Belföld
Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

Személyes érdekek vezérlik a magasházak építését

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2018. 01. 06. 08:00

Egyetért Lázár Jánossal abban, hogy a Parlamentnél magasabb épületek a mohóság szimbólumai. De azt szeretné, hogy a tervezett épületek sorsa ne hatalmi erőviszonyok alapján, hanem a lakossággal folytatott párbeszéd során dőljön el. Pálfy Sándor építész professzorral, a BME Urbanisztika Tanszék volt vezetőjével beszélgettünk a budapesti magasházakról.
Korábban a témában:

Mit szól Lázár János miniszter bejelentéséhez, hogy megszűnik a lehetősége 65 méter fölé nyúló magasházak építésének?

A bejelentés nem váratlan, csupán megerősítése egy korábban bejelentett kormányzati szándéknak, amiből ha jogszabály lesz, felülírja a szakmailag is alátámasztott városfejlesztési terveket, amelyek a Csepel-sziget északi részén nem zárták ki a 65 méternél magasabb toronyházak építését.

Abban az értelemben azért váratlan, hogy zajlik két gigaprojekt Budapesten. Az egyik a Mol 120 méteres tornyának építése, a másik az Árpád híd pesti hídfőjéhez tervezett 90 méteres irodaház. Mint városépítésznek mi a véleménye ezekről?

Részese lehettem az Árpád híd pesti hídfőjéhez tervezett magasházak tervtanácsi vitájának, ahová meghívtak opponensként 2016 közepén. Akkor is azt mondtam, hogy sehol nem szabadna magasházat építeni Budapesten, amíg ez nincs egységesen szabályozva és megfelelően alátámasztva. Az is fontos, hogy ha születnek szabályozások, akkor azokat be kellene tartani.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

A fővárosnak van egy FRSZ névre hallgató, egységes rendezési szabályzata, amit 2015-ben fogadtak el.

Igen, de azt időről-időre felülírják a kerületek a fejlesztői igényeknek megfelelően.

Ezzel szemben én annak vagyok a híve, hogy mindig nézzük meg, milyen mértékben közügy egy magasházas fejlesztése, és mennyiben csak egy érdekcsoporté vagy egy kerületé.

A jelenlegi szabályozás szerint kizárólag Észak-Csepelen lehetne toronyházat építeni, a 120 méteres Mol-tornyot mégis támogatta a kerületi önkormányzat és feltűnően gyorsan engedélyezte a főváros. A kerületeknél a fejlesztők diktálnak?

A magyar önkormányzatiságnak elég nagy problémája, hogy nincsenek gazdasági eszközeik. Abban a pillanatban, amikor a helyi politikusok lehetőséget látnak egy kerületi fejlesztésre külső pénzeszközök bevonásával, akkor ezt azonnal meg akarják ragadni.

A fejlesztőket mi motiválja a magasházak építésében?

A profit. Kis helyre nagyot építeni mindig jövedelmező.

Az építőipari boom mennyiben segíti a fejlesztőket ebben?

Sokkal kevésbé, mint például a családi otthonteremtési támogatás és a kedvezményes lakásáfa, amely beindította az építőipart. Az irodákra nem vonatkozik a lakásáfa-visszatérítés.

Úgy érzem, elsősorban személyes érdekek vezérlik a magasház építési ambíciókat.

DBOX creates strategy, design and content for the marketing of landmark properties around the globe. From our studios in London, Miami and New York, we work in close collaboration with many of the world's leading developers, investors and architects. Through the careful combination of craft and technology, we generate non-formulaic brands and experiences that are engaging, memorable and effective. A selection of our award-winning work can be seen at: www.dbox.com

DBOX’s work has been recognised by organisations including the Academy of Television Arts 
& Sciences (Emmy® Awards), Communication Arts, The Art Directors Club, World Luxury Award, American Design Awards, and The International Property Awards, and has been exhibited at 
The Museum of Modern Art, The Museum of Contemporary Art in Tokyo, The Art Institute of Chicago and The Museum of Contemporary Art in Los Angeles.
Fotó: MOL Campus

Szavaiból azt is ki lehet hallani, ha ütköznek a kerületi és a fővárosi érdekek az engedélyezésben, akkor a főváros szava legyen a döntő.

Így van. Városban élünk mindannyian, és egyetlen városban. Szerintem a fővárosi lakosság érdeke magasabb rendű, mint a kerületben élők érdeke. Hihetetlen fontosnak tartanám, hogy a fővárosi lakosságot is vonjuk be a tervezési folyamatokba.

A kerületi közszemlére tételek általában érdektelenségbe fulladnak. Miből gondolja, hogy a főváros jobban tudná vagy akarná bevonni az embereket a tervezésbe, amikor az ő gazdasági érdeke is, hogy például épüljenek magasházak? 

A közelmúltban elkészített településarculati kézikönyv azt javasolja, hogy a főváros bizonyos pontjait jelöljük ki, és onnan nézve mutassuk meg az embereknek, hogyan fog kinézni egy-egy magasház, ha megépül. A kézikönyv alapján eddig csak a Margitszigetre és a védett épületegyüttesekre készült el az egységes arculati szabályozás, magasház-ügyben rendeleti szinten látunk fővárosi szándékot, hogy készüljön ilyen arculati szabályozás.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

A magasházat támogató építészek szerint merjünk nagyot álmodni, ne legyünk kishitűek. 

Szerintem azok a szép álmok, amik után jó felébredni. Nem pedig azok, amikor esetleg rá kell döbbennünk, hogy ez egy rémálom volt.

Rémálomszerű magasházakból kaptunk egy párat Budapesten. A SOTE épületéről, vagy az Alagútnál lévő magasházról a tervezői is elismerték később, hogy inkább nem kellett volna.

Az Alagútnál az a döbbenetes, hogy oda 7-8 hasonló magasházat akartak egymás mellé építeni. Szerencsére nem jött össze. Amúgy a hatvanas-hetvenes években legitim építészeti koncepció volt, hogy adjunk új léptéket a városnak, jelöljük meg tájékozódási pontokkal.

Így épült a Budapest Szálló is, ami szerintem ugyanakkor építészeti minőséget is képvisel.

A magasházak kérdése érzelmi ügy?

Nem feltétlenül. Az UNESCO 2005-ben fogalmazta meg előszőr a történelmi városi táj fogalmát a Bécsi Memorandumban. Az ügy előzményeként egy magasházat akartak építeni Bécs történelmi belvárosában. Végül nem épült meg a magasház, és nem vették el a világörökségi védettséget attól a belvárosi területtől.

Bécsben ugyanakkor máshol épültek magasházak.

Igen, de innentől nagyon figyeltek arra, hogy ezek szeparálva legyenek a belvárostól.

Hasonlóan Párizshoz, ahol szintén a külváros felé épültek toronyházak.

Ott egyetlen negyedben, a Défense-ben csoportosulnak a magas épületek. De Párizsban az ellenkezőjére is van példa. A Montparnasse-irodaház, ami az első magasház volt a hetvenes években, és ami kiverte a biztosítékot, éppen mert a belvárosba épült.

Pozsonyban is fejlesztenek magas irodaházakat, nagyon közel a városközponthoz.

Elég ijesztő a kontrasztjuk a dunai látképpel, és nagy vita is van belőle.

Általában elmondhatjuk, hogy Európában a történelmi városközpont közelében nem épülnek magasházak, de ahol igen, ott mindig megbánják?

Ezt mondhatjuk, igen.

FRANCE, Paris: A giant picture of Noe, a child who died from cancer, hangs on Montparnasse Tower in Paris on August 31, 2017 in an effort to raise childhood cancer awareness. - AlphaCitizenEye ACE
Montparnasse torony Párizsban
Fotó: AFP/AlphaCitizenEye ACE

Nyugati városokban mennyire működik az emberek bevonása a magasházak tervezésébe?

Nyugat-Európában nagy hagyományai vannak a tervezés társadalmasításának. Ez a politikusoknak is jó, mert tudják, hogy egy város akkor élhető, ha a lakosai minél inkább szeretik, magukénak tekintik, és ez szavazatokban is mérhető.

Nálunk vannak jó példák a lakosok bevonására a fővárosban?

Vannak, bár ezek közterekre vonatkoznak, és nem magasházakra. 2008-ban indult a budapesti Mátyás tér felújítása, és 2-3 éve a Teleki téré. Utóbbinál az első pillanattól kezdve bevonták a helyi lakókat, kéréseiket beépítették a tervekbe, és színvonalasan, szépen is sikerült a felújítás.

Mit mond az építész: ha egy magasház „szép”, akkor az jobban elfogadható, esetleg a fővárosiaknak is?

Szerintem a szépség másodlagos szempont. Sokkal inkább az a kérdés, mennyire illeszkedik bele a városi tájba. Ebben az értelemben szerintem a magasház nem lehet „szép” egy történelmi városi tájban.

Magasházak tekintetében a szépség nem építészeti minőségi kategória.

Mitől szép egy városi táj?

A természeti tájat általában a természet és az emberi beavatkozás harmonikus aránya jellemzi. Egy városi tájnál is hasonló a helyzet, csak még fokozottabban. Akár egyetlen épület látványa is romboló lehet, mert megbontja a harmóniát.

Mekkora a magasházak környezeti terhelése, mi várható a Lágymányoson vagy az Árpád-hídnál?

Jelen körülmények alkalmatlanok arra, hogy egy ilyen fejlesztést elviseljenek. Bár Lágymányoson szó van egyéb fejlesztésekről, például villamosról, de ha ezeket megcsinálják, akkor is túlterhelt lesz a környezet. A legnagyobb baj az, hogy létrejön a városnak egy olyan új súlypontja, ami indokolatlan azon a helyen.

Agora látványterv

Miért?

Az, hogy több központú legyen a város, teljesen rendben van. Az a nagyságrend, amiről Lágymányoson szó van, viszont felborítana egy ilyen egyensúlyi helyzetet. Akár több tízezren is munkába járhatnak a területen. Nyilván sokan autóval érkeznek.

Egyszer már elkövettük azt a hibát, hogy a bevásárlóközpontokat beengedtük a belvárosba, amitől nagyot romlott a terület közlekedése, például a Széll Kálmán téren.

A magyar és nemzetközi építészeket is megosztják a magasházak. Nagy szó, ha valaki toronyházat tervezhet?

Van, akinek igen, akinek fontos, hogy tervezhessen magasházat. Én mindig azt hangsúlyozom, hogy a társadalmasítás fontosabb, mint az építészek egyéni ambíciói. Tessék bevonni az embereket, és ne születhessen döntés a kihagyásukkal.

A magasházak kritikusai szerint, a torony – egyfajta Bábel tornyaként – a hatalmi gőg kifejeződése.

Minden emberben vannak ilyen típusú törekvések. A különbség az, hogy akinek erre megvan a pénzügyi eszköze, az mindent meg is tesz azért, hogy minél jobban megmutassa a világnak, hogy ki vagyok én hozzád képest. Ha ez társul egy hasonló építészeti ambícióval, az már elég veszélyes helyzetet teremthet.

Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás
Fotó: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

A Molnál elhangzott, hogy a torony tetején lesz egy nyitott kilátóterasz, ahová majd felengedik az embereket.

Szerintem ez porhintés. Az ilyen típusú bejelentésekről utólag mindig kiderül, hogy nem egészen úgy gondolták. Másrészt Budapest tele van természetes kilátóhelyekkel. Ilyen például a Gellért-hegy, a János-hegy, ahonnan páratlan kilátás nyílik gyönyörű fővárosunkra, amely látványában valóban zavaró lehet a 120 méteres toronyház megjelenése.

Lázár János azt mondta a Mol-torony kapcsán, hogy a Parlamentnél, azaz 96 méternél magasabb épületeket a mohóság szimbólumának tekinti. Egyetért vele?

Személy szerint igen, de jó lenne, ha nem hatalmi erőviszonyok alapján dőlne el ez a kérdés, hanem a főváros sorsát szívükön viselő szakemberekkel és a lakossággal folytatott párbeszéd során. Budapest igazán megérdemelné!

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

BEVERLY HILLS, CA - OCTOBER 09: Contributing editor at Vanity Fair, Monica Lewinsky speaks onstage at Day 1 of the Vanity Fair New Establishment Summit 2018 at The Wallis Annenberg Center for the Performing Arts on October 9, 2018 in Beverly Hills, California.   Matt Winkelmeyer/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.