Budapest a szabadság városa, a közös nevező, amely összehozza a bal- és a jobboldalt, ezért együtt kell kitalálnunk a jövőjét
– ütötte meg a béke, az összefogás hangját előadásában Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapestért és az agglomerációért felelős új államtitkára a 168 Óra által szervezett Budapest-konferencián szerdán.
Az államtitkár elmondta: a kormány új, 2030-ig szóló városfejlesztési stratégiát dolgoz ki. Ennek megalkotásában a fővárosi szakmai és civil közösségek véleményére is számítanak. Fürjes szeretné bevonni például a városi séták szervezőit is. A közösségi tervezés – Budapest Párbeszéd elnevezéssel – nyáron indul, ekkor keresik meg azokat a szervezeteket, amelyek nyitottak a partnerségre. Nyár végén állítják össze a párbeszéd menetrendjét, amelyet nyilvános fórumok, viták követnek. A sok párbeszéd után elkészítik a Budapest Tervet, amelyet a kormány és a főpolgármester együtt fogad majd el. A cél az, hogy növeljék a főváros sikerességét.
Mint arról beszámoltunk, az új kormányzati struktúrában külön államtitkár foglalkozik majd Budapesttel. (Fürjes eddig a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztosként irányította a fővárosi fejlesztéseket.) Fürjes fő feladata lesz a Budapest tíz évre szóló fejlesztési terének kidolgozása. Tarlós István főpolgármester az új kormány megalakulása után arról beszélt, a fővárosi állami fejlesztésekről történő együttműködésbe az eddiginél nagyobb mértékben be kívánják vonni a városvezetést.
Nagy siker jöhet 2030-ra
Fürjes szerint a kormányzati átszervezéssel a kormány nem tesz semmi többet, mint amit eddig is tett. Mindössze annyi történik, hogy az eddig szétszabdalt minisztériumi hatásköröket egy kormányzati központba szervezik. A korábban megjelent híresztelésekkel ellentétben nem lesz hatáskörelvonás, nem csorbul az önkormányzatiság. Sőt, szerinte Tarlós István ezzel csak erősödni fog, hiszen a kormánynak vele együttműködésben kell eljárnia, azaz a kormány ezzel lényegében önkorlátozást hajtott végre, mondta. (Ehhez persze hozzátehetjük: bár a kormány most valóban nem vont el hatásköröket a fővárostól, az elmúlt nyolc évben annál inkább. Elég csak az iskolák, a kórházak vagy a HÉV kiszervezését említeni.)
A kormány tervei között szerepel a családbarát Budapest erősítése, a közterek és parkok fejlesztése, továbbá kiemelt kérdés lesz a közlekedés ügye. Utóbbival kapcsolatban Fürjes néhány – évek óta napirenden lévő – konkrétumot is megemlített: a kötöttpályás közlekedés és az elővárosi vasúthálózat fejlesztését, a ferihegyi gyorsforgalmi út rendbetételét, a kisföldalatti meghosszabbítását, a gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztését (ezzel kapcsolatban a Duna partjainak birtokbavételét is megemlítette), az új dél-dunai híd nyomvonalának kijelölését, valamint további P+R parkolók létesítését. Kiemelte még az árvízvédelmet (100 éve nem épült új védközmű), az egyetemváros szerep erősítését, és a kollégiumépítések folytatását.
Az államtitkár ugyanakkor a kényesebb fővárosi fejlesztési kérdésekről nem tett említést. Így például a Lánchíd és környéke akár hat évig is tartó felújítását, a sportlétesítmények, stadionok további építését, egy esetleges 2032-es budapesti olimpiarendezés reményében, vagy például a 120 méteresre tervezett Mol-toronyház felépítését a Kopaszi-gáton, amellyel kapcsolatban építészek vagy maga Lázár János is tiltakoztak. A Miniszterelnökséget korábban vezető miniszter azt mondta, hogy a Parlamentnél, azaz 96 méternél magasabb épületeket a mohóság szimbólumának tekinti.
