Problémásnak látszik, hogy a bérek növekedését alapvetően az elvándorlás miatt kialakult munkaerőhiány indította be, vagyis egy munkaerő-piaci kényszer. Ideális esetben a magyar gazdaság termelékenységének növekedése állna a háttérben, vagyis egyre több hozzáadott érték keletkezne, amit elkölthető forintra lehetne fordítani – hívja fel a figyelmet a hvg.hu
Elviheti a drágulás a béremelést
Így viszont (maradva az élelmiszerbolt egyszerűsített és zárt példáján) elvileg az az abszurd helyzet is előállhat, hogy pl. a pénztárosnak megemelik ugyan a bérét, de ezentúl sem fog tudni majd több húst, sajtot vagy kenyeret hazavinni, mert azok is megdrágulnak. Vagyis elviheti az áremelkedés a béremelkedést.
Azt nem lehet ma megjósolni, hogy mekkora lesz a drágulás, de jelek már vannak, például a pékek is bejelentették ezt (+30%!), drágulni fog a kenyér és a tejesek is hasonló jelzést adtak.
A dolgozóknál is nehezebb helyzetbe kerülhetnek a nyugdíjasok, nekik ugyanis az 1,6 százalékos emelés átlagban havi kétezer forint pluszt hoz majd – erősen kétséges, hogy ez az összeg kompenzálni fogja-e a béremelkedést. És itt jöhet a nyugdíjas kérdés: Enni, vagy gyógyszert venni?
