Gazdaság

Dúsgazdag vagy koldusszegény a főváros? Kinek van igaza Budapest és a kormány vitájában?

Évek óta alulfinanszírozott a főváros, Tarlós István idején is így volt ez. A kormány viszont Karácsony Gergelyék minden, a pénzügyi függetlenség irányába mutató próbálkozását elgáncsolja, még ha egy gálánsnak tűnő gesztust is tettek nekik nemrég.

A kormány képviselői világossá tették a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának októberi ülésén, nem engednek azokban a kérdésekben, amik fontosak lettek volna a budapesti delegációnak. Nemet mondtak a hitelfelvételre, a szolidaritási hozzájárulás csökkentésére és a fővárosi vezetés által tervezett 0,5 százalékos szektoriális különadó kivetésére is. Ezzel egyértelműsítették, a kormány nem akarja, hogy a Fővárosi Önkormányzat lélegzethez jusson.

Az ülésből fennmaradó idő a szokásos módon, a színfalak előtti szócsatákhoz mérten kedélyes hangulatban zajlott: a kormány részéről Fürjes Balázsék nagy volumenű fejlesztési projektekről tartottak bemutatókat, amikre Budapestnek álmában sincs pénze. „Hidak, alagutak, mágnesvasút, amit csak ki tudnak találni” – idézte föl a tárgyalás után a főpolgármester egyik munkatársa, aki szerint a diavetítések nem viszik fel Karácsony Gergely pulzusát, mert „ha lenne is valami a színes-szagos prezentációkból, abba nekünk nem sok beleszólásunk van”.

Az Orbán–Tarlós-paktum a múlté

A főváros és a kormány viszonyát már Tarlós István idején is komoly egyensúlytalanság jellemezte. Az állam ugyan még a második Orbán-kormány idején konszolidálta az önkormányzatok felhalmozott adósságát, de Budapesten ez csak ideiglenesen segített. Ugyan a kiadási oldal jelentősen csökkent, miután 2012-ben elvették a fővárostól a kórházak üzemeltetését, majd a következő évben más feladatokat is, ám ezzel a bevételi oldal is megcsappant, hiszen az e feladatokra járó támogatástól is elesett a főváros. A helyzet odáig romlott, hogy 2017 óta Budapest éves költségvetését rendre úgy fogadják el, hogy százmilliárd forintos lyuk van a bevételek és a kiadások között.

Tarlóst nem véletlenül kellett győzködnie Orbán Viktornak, hogy szálljon harcba újra a főpolgármesteri székért. Tarlós ki is kényszerítette a miniszterelnökből az ígéretet, hogy győzelme esetén rendezik a főváros anyagi helyzetét, hogy az önkormányzat autonóm módon működhessen. Az anyagi függőség miatt Tarlósnak ugyanis korábban fideszes politikusokkal is sok konfliktusa volt.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A 2019. októberi választást azonban Karácsony Gergely nyerte, és bár a kormány részéről azt mondták, hogy az Orbán–Tarlós-paktum érvényben marad, a főváros szerint ez nem így történt, miközben a kormányoldal szerint ők nemcsak konstruktívak, de még látványos gesztusokat is tesznek. Ilyen gesztus volt legutóbb a főváros fejlesztéséért felelős államtitkár bejelentése, amely szerint 60 milliárd forintnyi fejlesztést hajtana végre a kormány Budapesten, tehermentesítve az önkormányzatot. Fürjes szavai szerint a Pannon Park és a Biodóm, valamint a gellérthegyi sikló megépülése, a budai fonódó villamoshálózat bővítése és a pesti rakpart megújulása is kormányzati forrásból történhetne meg.

Ezekre a fejlesztésekre mi nulla forint saját forrást terveztünk be az idei költségvetésbe, ezért nem tehermentesít minket semmi alól az ígéret

– mondta erre lapunknak Kiss Ambrus költségvetésért felelős főpolgármester-helyettes, aki szerint soha nem látott nehéz helyzetbe került Budapest.

69 milliárdos lyuk tátong a költségvetésen

„A Fővárosi Önkormányzatnak 2020 második negyedévének végén 27,9 milliárd forint állt rendelkezésre, állampapírban 135 milliárdja volt” – írta a Facebookon Varga Mihály. A pénzügyminiszter szerint „kínos magyarázkodás” a főváros részéről, hogy „a csúnya, gonosz kormány” veszi el a pénzüket, miközben százmilliárdokon ülnek.

Ez olyan, mintha a bérből élők számláját megnéznénk a fizetés napján, és ennek alapján azt mondanánk, milyen gazdagok, közben lehet, hogy hónap végén már zsömlére sincs pénzük

– reagált a fideszes politikus szavaira Kiss Ambrus. Elmondta, hogy ennek a pénznek a nagy része vagy az Európai Beruházási Banktól (EIB) vagy az Európai Uniótól kapott, felcímkézett fejlesztési forrás, a maradék pedig az idei és jövő évi működési költség. „Ha saját forrásból kellene most vennünk akár egy számítógépet, azt is kétszer meggondolnánk” – magyarázta a főpolgármester-helyettes, aki jelenleg is dolgozik a következő évi fővárosi büdzsén, amit a túlélés költségvetésének nevezett, mert működésre is alig lesz pénzük, fejlesztési forrásokat is át kell csoportosítaniuk ilyen célokra.

Kiss Ambrus. Fotó: Farkas Norbert / 24.hu

Kiss pesszimista szavai a jövő évről annak ismeretében még rosszabbul hangzanak, hogy 2020-ban sem jó a helyzet. „69 milliárd forintos lyukat kell betömnünk, és a kiadásaink is jelentősen nőttek a járvány elleni védekezés miatt” – mondta a főpolgármester-helyettes. A 284 milliárdos bevétellel és 408,5 milliárdos kiadással kalkuláló 2020-as költségvetéshez viszonyítva ez nagyon komoly hiány.

Ami nagyrészt abból ered, hogy

  • a tavaszi korlátozások miatti gazdasági leállás következtében ötödével kevesebb helyi iparűzési adó folyik be Budapest kasszájába, mint tervezték: ez mínusz 35 milliárd forint.
  • Ehhez jön hozzá a Városházán Budapest-adóként emlegetett, a gazdagabb önkormányzatoktól elvárt szolidaritási hozzájárulás, amelynek az összegét a tavalyi 10 milliárdról 22 milliárdra emelték.
  • Harmadrészt óriási veszteség keletkezett a BKK-nál, mivel a a jegybevétel hatalmasat zuhant a járvány miatt, 22 milliárdos mínusszal számolnak az év végéig a közlekedési cégnél. Ebből 17 milliárdot vállal magára a főváros, a maradékot megtakarítási intézkedésekkel tömik be.
  • A 69 milliárdig fennmaradó rész abból adódik, hogy a fővárosi cégekből nem tudnak az idén osztalékot kivenni, igaz, ezek közül több egyébként is veszteséget termel.
Fotó: Farkas Norbert / 24.hu

A megoldásokra nemet mond a kormány

A koronavírus tehát még egyet rúgott az egyébként is fenntarthatatlan pályán mozgó budapesti költségvetésbe, a szolidaritási hozzájárulással pedig a kormány sarcolta tovább a fővárost. A befizetendő összeg jövőre tovább nő, 26 milliárd forintra. A fővárosi önkormányzat szerint viszont ők nem gazdagok: bár a magyar GDP 40 százalékát Budapesten termelik, csak az 1,5 százalékával gazdálkodhatnak. A legnagyobb bevételt jelentő iparűzési adón pedig 54:46 arányban osztoznak a kerületekkel.

Ráadásul a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének javaslata szerint osztozkodni sem lenne min. Parragh László ugyanis azt kezdeményezi, hogy az iparűzési adó fizetését függesszék fel egy teljes évre. Az önkormányzatok kétségbe estek az ötlettől, Karácsony pedig arról beszélt, ez akkora kiesést okozna, hogy közszolgáltatások állhatnának le a fővárosban. Gulyás Gergely miniszter csütörtökön annyit mondott: a kormány még nem döntött Parragh ötletéről.

Kiss Ambrus a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjének, Láng Zsoltnak a héten írt levelében konkrét számokkal is előállt. Mint írta, 2019-ben az iparűzési adó jelentette „az önkormányzati alrendszer saját folyó és átengedett bevételeinek 50 százalékát”. A Fővárosi Önkormányzat esetében még magasabb ez az arány, ha pedig tovább bontjuk, akkor a helyi adók esetében ez 81 százalék.

2019-ben 137 milliárd forint bevétele származott iparűzési adóból Budapestnek, így könnyen belátható, hogy az elvétele lényegében azonnali csődöt jelentene, ha nem pótolnák vissza a kieső pénzt az állami kasszából.

Az évenkénti költségvetési lyukat a fővárosi vagyon felélésével és hitelekkel foltozták be már a Tarlós-érában is. De ha egy évig nem jutna iparűzési adóhoz a főváros, az a hiány elfedhetetlen lenne ezekkel az eszközökkel. 2015 és 2019 között 113 milliárd forint hitelt vett fel a város, ennek a törlesztőrészletei évente 6 milliárd forintot tesznek ki. Az Európai Fejlesztési Bankkal 2017-ben kötött hitelkonstrukció pedig még mindig él, a 99 milliárdos keretből 59 milliárd maradt. Azt azonban már Tarlósék is tudták, hogy ez kevés lesz: a 2019-es költségvetésben 2022-ig további 52 milliárd hitel felvételét tervezték.

Karácsonyék ennél is nagyobb, 200 millió eurós (mostani árfolyamon 73 milliárd forintos), 30 éves lejáratú hitelről tárgyalnak az Európai Beruházási Bankkal, amire a pénzintézet már elvi engedélyt is adott. Az önkormányzati hitelfelvételhez azonban kormányzati engedély kell, ezt a szignót viszont hiába kérte a főváros. A kormányzati kommunikáció szerint azért, mert nem akarják elősegíteni Budapest további eladósodását, az adósságállomány ugyanis jelenleg is 120 milliárd forint.

Kiss Ambrus szerint az okok politikaiak, a hitelkonstrukció ugyanis nagyon kedvező, bőven 10 százalékos kamat alatt tudnák felvenni a hitelt, amivel egyetlen kereskedelmi bank sem képes versenyezni. A pénzt közlekedési és zöldberuházásokra költenék, ami a főpolgármester-helyettes szerint olyan beruházás a jövőbe, aminél még indokolt is a költségek időbeli szétterítése.

A 0,5 százalékos válságadó jóváhagyásához szintén a kormányra lenne szükség, mivel törvénymódosítással járna. A cikk elején idézett tárgyaláson erre is határozott nem volt a válasz, hiába érvelt azzal a fővárosi küldöttség, hogy tavasszal a kormány a bankokra hasonló adót vetett ki, hasonló indokkal, mint amilyet most ők akarnak.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

Kiss Ambrustól tudjuk, hogy a különadót a pénzügyi- és bankszektoron kívül például a kiskereskedelmi szektorban vetnék ki a nagyobb áruházláncokra, vagyis egyfajta multiadóról van szó, amit az 5 milliárd forintnál nagyobb iparűzésiadó-alappal rendelkező vállalkozásokkal fizettetnének. Ez 30-40 milliárdos bevételt jelentene Budapestnek.

A fővárosi cégeknél biztosan nem lesz béremelés jövőre, ha ezt az adót nem engedi kivetni a kormány, mert ez lehetne a fedezete.

Marad a megszorítás

Mivel a forráselosztás megváltoztatása az önkormányzatok javára nincs napirenden, és az önkormányzati kötvénykibocsátás – szintén a Városházán keringő – ötlete sem igen számíthat kormányzati támogatásra, Karácsonyéknak ezért nem sok mozgástere maradt.

Brüsszelben ugyan más városokkal együtt lobbiznak azért, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban az önkormányzatok közvetlenül tudjanak támogatásokra pályázni, ez sem a közeli jövő. Így csak a megszorítások maradnak lehetőségként a hiány eltüntetésére.

A Főpolgármesteri Hivatal működési kiadásait 1,4 milliárddal vágták vissza, a fővárosi cégeknél 2,3 milliárdnyi megtakarítást sikerült elérni. Kirúgások csak a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-nél történtek: 90 embert bocsátottak el, őket olyan fővárosi cégeknél igyekeznek alkalmazni, amelyek a járvány idején is tudnak működni. Ezen felül az EIB-hitel átstrukturálásával jutottak hozzá 10 milliárdhoz, valamint a következő évek fejlesztési pénzeiből 13 milliárd forintot átcsoportosítottak az idei működésre.

A Fővárosi Önkormányzat még nyáron zárolt 65 milliárdnyi forrást, ami miatt utak, terek, épületek, villamossínek felújítása maradhat el. A fent felsoroltak miatt az összeg körülbelül felénél a zárolást fel tudták oldani, de az általános tartalékot így is 10 milliárddal kellett megvágni, és 30 milliárdnyi fejlesztés is áll. Kiss Ambrus azt mondta, a város működésében a nehéz anyagi helyzet egyelőre nem fog látványos gondokat okozni, de a tervezett fejlesztések közül sok nem tud majd megvalósulni.

2021 borzasztó nehéz lesz, 2022-ben csak a csoda segíthet, 2023 talán jobb lesz, ha visszapattan a gazdaság

– vetítette előre a főpolgármester-helyettes.

Szerinte hosszú távon csak az segíthet, ha szükségletvezérelt költségvetési tervezésre tér át az állam, azaz feladatokat finanszíroz, és nem a maradványelv szerint osztják el a pénzeket. Jelenleg azonban úgy tűnik, ennél kisebb igényű reformokra sem nyitott a kormány azért, hogy lazítson a főváros gyeplőjén.

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.