Gazdaság

Kifakadt a kormánytag : Az EU félperifériának szánja Magyarországot

Korábban a témában:

A Portfolio vette észre, hogy a Magyar Nemzetbe írt erőteljes hangú véleménycikket Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese. A lap szerint Schanda kifakadása hátterében az állhat, hogy a korábbinál is nagyobb forrásveszteségre számíthatunk:

a legfrissebb jelek szerint 30 közeli felzárkóztatási forrásvágást is elszenvedhetünk a következő EU-s költségvetésben.

Schanda Tamás Felzárkóztatás brüsszeli ellenszélben című véleménycikkében az elmúlt 30 év tanulságait öt pontban foglalta össze.

A miniszterhelyettes szerint az Európai Unió félperifériának szánja Magyarországot, így már nem cél a közép-európai országok felzárkóztatása. Történelmi párhuzamot vont:

A Római Birodalom is csak addig fejlesztette a provinciákat, ameddig azok a magterület gazdagodását szolgálták. Például korszerű úthálózatot épített ki a provinciákban, amely az áruszállítást és a hadsereg felvonulását segítette.

Második pontja fő megállapítása, hogy Közép-Európa csak együtt erős. Szerinte a térség államait kijátszották egymás ellen a csatlakozási folyamatban, a 2010-es években azonban — főleg a videgrádi négyek — felismerték, hogy nem ellenfelek,  hanem szövetségesek és Közép-Európa országai egy sor kérdésben összefogtak. Schanda Tamás úgy látja:

A régió országai már elutasítják, hogy másodrendű államokként tekintsenek rájuk, és a nyugati érdekek «beszállító államaivá» tegyék őket.

Harmadik megállapítása az, hogy a kohéziós politika forrásai nem támogatások és nem könyöradományok, hanem kompenzációt jelentenek. Külföldi cikkeket említve arról ír, hogy a német cégek nem véletlenül érzik jól magukat a társégben: az EU-s forrásokból bőven jut nekik.

Lopakodó hatáskörelvétel zajlik. Rá kellett eszmélnünk, hogy a Nyugattal és Brüsszellel szembeni komoly értékvitáink miatt a kohéziós politika nemzeti céljainkra való felhasználását korlátozzák

— summázza negyedik pontját, amiben arra is kitér, hogy az EU „ránk erőlteti″ az akaratát. Magyarázata szerint a kötelező érvényű uniós jogszabályok és direktívák mentén ható hard power mellett egyre nagyobb jelentőséggel bír a brüsszeli soft power is.

Ugyanis az olyan területekre, amelyek nemzeti hatáskörben vannak, mint például az oktatás, az egészségügy vagy a szociális politika, Brüsszel közvetlenül nem gyakorolhatna hatást. Ezeken a területeken Brüsszel úgy avatkozik be, hogy a támogatáspolitikába épít be olyan feltételeket, amelyek a nyugat-európai érdekeket és célokat szolgálják – és ellentétesek a térségünk céljaival.

Mint írja: a nyomásgyakorlás másik módja a civilnek mondott hálózatok érdekérvényesítő tevékenysége. Az NGO-k nem tudnak közvetlenül a nemzetállami kormányokra hatást gyakorolni, ezért megkerülik őket, és Brüsszelben keresnek maguknak szövetségest.

Utolsó pontja szerint az új magyar modell lényege, hogy

megtanultuk, hogy fel lehet vállalni az unióval szemben a nemzeti érdekek hangsúlyos képviseletét, a vitákban van mozgásterünk.

Kiemelt kép: MTI/Czeglédy Zsolt

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.