Gazdaság
Budapest, 2018. szeptember 25.
Eladó lakást hirdetnek az erkélyre kitett transzparensek a fõváros XIII. kerületében, a Szent István körút egyik régi díszes lakóépületén.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.

Elképesztően sok használt lakást vesz a magyar

Tavaly tizedével nőtt a lakáshitel-állomány, a felvett lakáshitelek összege pedig harmadával, a legtöbb hitelt használt lakásokra vették fel – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

A KSH adatai szerint a lakáshitel-állomány 2018. december 31-én 3324 milliárd forint volt, 10,3 százalékkal nagyobb a 2017. véginél, miközben a GDP-hez viszonyított aránya megegyezett az egy évvel korábbival (7,9 százalék). A devizahitelek állománya 2018 végére már csak 3,5 milliárd forintot tett ki. A teljes hitelállományon belül az állami támogatás nélküli hitelek aránya a 2017. végi 79 százalékról tovább nőtt, és meghaladta a 82 százalékot.

A múlt évtől megváltozott a lakáshitelek minősítése, az eddigi kategóriákat (problémamentes, külön figyelendő, átlag alatti, kétes, rossz) felváltotta a teljesítő kitettség és a nem teljesítő kitettség kategóriája. Az új minősítési kategóriák alapján a teljesítő hitelek aránya elérte a 95 százalékot, ami lefedi a 2017-es problémamentes hitelek arányát (93 százalék), a nem teljesítő kitettség 5,1 százalékos aránya pedig lényegében követi az átlag alatti, kétes és rossz minősítések együttes arányát (4,4 százalék 2017-ben)). Az átstrukturált lakáshitelek a teljesítő hitelek 1,4 százalékát tették ki, miközben ez az arány a nem teljesítő hitelek esetében 33 százalék volt (utóbbi esetben minden harmadik hitel átstrukturált).

Egyre több hitel

A korábbi minősítési kategóriák szerint 2017 decemberére 16 ezer hiteladós törlesztési késedelme volt 31-60 nap közötti, 29 ezer adósé 61 nap fölötti, a 2018-tól alkalmazott új besorolás szerint a nem teljesítő hitelek száma 34 ezer volt.

Az engedélyezett hitelek száma 2018-ban 13 százalékkal, összege egyharmaddal nőtt a megelőző évhez képest. Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel 2018-ban elérte a 7,9 millió forintot, ami 1,2 millió forinttal több, mint 2017-ben.

Tavaly az engedélyezett lakáscélú hitelek számának 8,4, összegének 7,8 százaléka volt államilag támogatott, arányuk az előző évihez képest csökkent, akkor 14, illetve 15 százalékot tett ki. Az államilag támogatott hitelek száma 2017 óta közel egyharmaddal, összege 29 százalékkal mérséklődött, ezalatt a támogatás nélküli hitelek száma közel 17 ezerrel (20 százalékkal), összege 238 milliárd forinttal (43 százalékkal) emelkedett.

A pénzintézetek 2018-ban közel 109 ezer lakáshitelt folyósítottak, 823 milliárd forint értékben. Az előző évhez képest a hitelek száma több mint 4 ezerrel (4,1 százalékkal), összege 218 milliárd forinttal (36 százalékkal) nőtt.
A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakások vásárlása dominált, tíz folyósított lakáshitelből hét ezt a célt szolgálta. A használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek összege tavaly 596 milliárd forintra bővült, ami 35 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az építéshez nyújtott hitelek száma 4,8 százalékkal, összegük 17 százalékkal nőtt. Az átlagos hitelösszeg 500 ezer forinttal, 4,8 millió forintra emelkedett.

Az újat is veszik

Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek ennél gyorsabban nőttek, számuk közel egyharmaddal, összegük majdnem a duplájára emelkedett. Az egy új lakás vásárlására folyósított hitel összege ennek megfelelően egy év alatt 7,6 millióról 11 millió forintra nőtt. Az új lakások építésére vagy vásárlására folyósított hitelek összege együttesen megközelítette a használtlakás-vásárlásra felvett hitelösszeg egynegyedét.

A használtlakás-vásárlásra folyósított hitelek és a használtlakás-tranzakciók éves számának összevetése alapján a lakáshitelből megvalósuló vásárlások aránya meghaladja a 40 százalékot.

A korszerűsítési, bővítési hitelek száma 2018-ban 1533-mal (11 százalékkal), összegük 8,8 milliárd forinttal (negyedével) nőtt az egy évvel korábbihoz képest, miközben az átlagos hitel értéke 2,6 millióról 2,9 millió forintra emelkedett.

A 2017-ben folyósított lakáscélú hitelek átlagos futamideje 14,8 év volt, 2018 végére 15,3 évre emelkedett. A lakásépítési hitelek futamideje a leghosszabb, elérte a 17,5 évet, ezt az új lakás vásárlásoz kapcsolódó hitelek követik (17,4 év), de a futamidő a használt lakások hiteleinél is meghaladta a 15 évet.

Ösztönzik a lakáshitelezést

A szabályozási környezet a KSH szerint ösztönzi a lakáshitelezést. A 2011-ben létrehozott Nemzeti Eszközkezelő (NET Zrt.) a nem teljesítő hitelek felszámolása révén hozzájárult a lakáshitelezés bővüléséhez. Emellett kiemelt jelentőségű a piac szempontjából a 2016 elején elindított otthonteremtési program, ezen belül a bővített csok, a lakásépítési áfa csökkentése, az áfa-visszaigénylés lehetősége és az államilag támogatott hitel.

A hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások száma 7,2 százalékkal (31 202-ra), összegük 1,8 százalékkal (71,3 milliárd forintra) nőtt tavaly 2017-hez képest. A támogatásokat elsősorban használt, másodsorban új lakásokra vették igénybe (az esetek 61, illetve 37 százalékában). A teljes összeg 39 százalékát fordították használt, 61 százalékát új lakásra. Az egy folyósításra jutó átlagos összeg használt lakás vásárlása esetén 1,4 millió, új lakás építésekor 2,7 millió, új lakás vásárlásakor pedig 6 millió forint volt.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Feldolgozottság
99,98%
Fidesz-KDNP 52,44%
DK 16,15%
Momentum 9,87%
MSZP-P 6,64%
Jobbik 6,39%
Mi Hazánk 3,31%
Kétfarkú 2,61%
LMP 2,17%
Munkáspárt 0,42%
Dr. Trócsányi László
Fidesz-KDNP
Dr. Szájer József
Fidesz-KDNP
Járóka Livia
Fidesz-KDNP
Deutsch Tamás
Fidesz-KDNP
Gyürk András
Fidesz-KDNP
Gál Kinga
Fidesz-KDNP
Hölvényi György
Fidesz-KDNP
Győri Enikő
Fidesz-KDNP
Kósa Ádám
Fidesz-KDNP
Bocskor Andrea
Fidesz-KDNP
Deli Andor
Fidesz-KDNP
Hidvéghi Balázs
Fidesz-KDNP
Tóth Edina
Fidesz-KDNP
Dr. Dobrev Klára
DK
Dr. Molnár Csaba
DK
Rónai Sándor
DK
Ara-Kovács Attila
DK
Dr. Cseh Katalin
Momentum
Donáth Anna Júlia
Momentum
Dr. Tóth Bertalan
MSZP-P
Gyöngyösi Márton
Jobbik
Részletes eredmények