Egyre durvábban emelkednek termékek és szolgáltatások árai, lényegében hetente árazódnak át gyümölcsök, zöldségek és élelmiszerek, ennek lenyomata, hogy az infláció 15 éves csúcsra, 8 százalék fölé ugrott. A jegybank nagy ütemben emeli is az irányadó kamatot ősz eleje óta, a banki hitelek kamatai ezt gyorsan le is követik (a korábban felvett lakáshiteleknél kamatplafon van június végéig), a hitelek szinte azonnal drágulnak. Csak egyvalami nem igazán emelkedik: a bankbetétek kamata.
Bár a novemberi 0,92 százalékról januárra már 2,08 százalékra nőtt az éven belül lekötött betétek átlagos kamata, ez még mindig messze elmarad az egyre gyorsuló inflációtól. Ez ráadásul csak egy átlagszám, amit főként a kisebb pénzintézetek, és az új ügyfelek megszerzését célzó ajánlatok húznak fel. Aki nem vált bankot, az a fél-, egy éves lekötéseire zömmel 1 százalék alatti kamatkínálattal találkozhat – derül ki a Népszava összeállításából. Egy-két kivétel van, ahol akár 3-4 százalékos betéti kamatot is kínál a bank az újonnan lekötött pénzre, de ez még mindig csak a fele a pénzromlásnak, az inflációnak.
„Ennek oka az, hogy a bankoknak valójában kevéssé van most szükségük további lakossági megtakarítások bevonzására, hiszen működésükhöz – például a hitelezéshez – így is elég a vállalatok és a lakosság bankban tartott pénze.”
Van pénz halomban a bankokban. Lakossági bankszámlákon tavaly decemberben 10 279 milliárd forintnyi összeg volt, és ezek bő 95 százaléka lekötetlenül hevert a számlákon, írja a lap.
