Olvasónkkal még 2016-ban történt meg, hogy tudta nélkül valaki átirányíttatta a leveleit egy másik, számára tök ismeretlen névre és címre. Az egészről fogalma sem volt, csak az tűnt fel neki, hogy hosszabb ideig egyáltalán nem kapott sehonnan semmit. Aztán jött két levél, amiknek már hetekkel korábban meg kellett volna érkezniük.
Megdöbbent, nem értette, mi ez az egész. Felszólította a postát, hogy azonnal szüntessék meg küldeményeire az utánküldést, és kért egy listát arról, hogy mely leveleket kézbesítették az ismeretlennek, külön kiemelve az ajánlott, tértivevényes küldeményeket, illetve számlaleveleket, amelyeknek pénzügyi következménye is lehet. Kivizsgálást szorgalmazott, valamint hogy az illetéktelennek kézbesített leveleit mihamarabb juttassák el hozzá.
Bárki kérhet utánküldést, de igazolnia kell magát
A posta akkor ajánlja az utánküldést, ha megváltozott a lakcímünk vagy hosszabb időre elutazunk. Ilyenkor kérésünkre és díj ellenében utánunk küldik a leveleket, csomagokat, utalványokat (tehát akár pénz is jöhetett olvasónk nevére, amit a másik személy vehetett át), előfizetett hírlapokat, vagy megőrzik azokat a kézbesítő postán. A szolgáltatást egy egyszerű nyomtatvány kitöltésével lehet kérni, a minta így néz ki:
Mivel olvasónkkal megtörtént a téves átirányítás, és mivel a nyomtatványon nem volt rubrika például a személyigazolvány-szám, vagy a lakcímkártyaszám rögzítésére, rákérdeztünk a postán, hogy az utánküldést kérő személynek kell-e igazolnia magát ahhoz, hogy a megbízását elfogadják. Igenlő választ kaptunk, ezek szerint bárki – elméletileg – nem szerezheti meg könnyen a leveleinket.
Akkor mégis
A posta hibázhat és a levelekről nem mondhat semmit
A posta a panaszbejelentés után vizsgálatot indított, és megállapította, hogy „nem az elvárásaik szerinti” munkavégzés történt és azonnal intézkedtek a nem megfelelő eljárás megszüntetése érdekében. Munkatársuk figyelmét „nyomatékosan felhívták” a körültekintő és szabályos munkavégzésre, egyúttal elnézést kértek.
Ezek szerint emberi, dolgozói hiba miatt kerültek szisztematikusan máshoz olvasónk levelei.
Azt nem tudták megmondani olvasónknak, hány és milyen küldeményeknél alkalmazták a téves utánküldést, volt-e köztük számlalevél, ajánlott vagy tértivevényes levél. A posta arra hivatkozott, hogy az adatvédelmi törvény szerint nem vezethet ilyen nyilvántartást. Tévesen kézbesített leveleit soha nem kapta vissza, és az sem derült ki biztosan, hogy voltak-e egyáltalán ilyen levelek.
A posta részéről a panaszra adott válaszlevéllel el volt intézve az ügy. Mint korábban megírtuk, nem kell tökéletesen működnie, a jogszabályok bizonyos mennyiségű hibát megengednek az állami kézbesítőcégnek:
Kiemelt kép: Máthé Zoltán / MTI
