissza ez az arány. Ráadásul a magyarok fele arra számít, hogy idős korában is munkát kell vállalnia ahhoz, hogy megfelelő életszínvonalat biztosíthasson magának.

Most fontosabb a pénzügyi tudatosság, mint valaha

A Generali kutatása a magyarok jövővel kapcsolatos általános attitűdjeire is kíváncsi volt: a válaszadók közel harmada (28 százalék) szerint az aktív korúak sokkal rosszabbul fognak élni néhány évtized múlva, mint most – szemben az egy éve mért 17 százalékkal. A 2050-es évek nyugdíjasai számára még inkább romló kilátásokat jósoltak a megkérdezettek (38 százalék), természetesen minél kevesebbet tudnak jelenleg megtakarítani az emberek, annál borúlátóbbak jövőbeli boldogulásuk kapcsán.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!