Sok esetben a csomagolások átalakításával, illetve a kiszerelésekkel trükközve érik el a boltok, hogy egyes termékeknél kevésbé látványosan érvényesüljön az inflációs hatás az élelmiszerboltokban – hívta fel a figyelmet a Napi.hu, amely a zsugorflációnak van legrammozásnak nevezett módszer vizsgálatával példákon keresztül mutatta be a jelenséget.
A zsugorfláció lényegében egy kedélyjavító szolgáltatás. A lap ezt egy egyszerű példán keresztül magyarázta el.
A lap vizsgálatai alapján ezt a módszert az áruházak a leggyakrabban a sajátmárkás termékeken tudják alkalmazni, de más termékcsoportok is bekerülhetnek a kalapba. A lap szerint leginkább a pékáruk súlya, illetve kiszerelése változott az elmúlt másfél évben, mióta az infláció intenzívebbé vált.
Külön igaz ez az előrecsomagolt toast kenyerekre, amelyeket 2019-ben még 87,2 százalékban 500 grammos kiszerelésben árultak a boltok, mostanra azonban a leggyakoribb csomagolás a 350 grammos lett.
Ugyanez igaz a helyben sütött vagy pékségtől megvett és viszonteladott kenyerekre is: korábban a kínálatokat uralták a félkilós kenyerek, mostanra viszont már itt is inkább a 350 grammos változatok teszik ki a portéka 50 százalékát a legtöbb nagyobb üzletben. Megfigyelhető egyúttal az is, hogy kevesebb lett a hagyományos fehér, félbarna, illetve rozskenyér, és valamivel elterjedtebbé váltak a különböző szezámmagos, de még a kenderes kenyerek is.
A feldolgozott tejtermékeknél a joghurtok és a tejfölök mentek össze a leginkább, de a korábbi 150 milliliteres főzőtejszíneket is felváltották a kisebb szériák.
A téliszalámik piacán ugyan a 100 grammos kiszerelés maradt az etalon, de a paprikás szalámiknál, vastagkolbászoknál, valamint a fantáziadúsabb nevű csemege paprikás szalámiknál már szintén megjelentek a 80 grammos kiszerelések. Sőt, a lap szerint a július 11-én kezdődő héten már 70 grammos termék is megjelent az egyik hazai bolthálózat polcain.
