Ha azt akarjuk kideríteni, milyen nézeteket vall a kormány, mit tart fontosnak, mire helyez kisebb hangsúlyt, a legjobb megnézni az állami-önkormányzati kiadásoknak az úgynevezett funkcionális bontását. Leegyszerűsítve ez azt mutatja meg, hogy az állam mennyit költ saját magára (a közszolgák bérére, minisztériumi épületekre, hon- és rendvédelemre), mennyit olyan jóléti tevékenységekre, mint például oktatás, egészségügy, munkanélküli ellátás, nyugdíj, mennyit szán közlekedésre, mennyit visz el az adósság törlesztése. Ha így vizsgáljuk a kormányzati felfogást, van egy olyan terület, amely kimagaslik abban az értelemben, hogy milyen durván növeli az arra szánt pénzeket az Orbán-kormány.
Az nem meglepő a migránsellenes kampány ismeretében, hogy a rendvédelem és közbiztonság ez, az már viszont mellbevágó ennek a mértéke.
Míg tavaly durván 580 milliárd forintot szántak ezekre, addig jövőre már 890 milliárd forintnál is többet akarnak.
Az állam lomha abban az értelemben, hogy a kiadási tortából az egyes feladatok, területek által kiszakított szelet lassan változik, vagyis lassan megy az átrendeződés. A rendvédelem felértékelődése azonban már itt is érvényesül.
A nyugdíjasok jól járnak, a közmunkások rosszul
Ezzel együtt igaz, hogy a legtöbb, állam által elköltött forint a nyugdíjasoknál landol. (És a hosszú távú demográfiai kivetítések szerint ez csak erősödni fog.)
Aligha véletlen, hogy az egy év múlva esedékes parlamenti választások előtt gondoskodik jó hírrel a kormány a legnagyobb szavazó réteg számára. Idén úgy játszottak a számokkal, hogy mintha direkt kicsi nyugdíjemelést adtak volna év elején, hogy novemberben garantáltan visszamenőleges nyugdíjnövelést hajthasson végre a kabinet. (1,6 százalékkal emelték év elején a nyugdíjakat, most már mindenki biztosra veszi, legalább 2,6 százalékos infláció lehet, vagyis ennyivel kell utólag megdobni a járandóságot – novemberben év elejéig visszamenőleg kapják meg a különbözetet a nyugdíjasok.) Sőt, mivel a gazdaság a tavalyinál sokkal jobban teljesít, így nyugdíjprémiumra is számolhatnak az idősek. Egy szó mint száz: novemberben a megszokottnál 26 ezer forinttal vastagabb borítékkal csenget majd a postás egy átlagos nyugdíjjal rendelkező személynél. (A pontos számolást egy másik cikkünk tartalmazza.)
Jövőre pedig év elején jön a 3 százalékos emelés havi durván 4 ezer forint pluszt jelenthet az átlagnyugdíj szintjén. De joggal reménykedhetnek az idősek a nyugdíjprémium megismétlődésében is: ha a gazdasági növekedés a kormány által megálmodott lesz, 2018 novemberében 16 ezer forintnyi plusz érkezhet a nyugdíjasok számláján.
A közszférában alig vannak olyanok, akik kimaradnának a béremelésekből. Jövőre
folytatódik a 2015-ben indított fegyveres és rendvédelmi életpályamodell, ennek keretében 2018-ban további, átlagosan 5 százalékkal nő a katonák és a rendvédelmi dolgozók fizetése. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjai a 2016-ban indított életpályamodell keretében 2018-ban további 15 százalékos illetményemelésben részesülnek, elérve ezáltal az átlagosan 50 százalékos növekedést. További emelésben részesülnek az egészségügyi ágazat szakdolgozói, valamint az Országos Mentőszolgálat állományában lévő alkalmazottak. Lezárul a 2016-ban indított bírói és ügyészi illetményalap-emelés (2018-ban további 5 százalék), illetve a felsőoktatási oktatói, kutatói és tanári bérrendezés (2018-ban további 5 százalék). Emellett, a korábbi döntésnek megfelelően emelkedik a pedagógusok bére is a minősítés keretében. A költségvetés fedezetet nyújt valamennyi, már végrehajtott intézkedés továbbviteléhez is, így a pedagógusok életpályájára és kapcsolódó bérintézkedéseire, a járási és megyei kormányhivatalok munkatársainak állami tisztviselői életpályájára, továbbá a már végrehajtott egészségügyi, szociális és kulturális bérintézkedésekre.
Ha vesztes területet keresünk a jövő évi, a tavaszi voksolás miatt a legtöbb feladatra pluszforrásokat biztosítani igyekvő költségvetésben, jóformán egyetlen ilyent azonosíthatunk. Az elmúlt években csúcsra járatott közmunkaprogramból venne vissza valamelyest a kabinet. A program büdzséjét 100 milliárddal vágja meg a kormány, ez 25 ezer ember közmunkaprogramból való kikerülését eredményezheti.
