A Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján nyitóelőadását azzal kezdte Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, hogy valakinek meg kell nyugtatnia a piacokat, és neki az a feladata, hogy mindenkit megnyugtasson, hogy lesz megállapodás és lesz uniós pénz.
A területfejlesztési miniszter elismerte: „részben a realitás, részben a kényszer” mondatta vele a májusi miniszteri meghallgatások során, hogy év végére összejöhetnek a megállapodások. Hozzátette: a legjobb esetben is az év végéig tudnak megállapodni az eljárási határidők miatt, illetve a kommunikáció és a bizalmi kapcsolatok alacsony szintje miatt is ez volt reális akkoriban.
Miután a kezdeti bizalomépítés szintjén már túljutottak, most már azt hiszi, hogy „van mindkét oldalon egy kölcsönös bizalom a vállalások végrehajtásáról”. Jelezte, hogy az informális csatornákon is azt hallják Brüsszelből, hogy elégedettek a vállalások eddigi teljesítésével. Ezt jelzi szerinte az is, hogy az Európai Tanács meghosszabbította 2 hónappal a magyar vállalások végrehajtásának határidejét. Ez úgy véli, nem meglepő, mert a vállalások időigénye eleve ezt tette szükségessé.
Elismerte, hogy a 2022 tavaszi választások körülre odáig jutottak az Európai Bizottsággal a helyreállítási programról a tárgyalások, mintha egy társasjátékban a kezdőpontra jutottunk volna vissza, lényegében megszűntek az egyeztetések és innen kellett belendíteni a folyamatokat és visszaépíteni a bizalmat. Mindez amellett is így alakult, hogy már akkor is mindenki tudta, hogy Utóbbi kapcsán jelezte, hogy az 5,8 milliárd eurónyi (2294 mrd forint 394,83-as EUR/HUF árfolyamon) támogatás 39,45 százalékát klímacélokra, 24,63 százalékát digitalizációs célokra költenék. A bizottsági módszertan alapján 430 milliárd forintnyi forrásvesztés várható a tavalyi vártnál jobb GDP-növekedés miatt.
A 2021-2027-es felzárkóztatási támogatások a hazai társfinanszírozással együtt 9792 milliárd forintot tesznek ki (373,9-es EUR/HUF árfolyam mellett) és ennek legnagyobb részét, 25 százalékát a GINOP+ programra allokálja a kormány, további 16,5 százalékát a KEHOP+ program – vetítette ki egy rövid prezentációban.
Mindeddig, szeptember közepéig nem nagyon tudtunk foglalkozni az ezen programokról szóló megállapodásokkal, mert az energiákat lekötötték az áprilisi választások után elindított jogállamisági eljárás részletei, illetve az eljárás keretében vállalt 17 féle korrupcióellenes intézkedés vállalása és teljesítése
– ismerte el. A 17 féle vállalás egyik legfontosabbja az Integritás Hatóság felállítása (november 4.), majd működésének elindítása (november 19.), ez most a két következő fontos dátum a vállalások teljesítése kapcsán – jegyezte meg.
„A magyar kormány komolyan gondolja ezeket a vállalásait és ezt a bizottság is felismerte”, így nem véletlenül javasolta azt a tagállamok felé, hogy 2 hónappal hosszabbítsák meg a magyar kormány vállalásai teljesítésére szolgáló időkeretet – hangsúlyozta a miniszter.
Elismerte, hogy a vállalások teljesítése során „finomhangolásról természetesen van szó”, hiszen a vállalások teljesítése át fog nyúlni a jövő évre is. Utóbbi kapcsán úgy fogalmazott: a korrupcióellenes stratégia, csalásellenes stratégia kapcsán „a közös munka kezdetén vagyunk”.
