Gazdaság europoli

Már a magyarok kétharmada eurót akar forint helyett

Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images
Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images
Februárban még  nem aggódtunk az energiaellátás miatt, júliusban már annál inkább.

Bár már februárban is tartottunk attól, hogy emelkedni fognak az árak, júliusra látványosan emelkedett az emiatt aggódók aránya – ez derül ki az Eurobarometernek a napokban nyilvánosságra hozott kutatásából. Amikor februárban az Európai Unió 27 országában kérdezték meg arról a lakosságot, hogy mi a két legfontosabb, a hazájukat érintő probléma, a magyarok 49 százalékban választották az inflációt és az egyre magasabb árakat, júliusra azonban ez az arány már 59 százalékra emelkedett.

Februárban még érezhető volt a koronavírus hatása is, ugyanis mind nálunk, mind a tagországok átlagában az egészségügy került a második helyre, júliusra azonban Magyarországon a gazdasági helyzet, az EU-ban pedig az energiaellátás vette át a helyét. Magyar szempontból ez a kategória a negyedik helyre került, ami nagy lépés ahhoz képest, hogy februárban még a 11. helyen állt. A környezet- és a klímaváltozás miatt júliusban kevésbé aggódtunk, mint februárban, azonban – mivel az adatfelvétel a nagy nyári aszály előtt történt – ez a következő felmérésben már megváltozhat.

Ugyan június végén és július elején is már érezhető volt a forint romlása és az áremelkedés, de a mostanihoz képest még jobb volt a helyzet. Ennek ellenére az euró népszerűsége is változott. Míg februárban a magyar lakosság 61 százaléka támogatta azt, hogy egyetlen egységes fizetőeszköz legyen az Európai Unióban, júliusban már 67 százalék. Ez abból a szempontból is érdekes, hogy az EU 27 tagállama körében nem volt ilyen arányú növekedés, ott 3 százalékponttal nőtt az egységes valutát támogatók aránya.

A hazánkban több mint ezer ember megkérdezésével végzett felmérésben érdeklődtek arról is, hogy az uniós állampolgárok mennyire érzik a bőrükön az ukrajnai háború hatásait. Az összes válaszadó 57 százaléka elégedett volt az Európai Unió válaszlépéseivel, 55 százalékuk pedig a saját országuk kormányáéval is. A magyar válaszadók esetében viszont az uniós lépésekkel kapcsolatban 61 százalékos,

a magyar kormány válaszai esetében viszont 69 százalékos elégedettséget mértek.

Az is eltérő volt, hogy ki mi miatt aggódik a leginkább. Az uniós tagállamok összességében az infláció és a jelentős gazdasági krízis miatti félelem végzett az első helyen, míg a magyaroknál az infláció került az első helyre, a második helyen pedig az energia- vagy az áruellátással kapcsolatos problémák, illetve amiatt aggódunk, hogy a háború átterjedhet Magyarországra is. Az viszont, hogy esetleg atomháborúvá fejlődhet az invázió, az európaiakat jobban aggasztja, mint a magyarokat.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik