Ivándi Szabó Balázs / 24.hu
Gazdaság

„A magyar infláció világszinten is a magasabbak közé tartozik”

Kilencéves csúcson, 6,5 százalékon volt októberben az infláció, az elemzőket is meglepte ez a magas érték. Az általunk megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy külső okok (alapanyaghiány, a nemzetközi szállítmányozás nehézségei, olajáremelkedés) és belső hatások (állami pénzszórás) is egymást erősítve eredményeznek pénzromlást. Az erőteljes kereslet és a beszűkült kínálat miatt világszerte van inflációs hatás, Magyarországon az átlagosnál erősebb. Az elszabaduló infláció miatt jövő év elején, a választások előtt, ismét kiegészítő nyugdíjemelés lehet. Igazán nagy veszélyt a magyar gazdaságra az jelentene, ha megtorpanna a gazdasági növekedés is, miközben maradna a magas infláció.

Aki ma Magyarországon él, lépten-nyomon tapasztalja az egyre emelkedő inflációt, pénztárcáján érzi az árak ütemes növekedését a benzinkutakon (Gulyás Gergely csütörtökön bejelentette, hogy 480 forintos felső határral rögzítik a 95-ös benzin és a gázolaj árát), a boltokban vagy a különböző szolgáltatások igénybevételekor.

Kapcsolódó
Egy év alatt 30 százalékkal lett drágább az étolaj és az üzemanyag – áremelkedési toplista
A margarin ára 19 százalékot emelkedett. Egyetlen hónap alatt közel 7 százalékkal lett drágább a liszt. Rekordok.

Az elemzőket is meglepő magas magyar pénzromlásnak számos oka van, ezek közül a külső hatásokat említi elsőként Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. A szeszesitaloknál és dohányáruknál például Magyarországon túl alacsonyak voltak az adók, az Európai Unió határozata alapján emelni kellett ezeket, az üzemanyagárak pedig a nemzetközi olajár-emelkedés miatt szabadultak el.

De más tényezők is közrejátszottak az infláció megugrásában: a maginfláció régen volt ilyen magas, 4,7 százalékos, pedig abban nincs benne az említett két tétel.

A magas maginfláció világosan jelzi, hogy jelentős, tartós az inflációs nyomás a magyar gazdaságban

– magyarázta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa. Az érték lehetne egyébként akár 5,7 százalék is, ha év közben nem veszik ki a maginflációból a szeszesitalok és a dohányáruk árváltozását – tette hozzá.

Infláció dióhéjban

A fogyasztói árindex jelzi, hogy mekkora az infláció, vagyis a pénzromlás. A KSH havonta készít erről statisztikát, méri a havi és éves inflációt is. Az árváltozást a fogyasztói kosárba beválogatott, széles körben, nagy mennyiségben vásárolt szolgáltatásoknál és termékeknél mérik úgy, hogy felírják az árakat hónapról hónapra, az ország különböző területein, és ezt átlagolják. Külön számolnak nyugdíjas inflációt is, a nyugdíjasok fogyasztási szokásai alapján összeállított nyugdíjas kosárra. Az, hogy valaki mekkora pénzromlást érez, eltérhet az átlagostól, hiszen minden családnál különböző a fogyasztás összetétele. Fontos mutató a maginfláció, ami az egyszeri hatásoktól megtisztított érték, vagy másképp fogalmazva az alapinfláció.

Az egész világon magas az infláció

Nem magyar sajátosságról van szó, viszont mint Török Lajos kitért rá, a magyar infláció világszinten is a magasabbak közé tartozik. Már 2019-től volt inflációs nyomás nálunk, amit átmenetileg elnyomott a koronavírus.

Mostanra újra megjelent a munkaerőhiány, hatalmas a bérnyomás, a jegybanki és állami pénzpumpák jelentős pluszkeresletet generálnak. Kínálati oldalról a koronavírus alatt kényszerűségből visszafogott termelés nyomán hiány alakult ki – akinek van áruja, az „bármilyen áron” tud értékesíteni. Az autó-, vagy építőanyag-hiány importált problémák – mondja a vezető elemző.

A globális és lokális inflációs hatások pedig egymást erősítik.

Jövő év elején tovább folytatódik az állami pénzosztás (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj), így a magas infláció a választásokig biztosan velünk marad

– valószínűsíti Török Lajos.

Soron kívüli nyugdíjemelést hozhat év elejére a magas infláció

Az importált infláció is jelentős, mert a külső áremelkedés magas, az árfolyam pedig gyenge. Emellett a belső kereslet, amit a költségvetés is üt, jelentősen meglódult, és ennek még nincs vége. Nem véletlen, hogy a keddi adat szerint igen magas, 2922 milliárd forint volt az államháztartási hiány idén az év első tíz hónapjában, vagyis ennyi volt eddig a kormányzati túlköltekezés – mondja Petschnig Mária Zita. Éves szintre 4024 milliárd forintos hiányt lőttek be, e szerint folytatódik a pénzszórás, és ez várható jövőre is. A pénzosztás annyira meglöki az árakat, hogy a novemberi árindex biztosan eléri szerinte a 7 százalékot, de a decemberi is megközelítheti. Rendkívül erős áthúzódó hatás várható a következő évre – január-februárra 6 százalék feletti árindexet vár a közgazdász.

A kormány jövőre 3 százalékos inflációt tervezett, és ennyivel fognak emelkedni januárban a nyugdíjak is. Petschnig Mária Zita arra számít, hogy mint idén júniusban, úgy jövő év elején is lesz kiegészítő nyugdíjemelés, a választások előtt. A termelési adatok pedig nem lesznek a közgazdász szerint annyira jók, mint amivel kalkuláltak. Legutóbb azt mondta a pénzügyminiszter, hogy 6,8 százalékos lehet az idei növekedés. De az ipar szinte stagnált, az export alig nőtt, az import pedig nagyon ment – utóbbi levon a GDP-ből, az infláció viszont meglökheti egy kicsit.

Kapcsolódó
Tényleg olyan jól áll a gazdaság, ahogy Orbán mondja?
Igaz, Magyarország gazdasági növekedése európai viszonylatban is jól mutat, visszakapaszkodtunk már a 2019-es, válság előtti szintre, de látszanak annak jelei is, hogy a hatalmas összegű és megkérdőjelezhető célú költekezésnek meglesz a böjtje.

Inkább külső okok miatt magas a magyar infláció

A Századvég szakértője szerint sem vezethető vissza egyetlen okra a mostani magas infláció, és mivel az európai infláció is növekvő trendet mutat, elsősorban nem belföldi okokat lát. A makrogazdasági üzletág vezetője, Regős Gábor röviden összefoglalva a világszinten egyre növekvő kereslettel magyarázza a magas inflációt, amellyel a kínálat nem tud lépést tartani. Kitért arra is, hogy folyamatosak a nehézségek a nemzetközi szállítmányozásban, hiányoznak alapanyagok, ami mind-mind a különböző termékek elérhetetlenségét, illetve drágulását okozzák. Nőnek az energiaárak is, elsősorban a fosszilis energiahordozók használatának visszaszorulása miatt.

Emelkedik az élelmiszerek ára is, ebben szerepe van a kedvezőtlen mezőgazdasági termésnek is. Szintén átlag felett nőnek például az éttermi szolgáltatások díjai, azaz a korlátozások alatt elszenvedett károk, a bevételkiesés is a magasabb árazáson keresztül az infláció emelkedése felé hatnak. A dohánytermékek jövedéki adója az európai uniós előírások miatt emelkedett, ez szintén növeli a pénzromlás ütemét. Összességében tehát van sok specifikus ok, illetve makroszinten a nemzetközi szinten is megjelenő magas kereslet és az ellátási láncok problémáiból adódóan szűkös kínálat.

Bizonyos egyedi hatások kifutása, valamint a magasabb árak bázisba kerülése miatt Regős Gábor várakozásai szerint az infláció növekedése hamarosan megáll. Kérdés inkább, hogy mi az a szint, amin az infláció stabilizálódni tud.

Tehetnének ellene

A Magyar Nemzeti Bank persze észrevette a problémát, és kamatemelésbe kezdett – decemberig 15 bázispontos emeléseket ígértek. Török Lajos azonban úgy véli, hogy a jegybank kényszerhelyzetbe kerülve 30, vagy akár 50 bázispontos emelésről is dönthet, már novemberben. Petschnig Mária Zita is amondó, hogy az MNB-nek nagyobb kamatemelést kellene meglépnie, de a romló árfolyamadatok alapján úgy látja, a piac nemigen számít erre.

Kummer János / 24.hu

Mivel részben globális folyamatokról van szó, emiatt meg van kötve a kormány és a jegybank keze – mondta Török Lajos. Viszont az extra pénzeső bizonyosan nem segítette az infláció letörését – jegyezte meg. Elvileg szóba jöhetne a kereslet-visszafogás, csakhogy választások előtt a politikai döntéshozók kicsit sem akarják megakasztani a gazdasági növekedést.

Petschnig Mária Zita szerint idén 5 százalék körüli lehet az infláció, jövőre év vége felé már közelítheti a 3 százalékot, de éves szinten összességében 4 százalék feletti lehet. Ennek oka szerinte az, hogy

jelenleg az infláció ellen csak a jegybank próbál tenni, de nagyon gyenge eszközökkel. A költségvetés pedig fittyet hány az egészre – egyértelműen alárendelték a választási politikának.

Olyan osztogatások jönnek (például a rendvédelmiek fegyverpénze, az adó-visszatérítés, esetleg teljes 13. havi nyugdíj februárban), amikről a költségvetésben szó sem volt.

Egyedül pedig a jegybank nem képes kezelni az elszabaduló inflációt, nem véletlen, hogy Matolcsy György ismételgeti, vissza kellene fognia Varga Mihálynak a költségvetési költekezést. Rengeteg pénz van a gazdaságban, élénk a kereslet, mindenki megveszi a drágább termékeket, simán áthárítják a költségeket a vevőkre. A nagy keresletösztönzés pedig megjelenik az inflációban és a külső egyensúly romlásában is.

Nincs verseny, ami letörhetné az árakat

Új jelenség a tartós fogyasztási cikkek árnövekedése – említette meg Petschnig Mária Zita. Ezek többnyire importcikkek, és eddig hiába volt gyengébb a forint, nem drágultak, tavaly már egy kicsit, idén viszont már 4 százalék körüli volt az áremelkedés. Korábban az erős verseny miatt nem emelkedtek az árak, most viszont megszakadtak a globális gazdaság szálai, hiány alakult ki (pl, autópiac), nincs verseny, ami letörné az árakat – tette hozzá.

Mivel Regős Gábor úgy látja, az infláció okai elsősorban nem Magyarországon keresendők, ezért azt mondja, hogy itthon csak részben kezelhetőek. Az inflációs cél elérése elsősorban a jegybank feladata, amely már elkezdte a monetáris politika szigorítását. Ebben van további tennivaló szerinte is. A kamatemelés szükséges ahhoz is, hogy a forint erősödjön vagy legalább ne gyengüljön tovább. Kérdés, hogy novemberi ülésén a jegybank kitart-e a korábban beharangozott 15 bázispontos emelés mellett, vagy határozottabb, nagyobb lépést tesz – például legalább 30 bázisponttal emel. A magasabb emelést a piac a friss inflációs adat fényében elvárja, így ennek valószínűsége jelentősen megnőtt – véli Regős Gábor.

Szerinte a költségvetési hiány csökkentésének, a kereslet visszafogásának is lehet némi hatása, de ő úgy véli, a nemzetközi folyamatok miatt csoda ettől sem várható, az inflációcsökkentő hatás alacsony lenne. És kérdés, hogy ez a haszon meghaladná-e a költségeket.

Nem mindenhol egyforma az árnyomás

Számos oka van, hogy a gazdaság egyes területein miért eltérő az infláció. Minden szektorban van költségoldali infláció (hogy mennyiért tudják előállítani a terméket, vagy szolgáltatást), és keresleti oldali (hogy mennyire tudják az árakat áthárítani a vevőkre) – magyarázta Török Lajos. Most költség- és keresleti oldalról is erős az árnyomás, de nem mindenhol egyformán. A munkaerőpiac sem egységes – szektorspecifikus, hogy mekkora a bérnyomás. A hiányok alszektorokban alakulnak ki, ott generálnak árnövekedést.

Az egyes termékcsoportok árnövekedései Regős Gábor szerint is a specifikus tételek miatt térnek el nagyon most. A termékek áremelkedését befolyásolja, hogy mennyi energia kell az előállításukhoz, vagy hogy kialakult-e hiány az adott termékből vagy valamely összetevőjéből. Az üzemanyagárak gyorsan követik az olajár változásait, így itt az infláció is tág határok között mozoghat, míg egy hatósági áras terméknél (például háztartási energia) nincs ilyen volatilitás.

Thibaut Durand / Hans Lucas / AFP

Hogy mekkora baj a magas magyar infláció, az függ attól is, meddig marad, és mi lesz a jelenlegi robusztus növekedéssel – véli Török Lajos.

Igazán veszélyesnek azt tartaná a vezető elemző, ha a növekedés megtorpanna, és mellette maradna a magas infláció (ezt hívjuk stagflációnak). Középtávon ez komoly kockázat.

Világszinten pedig az a legnagyobb félelem, hogy nem sikerül egy-két éven belül visszatalálni a koronavírus által felborított korábbi termelési ritmusokhoz, és emiatt tartósan maradhat a hiány és az infláció.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.