Kérem, gondoljanak bele abba, hogy 2013 óta, immáron 9. éve fizetnek a magyar emberek kedvezményes, az állam által korrigált árat az energiáért, a világpiaci ár töredékéért – ami, úgy hiszem, az egész világon egyedülálló!
– így kezdte a gondolatmenetét Steiner Attila energetikáért felelős államtitkár a Facebookon. A baj ezzel az, hogy ezen időszak jó részében a világpiaci árnál magasabb volt a rezsicsökkentett lakossági ár, akadt olyan időszak is, amikor két-háromszorosát vagy még annál is többet kellett fizetniük a magyar fogyasztóknak ahhoz képest, mintha az aktuális piaci áron számolták volna a rezsit. Ez a helyzet 2015-től egészen 2021 nyaráig tartott, amikor a világjárványt követő gazdasági fellendülés fokozta az energiahordozók iránti keresletet, és emiatt emelkedni kezdtek az energiaárak, majd egy ponton túl már meg is haladták a világpiaci árak a rezsicsökkentett árat.
Az elején pontosan nyomon lehetett követni, hogy mekkora plusz bevételhez jutott az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt. leányvállalata, a Magyar Földgázkereskedő Zrt., amikor a rezsicsökkentett árnál lényegesen olcsóbban szerezte be a földgázt:
plusz bevételt tüntetett fel az éves beszámolójában az időbeli passzív elhatárolások között, amely az általa beszerzett földgáz ára és a lakossági szolgáltatóknak eladott ár közötti különbözetből fakadt. Miután ezt a szakértők kiszúrták, és az MSZP követelni kezdte, hogy csökkentsék földgáz tarifáját, mivel számításaik szerint éves szinten több mint 20 ezer forinttal fizet többet egy átlagos háztartás a földgázért, egy törvénymódosítással kivették ezt az addig kötelezendően kimutatandó elemet a szabályozásból.
Steiner Attila következő mondata pedig a rezsiszámlákon feltüntetett megtakarításokról szólt.
A csekkeken mindenhol fel van tüntetve, mennyit spórolt a fogyasztó a rezsicsökkentéssel, sokaknak ez az összeg százezrekben, de inkább milliókban mérhető a bevezetés óta
– írta az energetikai államtitkár. Erről viszont a múlt héten írtuk meg, hogy ezek a számok köszönőviszonyban sincsenek a valósággal, mivel a 2013 és 2014 közötti, három lépcsőben történő, összesen 25,2 százalékos csökkentés alapján számoltak, vagyis a 2013 januári árat hasonlították össze a 2014 áprilisi árral – magyarán a rezsicsökkentés előtti árat a rezsicsökkentettel.
Ezt Holoda Attila energetikai szakértő fejtette ki nekünk, aki korábban energiaügyi helyettes államtitkár volt a második Orbán-kormány idején. Ő is megerősítette lapunknak, hogy hosszú időn keresztül olcsóbban adhatták volna a gázt a lakosságnak, ha az aktuális piaci áron adták volna.
Szerinte a rezsicsökkentésről szóló tájékoztatás azért volt nagy becsapás, mert akadt egy olyan időszak, amikor a piaci ár alacsonyabb volt, mint a rezsicsökkentett, ám ezt jól elfedte akkoriban, hogy a számlákon továbbra is a rezsicsökkentés előtti árhoz képest kellett feltüntetniük a szolgáltatóknak a megtakarítást. „Holott egy időszakban éppen nem megtakarítás jelentkezett, hanem többletfizetés a piaci árhoz képest” – hívta fel a figyelmet.
Kerestük Steiner Attilát, hogy miért állította azt, hogy kilenc éven keresztül a világpiaci ár töredékéért fizettek a magyar emberek az energiáért, de egy hét alatt sem válaszolt.
