Az első bértárgyalás után szinte biztosra vehető, hogy a jelenlegi 167 400 forintról 200 ezer forintra emelkedik a választások évében a minimálbér, ami 20 százalékos növekedést jelent. Ez kicsit meglepő, ha arra gondolunk, hogy idén januárban még 1 százalékon ment a vita – a kompromisszumos 4 százalékhoz képest a szakszervezetek 5 százalékos emelést szerettek volna elérni – hiába. Nos, a választásokhoz közeledve, úgy tűnik, már nem kell garasoskodni.
Fixre lehet venni a 200 ezer forintos minimálbért
Kedden volt az idei bértárgyalások első fordulója a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF). Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Bodó Sándor rögtön be is jelentette, hogy A jelentős összegű emelés – úgy tűnik – elfogadható lehet nem csak a munkavállalók, hanem a munkáltatók számára is. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Perlusz László a 24.hu-nak elmondta, továbbra is egyetértés van abban, hogy az átlagbért, a bérszínvonalat és a legkisebb béreket is folyamatosan emelni kell – ebben partnerek lennének a munkáltatók, bízva abban, hogy a kormányzat (ahogy eddig is) tovább csökkenti az élőmunka terheit.
Miután a miniszterelnök kimondta a 200 ezer forintot, és az emberek is támogatták ezt a nemzeti konzultáción, ez már nem kérdés.
Csak az a kérdés, hogy milyen ellentételezést kapnak a munkáltatók, hogy ne rokkanjanak bele a bérfejlesztési spirálba, amit a minimálbér-emelés elindít.
Nem ijedtünk meg a 200 ezer forintos minimálbértől
– jelentette ki. Azért nem, mert 2016 novemberében már megállapodtak (2017-re) egy 15 százalékos minimálbér- és egy 25 százalékos garantáltbérminimum-emelésben, és az sem okozott tömeges csődhullámot a cégeknél, mivel ezzel párhuzamosan a kormány csökkentette a munkáltatók terheit (a szociális hozzájárulási adót 27-ről 22 százalékra, a társasági adó pedig egységesen 9 százalék lett).
Nemcsak a minimálbér összege a fontos, hanem az is, hogy milyen körülmények mellett kell megemelni azt 200 ezer forintra. Hiszen a minimálbért nem a kormányzat nyújtja, hanem a vállalkozóknak kell kifizetniük – emlékeztetett. A hatéves bérmegállapodás eddigi öt éve alatt a 2016-os 27 százalékról 15,5 százalékra csökkent a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó – a kormány pedig úgy nyilatkozott a VKF-en, hogy az élőmunka adóterheinek további csökkentése várható, tette hozzá.
Megemlítette azt is, hogy az emelés nemcsak a mintegy 250 ezer minimálbérest érinti, hanem azokat is, akik ennél már valamennyivel többet keresnek. Akik meg sokkal többet keresnek, azoknak is kell emelni a bérét jövőre, ha nem is 20 százalékkal, mint a minimálbért, de érezhetően, valószínűleg két számjegyű mértékben. Ha ez nem történik meg, összetorlódnak a bérek, bérfeszültségek keletkeznek – borítékolta.
A választások előtt ez is simán belefér
A korábbi években mindig a gazdasági lehetőségeket alulmúlóan emelkedett a minimálbér, és ami ebből összeadódott, azt a választások előttre időzítik egy nagyobb emelés formájában
– kommentált a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Eddig hadakozniuk kellett a szakszervezeteknek – az idei béremeléskor például 1600 forintról ment a vita, és hiába kérte a MASZSZ, nem lett annyival több a végül csak februártól megemelt minimálbér. Ezért nem is írta alá a MASZSZ az idei bérmegállapodást. Most meg, a választások előtt belefér a 32 600 forintos, azaz 20 százalékos emelés is.
Kordás László szerint, ha egy lépcsőben emelik 200 ezer forintra a minimálbért, az kedvező a dolgozóknak. Azonban rögtön hozzátette, így sem fog érdemi változást eredményezni ekkora emelés, mert a cégek egy része már meglépte ezt korábban. Arra utalt, hogy a munkáltatók közül sokan önként felemelték időközben a minimálbéres munkakörök fizetését – nem véletlenül: különben nem kapnának embert. Ezért is vannak egyre kevesebben a minimálbéresek.
A bérminimum emelése még kérdéses
Amiről talán kevesebb szó esett eddig, pedig a minimálbérnél több, 650–700 ezer munkavállalót érint közvetlenül, hogy mennyi legyen jövőre a szakmunkás minimálbér (vagy más néven bérminimum), ami jelenleg bruttó 219 ezer forint – figyelmeztetett Perlusz László.
Kordás László sem tudja még, vajon a minimálbérhez hasonlóan a garantált bérminimumnál is meglesz-e a 20 százalékos emelés, vagyis hogy nőhet-e jövőre 260 ezer forint körülire a jelenlegi 219 ezer forintos szakmunkás minimálbér. A kérdés nyitott – személy szerint Kordás támogatná a 20 százalékos, egyösszegű emelést, de mint mondta, a munkáltatók részéről volt olyan felvetés is, hogy esetleg több lépcsőben emelkedhetne a garantált bérminimum.
A bérminimum kétszeresére emelkedhet 2016-hoz képest
Azzal, hogy jövőre 200 ezer forint lehet a minimálbér, 2016 óta 80 százalékos növekedés valósul meg. A munkáltatói költségeknél viszont akkor is csak 64 százalékos lesz a növekedés, ha nem számolunk jövőre adócsökkentéssel (mert még nem tudjuk, lesz-e, illetve milyen mértékű). Amennyiben 260 ezer forintra emelkedik a bérminimum, akkor az hat év alatt duplázódást jelent. Közben a munkáltatói költségek (szintén nem számolva a jövő évi adócsökkentéssel) 83 százalékkal nőttek. Ha lesz adócsökkentés jövőre, akkor a munkáltatói költségek emelkedése még karcsúbb lehet.
A munkavállalóktól levont közterhek viszont egyáltalán nem csökkentek 2016-hoz képest. Így – míg a minimálbérnél bruttóban 89 ezer forintos lehet a növekedés 2022-re – ez nettóban (nem számolva egy esetleges jövő évi szja-mérsékléssel) csak bő 59 ezer forintot hozhat a legkisebb keresetűeknek. A szakmunkás minimálbérnél pedig a bruttó 131 ezer forintos növekedés 2016 óta nettóban (szintén adócsökkentés nélkül) kicsivel több mint 87 ezer forintot jelenthet csupán jövőre.
Szja-csökkentés az alacsonyabb keresetűeknek
Ami a várt kormányzati szerepvállalást, vagyis a köztehercsökkentést illeti, a szakszervezetek továbbra is azt szeretnék, ha a munkavállalói adóterhek is mérséklődnének, nem csak a munkáltatóiak. Ugyanis, mint Kordás László emlékeztetett, a munkáltatói tehercsökkentésekből nem feltétlenül lett bérfejlesztés. Ha viszont a munkavállalók közterhei mérséklődnének, akkor az azonnal növelné a nettóbért. Ez kedvezne a munkáltatóknak is abból a szempontból, hogy kevesebbe kerülne nekik a nettóbér emelése. Plusz az alacsonyabb jövedelmű dolgozóknál a bérnövekedéssel párhuzamosan azonnali fogyasztásnövekedés várható, ami emeli a keresletet, azon keresztül a vállalkozások bevételeit és az állam adóbevételeit is.
Egy ilyen kompromisszummal jól járnának a munkáltatók, a munkavállalók és az állam is – tette hozzá. A MASZSZ azt szeretné, ha legalább a már többször belengetett egy számjegyű szja megvalósuljon, de annak még jobban örülnének, ha az alacsonyabb keresetűek szja-mentességet vagy adójóváírást kapnának.
Gyorsan megegyezhetnek a jövő évi emelésekről
Az első bértárgyalás mindig előzetes egyeztetést jelent, az információk összegyűjtését (például a foglalkoztatáspolitikáról, az elmúlt egy évről, a bérmegállapodás első öt évének mérlegéról satöbbi). Ilyenkor még nincsenek kialakult oldalálláspontok a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleteknél, de a következő, két hét múlva esedékes ülésen már ez várható, valamint az is, hogy a kormány letegye az asztalra a gazdasági prognózisokat. Kordás László arra számít, hogy viszonylag gyorsan, november közepére, legkésőbb végére tető alá lehet hozni a jövő évi bérmegállapodást.
