Gazdaság

Kiderült, mi a közös az egyházakban és a letelepedési kötvényben

Nemcsak azt nem lehet tudni, hogy kik kaszálnak a kötvényprogramon, de azt sem, hogy kin és hogyan lehet számon kérni, ha bebizonyosodik, hogy alaptörvényt sért az üzlet.

Erős jelei vannak annak, hogy a letelepedési kötvényprogram nem járul hozzá a magyar gazdasághoz, ellenben politikai befolyással bíró embereket és a velük együttműködő cégeket gazdagítja – állapítja meg a Transparency International és az Investment Migration Council befektetői letelepedési lehetőségekkel foglalkozó nemzetközi szervezet csütörtökön bemutatott tanulmánya.

A szerzők szerint üdvös gondolat lenne, hogy olyan befektetőknek biztosítsanak lehetőséget, akik hozzájárulnak az ország gazdaságához, illetve a költségvetési egyensúlyhoz, ám súlyos kérdéseket vet fel az a rendszer, amelynek nyomán nem teremnek munkahelyek, nincs hatása az ingatlanpiacra, és

legfeljebb elhanyagolható mértékben járul hozzá a költségvetéshez, miközben jelentős magánprofitot gerjeszt.

Tudományos igényű kutatása eddig nem volt a témának, a legtöbb forrás, amiből tájékozódni lehetett, magyar nyelvű újságcikk volt. A most bemutatott angol nyelvű tanulmány azonban a magyarul nem beszélők számára is elérhetővé teszi a hazai letelepedési kötvényprogrammal kapcsolatos információkat.

Perelni kell az információkért

A tanulmányról szóló csütörtök délelőtti rendezvényen Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója bevezetőjében rámutatott: a letelepedési kötvények átláthatatlanságával kapcsolatban nemcsak közpénzről van szó, hanem a magyar népességet befolyásoló adatokról is, hiszen a kötvények lehetővé teszik a magyarországi letelepedést. A szervezet információszabadság-perekkel igyekszik feltárni a tényeket.

Azt sem tudni ugyanis, hogy kik állnak a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Máltán, Cipruson bejegyzett közvetítő cégek mögött, amelyek komoly haszonra tesznek szert az üzletből. Ez már magában alaptörvény-ellenes,

az alaptörvény szerint ugyanis csak átláthatóan működő szervezetre szabad bízni a közvagyont.

Az pedig különösen szokatlan, hogy cégengedélyezési ügyekkel parlamenti képviselők foglalkozzanak, ahogy ebben a konstrukcióban történik.

A letelepedési kötvényeket az Államadósság-kezelő Központ értékesíti, de nem közvetlenül, hanem azokon a vállalkozásokon keresztül, amelyeket az Országgyűlés gazdasági bizottsága hatalmaz fel erre. Ezek a cégek nem is a magyar kötvényt adják át a befektetőnek, hanem saját értékpapírjaikat, amelyekre a magyar állampapírokhoz fűződő garanciák sem vonatkoznak.

Negyvenmilliárd közpénz ment a közvetítőknek

A tanulmány szerzője, Nagy Boldizsár, a Közép-európai Egyetem és az ELTE docense arról beszélt, hogy léteznek a világban jó befektetői programok is, a magyar viszont gazdaságilag nem racionális, és a közvetítő vállalatok kiválasztásának sincs nyilvános és meggyőző indoklása.

A „befektetők” valójában nem is fektetnek be semmit Magyarországon, csak kölcsönt adnak, még csak nem is kell itt élniük, vagyis lehet, hogy egy fillért sem költenek el hazánkban.

A közvetítő vállalkozások 300 ezer eurót vesznek át a külföldiektől, de ebből csak 271 ezer eurót utalnak a magyar államnak. Viszont az ötéves futamidő lejártával 300 ezer eurót kapnak vissza, vagyis a közvetítők zsebében minden egyes letelepedési kötvény után 29 ezer eurót hagy a magyar állam. Ezen felül a cégek 45-60 ezer euró jutalékot számolnak fel az ügyfeleknek, vagyis kötvényenként 74-89 ezer euró marad náluk.

Az eddig értékesített 4700 kötvényen 110-130 milliárd forintot kerestek a közvetítők, ebből 40 milliárd forint a magyar közpénz, ennyit tesznek ki az öt évre előre kifizetett kamatok.

Ligeti Miklós azt mondta,

jelenleg két olyan jogintézmény van Magyarországon, ahol a létesítési és működési engedélyt a parlament adja ki: az egyik az egyházak, a másik a letelepedési kötvényeket értékesítő vállalkozások.

Wiedemann Tamás, a Magyar Nemzet újságírója, aki számos cikkben foglalkozott a témával, úgy foglalta össze a rendszert, hogy a fideszes Rogán Antal beadott egy törvényjavaslatot, amit a fideszes többségű parlament megszavazott, a fideszes irányítású Nemzetgazdasági Minisztérium rendeletet alkotott, és a fideszes gazdasági bizottság szavaz a közvetítői engedélyekről. A kötvényprogram indulásakor a gazdasági bizottság elnöke még Rogán Antal volt.

Amikor a letelepedési kötvényprogram elindult, már nem is voltak finanszírozási gondjai az országnak – mondta. Érthetetlennek tartja, miért offshore cégekkel jegyzik le az állampapírokat – ezek a cégek is más vízumügynökségekkel szerződnek, amelyekkel akár közvetlenül is megállapodhatott volna az Államadósság-kezelő Központ.

Nagy Boldizsár szerint a kereskedőház-hálózatunkat és a konzulátusi rendszerünket is alkalmazhattuk volna erre. A docens úgy vélte, a magyar állam jó hírneve is sérülhet azzal, ha a közvetítő vállalkozások bajba kerülnek, a kölcsönadó ugyanis nem a magyar államkötvényt, hanem a közvetítő által kibocsátott értékpapírt kapja meg. De ha ezután nem kapja vissza a pénzét, akkor nem a közvetítőt, hanem a magyar államot fogja okolni.

Gond abból is adódhat, ha a kölcsönadó azt hiszi: tényleg európai letelepedési jogot szerezhet, ehhez ugyanis Magyarországon kellene élnie öt évig. A problémákkal akkor szembesülhet, ha a gyerekét be akarja iskolázni, vagy más helyi szolgáltatást venne igénybe. Az is kérdés, hogy tudják-e érvényesíteni a pénzmosás elleni szabályokat – a magyar hatóságoknak nem is kell ellenőrizni, miből származik a kölcsönadó pénze, az azoknak a hatóságoknak dolga, ahol a közvetítő működik.

Átláthatóság bemondásra

A közvetítői engedélyek elbírálásakor a kérelmezőnek kell nyilatkoznia a gazdasági bizottság számára a tulajdonosi háttérről. Ezt a bizottság elfogadja, ellenőrizni ők sem tudják – vélekedett Nagy. Ligeti erről azt mondta: a Transparency International feltételezése szerint az elbírálás során annyi kontroll sincs, mint egy kft. cégbírósági bejegyzésénél. Nem látni, hogy a bizottság betartaná az átláthatósági követelményeket – mondta.

Wiedemann a beszélgetés során „politikailag felelőtlen szervezetnek” nevezte az Országgyűlést, utalva arra, hogy

a képviselőket nem lehet felelősségre vonni azért, hogy mire szavaztak, nincs fölöttük semmilyen ellenőrzés.

Azt Ligeti is kérdésesnek nevezte, hogy ha az információszabadság-perekből kiderül, hogy megsértették az alaptörvény vonatkozó előírásait a letelepedési kötvények kapcsán, akkor ez kin és hogyan kérhető számon.

A beszélgetésen elhangzott: bár januárban bejelentette a kormány, hogy március 31-én befejezik a letelepedési kötvények forgalmazását, ez csak a kötvénykereskedés felfüggesztését jelenti, semmi akadálya annak, hogy később újraindítsák.

A tanulmány összegzése szerint a közvetítő cégek jelentik a lényegét a letelepedési kötvények rendszerének, amelyet legfőképp egyetlen személy, a gazdasági bizottság volt elnöke, Rogán Antal kezdeményezésére hoztak létre, minimális parlamenti vitával. A fennálló gyakorlat szerint kizárólag öt, területi monopolhelyzetben lévő cégen keresztül lehet bekerülni a programba, amelyek szokatlanul magas és aránytalan haszonra tesznek szert szolgáltatásaikért. Ezt a jövedelmet egy bonyolult céghálón keresztül eltüntetik a magyar hatóságok szeme elől, noha vannak jelei, hogy a lánc végén magyar természetes és jogi személyek lehetnek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik