Mohos Márton / 24.hu
Gazdaság

Csak a választási évben lesz nagyobb béremelés a közszolgáltatásban, idén legfeljebb minimális

Néhány nagyobb cégnél már megszületett a bérmegállapodás, vannak azonban szektorok, ahol június végén még mindig csak a tárgyalásoknál tartanak.

Az első félév végére sikerült nagy nehezen megállapodni a kormánnyal az idei béremelésről a közszolgáltatásban. Hároméves bérmegállapodás született, az állami közszolgáltató vállalatoknál 15 százalékkal emelkednek a bérek 2021-2023-ban, összesen 152 milliárd forintból. Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter a Nemzeti Vízműveket, az útdíjakat szedő NÚSZ-t, a MÁV-Volán Csoportot, a GYSEV-et és a Magyar Postát említette a bérmegállapodással összefüggésben, más állami cégeket nem. Kérdés, jól jártak-e a dolgozók a három évre szóló 15 százalékos emeléssel.

A 15 százalékban van nulla is

A bérmegállapodás azt jelenti, hogy 2021. július 1-jétől évente átlagosan 5 százalékkal, 2023-ig összesen 15 százalékkal nő az érintett társaságok munkavállalóinak bére, ám a bérfejlesztés évenkénti mértéke társaságonként eltérő lehet.

  • A MÁV-Volán Csoport 2022-ben és 2023-ban 10, illetve 5 százalékkal emeli a béreket, azaz az idén náluk nincs béremelés.
  • A Magyar Postánál 2021-ben 4 százalékkal, 2022-ben 9 százalékkal, 2023-ban pedig 2 százalékkal,
  • a Nemzeti Vízműveknél 2021-ben 4, 2022-ben 7, 2023-ban pedig 4 százalékkal emelkednek a fizetések.

Hogy a NÚSZ-nál és a GYSEV-nél hogyan néz ki a megállapodás, az várhatóan csak a közeljövőben derülhet ki. Ha az ábrára rápillantunk, látszik, mekkora hangsúlyt kap az eddigiek alapján a 2022-es év.

Látványosan megmutatkozik ebben a bérmegállapodásban, hogy a választás évére igyekezett koncentrálni a kormány

– kommentálta az egyezséget a 24.hu-nak a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László.

Kapcsolódó
Egyre hízik Orbán Viktor választási puttonya
Ezermilliárdoknál jár a voksoláshoz igazított ígéretcsomag.

A szakszervezet nem elégedett

Akinek lesz idén béremelés a közszolgáltatóknál, azoknak is csak júliustól, vagyis az első félév kiesik – ez a szakszervezet egyik problémája a megállapodással. Pedig az első félévben jelentősen megemelkedett az infláció, amire nem kaptak kompenzációt, hiszen nem januárig visszamenőleges a béremelés. A másik problémájuk, hogy a három nagy cégen kívül más állami cégeknél még mindig nincs megállapodás a bérekről, így egész ágazatok maradtak ki az emelésből, például a villamosenergia-ipar, ahol – bár folyamatosan tárgyalnak – még nincs eredmény. Szintén nincs még megegyezés a szemétszállítás állami ágában – ezzel kapcsolatban a szakszervezetek ígéretet kaptak Mager Andreától, hogy erre az ágazatra is érvényes lesz valamilyen elosztásban három évre a 15 százalékos emelés.

Nem vagyunk elégedettek, de nem tudtunk jobb eredményt elérni

– értékelt Kordás. Valahogy a munkavállalók kompromisszumkészebbek lettek az idén – azt mondták, bár nem annyi az emelés, mint amennyit szerettek volna, fogadjuk el. A közszolgáltatói szektorban jellemzően nem veszítették el a munkájukat az emberek, a vonatoknak, buszoknak menniük kellett. Viszont azt látták, hogy a versenyszférában sokakat elbocsátottak, nem volt semmilyen bevételük – valószínűleg emiatt alakulhatott ki jelentős egzisztenciális félelem. Akinek megmaradt az állása, az arra törekszik, hogy meg is őrizze azt, így jobban ragaszkodnak a munkahelyükhöz az állami vállalatoknál dolgozók is. Valószínűleg ezért mentek bele az alacsonyabb bérpozícióba.

Nem úgy a mozdonyvezetők, akik nem írták alá a MÁV-bérmegállapodást:

Kapcsolódó

Mager Andrea azt is hangoztatta, a mostani bérfejlesztés célja, hogy javítsa az állami tulajdonú társaságok versenyképességét a munkaerőpiacon, ezáltal hozzájárulva a gazdaság újraindításához. Rövid távon (egy éven belül) ez igaz lehet Kordás László szerint, de közép távon már nem feltétlenül. Példát is hozott. A buszos ágazatban (tömegközlekedés) most fel vannak töltve a létszámok, mert akik korábban a turizmusban dolgoztak, azok munka híján a közszolgáltatásba menekültek. Ám ahogy magához tér a turizmus, ők minden bizonnyal vissza fognak csordogálni a turistabuszokra. Nyilván olyan bérért, amiért érdemes lesz váltaniuk. Így aztán a közszféra munkaerő-piaci versenyelőnye elolvad, megint hiány lehet sofőrből a tömegközlekedésben.

A BKV-sok jobb alkut köthettek

Nehezen ment az önkormányzati cégeknél is a bértárgyalás, a BKV-nál például négyéves megállapodás született június elején. Az idei évre náluk sem lesz béremelés, a következő években viszont igyekszik kárpótolni a főváros – úgy egyeztek meg a szakszervezetekkel, hogy amilyen mértékű lesz százalékosan a minimálbér- és a garantált bérminimum-emelés átlaga a következő három évben, azt még megtoldják 2 százalékkal.

Farkas Norbert / 24.hu

Kordás Lászlónak az a véleménye, hogy a BKV dolgozói ezzel jobban járhatnak, mint amit az állami cégeknél most sikerült elérni. Ezt arra alapozza, hogy a miniszterelnök nemrégiben bejelentette, egy vagy két lépcsőben bruttó 200 ezer forintra emelkedhet a jelenlegi 167 400 forintos minimálbér, ami összességében majdnem 20 százalékos emelést jelent. Ebből következően a BKV-nál 10 százalék körüli, feletti emelés várható a következő években, míg az állami cégeknél a választás évében lesz 7-9-10 százalékos bérnövekedés, 2023-ban már csak 2-4-5 százalékról szól a bérmegállapodás.

Nagy a szórás a versenyszférában

Kordás László azt mondja, a versenyszférában többnyire már lezajlottak a bértárgyalások, kevés kivétellel megtörténtek a béremelések – ahol még nem, ott is lehet tudni, mennyire számítsanak a dolgozók. A piaci cégeknél kevésbé jellemző a többéves bérmegállapodás, mert nem szeretik a vállalkozások elkötelezni magukat, ha nem látják előre a saját piaci pozícióikat, illetve nem biztosak abban, hogy teljesíteni tudják a bérvállalást. A MASZSZ elnöke hozzátette, jókora a szórás a bérmegállapodásoknál – rengeteg cégnél adtak mindössze éves 2-3 százalékos emelést, de vannak olyan vállalatok is (autóipari, vegyipari cégek), amelyeknél pozitívabb a jövőkép, és jó megállapodásokat tudott kötni a szakszervezet, így 10 százalék körüli, illetve feletti mértékben növekedhetett a dolgozók bére. A nagy többségnél azonban 5 százalék körüli, alatti lett az idei béremelés, ahogy korábban is jelezték a szakszervezetek.

Speciális helyzetben vannak a válsággal jelentősen sújtott, mostanában újrainduló ágazatok, így a vendéglátás, a szállodaipar, ahol elfogytak a tartalékok. Bár náluk most nem a béremelés az elsődleges, hanem az, hogy az újranyitást tudják finanszírozni, de ha nem emelnek bért, akkor nem fognak visszamenni a szektorba azok, akik kényszerűségből elhagyták azt. Ember híján pedig nincs nyitás. Talán ez a szezon hoz majd annyit, hogy akik talpon tudtak maradni, újra egyensúlyba kerüljenek – véli Kordás, hozzátéve, nagyon sokaknak ez nem fog sikerülni.

Az évközi minimálbér-emelés, úgy tűnik, elúszott

Az év elején arról állapodtak meg a bértárgyaláson a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek, hogy amennyiben a szociális hozzájárulási adó kulcsa 2021 júliusában a jelenlegi 15,5 százalékról két százalékponttal mérséklődik, azaz 13,5 százalékra csökken, automatikusan emelkednek 1 százalékkal a bértárgyaláson rögzített legkisebb bérek. Vagyis a minimálbér bruttó 167 400 forint helyett 169 ezer forint, a bérminimum pedig bruttó 219 ezer forint helyett 221 ezer forint lesz júliustól.

Az ITM május közepén még azt írta nekünk, nem biztos, hogy nem lesz júliustól adócsökkentés, június közepi megkeresésünkre pedig nem reagáltak. A szakszervezet nem tud róla, hogy júliustól meglenne a 2 százalékos szocho-csökkentés, és ezzel párhuzamosan a plusz egy százalékos minimálbéremelés.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.