Bár a kormány szerint nem volt magas Magyarországon a benzin ára, november 15-től három hónapra elrendelték a 95-ös benzin és a gázolaj árának maximálását 480 forinton. Hétfőtől így a benzin ára durván 26, a gázolajé 32 forinttal csökkenhetett átlagban. A kormány abban bízik, hogy az ár felső határának rögzítése segítséget jelent a gazdaságnak, egyúttal hozzájárul az infláció mérsékléséhez is. Szakértőt kérdeztük, vajon hogyan, mennyire teljesülhetnek az intézkedés nyomán a kormány várakozásai.
Már két hét alatt hatni fog az árstop
Bár novemberben csak a hónap második felét érinti az üzemanyagár-befagyasztás, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője, Jobbágy Sándor szerint már a tizenegyedik hónapban is érezhető lesz az inflációmérséklő hatás. A fél hónapos rögzített ár is elég lesz arra, hogy a várakozás szerinti 7 százalék körüli vagy a feletti inflációt 7 százalék alatt tartsa. A vezető elemző úgy véli, hasonló lehet novemberben a pénzromlás, mint októberben, azaz 6,5 százalékot prognosztizál.
December-januárban már teljes havi hatás érvényesül – ekkor érdemi,
Feltéve, hogy teljes körűen érvényesül az árbefagyasztás (vagyis nem lehet alóla kibújni), és nem jön más, inflációgerjesztő változás. Az infláció szempontjából mindenképpen van értelme a lépésnek – kommentált Jobbágy Sándor.
Mostanában nemcsak az üzemanyagárak kúsztak felfelé, hanem számos más termékcsoportban is jelentős volt a drágulás. Azt nem gondolja az elemző, hogy az üzemanyagár-rögzítésnek olyan értelemben lenne továbbgyűrűző hatása, hogy bármi olcsóbb lenne emiatt, inkább az várható szerinte, hogy kicsit lassulhat a robogó infláció. Vagyis ettől még továbbra is nőni fognak az árak, de talán nem olyan gyors ütemben, mint ahogy ezt a bejelentés előtt valószínűsítették. Bár nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy mi várható, elsősorban a kkv-k körében mérséklődhetnek kicsivel a szállítási költségek, árnövekedést lassító hatásra pedig mindenképpen lehet számítani – tette hozzá.
Az MNB-nek mindenképpen segít a kormány lépése
Bármennyivel is csökken az infláció, az mindenképpen segítség a Magyar Nemzeti Banknak (MNB). Az elemző szerint a pénzpiacok jelenleg folyamatosan magasabb kamatemelést várnak, illetve áraznak, mint amit meglépett a jegybank – mint ismert, szeptember óta a korábbi 30-ról 15 bázispontosra mérsékelte az MNB a kamatcsökkentést. Legközelebb kedden lesz kamatdöntés, és a bizonytalanságot jól jelzi, hogy nagyon szórt a várakozás, 15-30-40-90 bázispontos emelést is valószínűsítenek elemzők. Jobbágy Sándor úgy véli, az MNB számára nagy dilemma, hogy eltérjen-e attól, ami eddig kommunikált (15 bázispontos csökkentés decemberig), vagy ne térjen el, és további forintgyengülést kockáztasson, ami megint csak inflációt növelő tényező.
Inflációcsökkentés szempontjából jót tesz az üzemanyagárak befagyasztása, de
azt látni kell, hogy az árbefagyasztás a kormány részéről beavatkozás a piaci folyamatokba, és vannak kockázatai.
Hogy elégséges lépés-e, azt pedig az elemző szerint csak akkor lehetne megítélni, ha lenne egy számszerűsíthető cél, és annak teljesülését lehetne mérlegelni. De ilyen célt eddig nem fogalmaztak meg.
Önbeteljesítő várakozás
Az üzemanyagnál nem csak arról van szó, hogy befagyasztottuk valaminek az árát, és megnézzük, hogy ettől csökken-e az infláció. Hiszen az üzemanyagnál vannak potenciálisan továbbgyűrűző hatások is, amelyek más termékeknél nem igazán jellemzők. Máshonnan közelítve,
Márpedig az inflációs várakozások önbeteljesítő jóslatként működhetnek, önmagukban is képesek lefelé vagy felfelé mozdítani a mutatót. Ha például az emberek arra számítanak, hogy magas lesz az infláció, vagyis minden még drágább lesz később, akkor előrehozhatnak vásárlásokat. Az ebből eredő keresletélénkülés pedig teret engedhet az áremelésnek, így végeredményben tényleg magasabb lehet az infláció. Vagyis nemcsak az inflációt kell féken tartani, hanem az inflációs várakozásokat is.Az pedig, hogy milyenek az inflációs várakozások, különösen fontos lehet így év vége felé, amikor a cégek, vállalkozások eldöntik, milyen forintárfolyammal, üzemanyagárral, kereslettel számolnak a következő évben, illetve véglegesítik terveiket, áraikat. Innen nézve az időzítés is jó. Valószínűsíthető, hogy mindennek együtt lehetett szerepe abban, hogy az üzemanyagoknál elrendelték az árstopot.
Nem tudjuk, mi lesz három hónap múlva
Most éppen minimális korrekció van a nemzetközi olajáraknál, a Brent hordónkénti ára jelenleg 81 dollár felett van. Hogy mi lesz három hónap múlva, azt nehéz megjósolni. Amellett, hogy vannak rövid távú mozgások, van egy hosszabb távú, a kínálatot szűkítő tényező, mégpedig az, hogy az olajkitermelők visszafogták a beruházásaikat, részben a globális zöldítési törekvések miatt – magyarázta Jobbágy Sándor. Eközben a Covid negyedik hulláma ellenére is élénkülés tapasztalható a legtöbb gazdaságban (részben a kormányok lépései miatt), ami az olaj iránti keresletet is megnövelte. A szűkített kínálat és a növekvő kereslet pedig további árnövekedést generálhat.
Ha elindul megint egy tartósabb olajár-emelkedés, akkor kérdés, mi lesz, ha letelik a három hónapos árrögzítés Magyarországon. A Concorde-nál úgy gondolják, ha ez a forgatókönyv érvényesül, hosszabbítás jöhet az árrögzítésben, mert különben egyszeri jelentős áremelést kellene megélniük a fogyasztóknak február 15-én. Tartósan magas olajár esetén akár a piaci ár lépcsőzetes visszavezetése is elképzelhető – fogalmazott Jobbágy Sándor.