Észtországban a rendszerváltást követően kialakult a politikai életben egy olyan konszenzus, amely az országban a gazdasági stabilitás elérésére, majd annak megtartására irányult. Ennek eredményeképpen az egymást követő kormányok olyan liberális gazdaságpolitikát folytattak, ahol az állam, mint egy vállalat működik, és a lakosait ügyfélként a legmagasabb szinten próbálja kiszolgálni.
Egy olyan személyigazolvány került bevezetésre Észtországban, mellyel az állampolgárok teljes körűen intézhetik az ügyeiket, kezdve a buszbérlettől a mobil parkoláson át az országgyűlési választásokig. Ezt a mindenre kiterjedő igazolványt minden 15. életévét betöltött észt állampolgár megkapja. Az internethez való jogot az alkotmányba is beiktatták, és ezzel szemmel láthatóan élnek is a balti ország lakói: az adóbevallások 97-98%-a interneten érkezik be, amit – nem utolsó sorban – ténylegesen három perc alatt le lehet adni, hiszen az adóhatóság csak kiküldi a tervezetet, amit szinte csak jóvá kell hagyni. Az észt parlamentben jóformán egyáltalán nem használnak papírt, ahogy az egészségügyben sem. Ez utóbbi szektorban a szükséges információkat, adatokat az interneten tárolják.
Hogy miért is ennyire elkötelezett az észt politikai vezetés a technológiai újítások mellett? Az állampolgárok életét szeretnék egyszerűsíteni és a kölcsönösségre alapozzák a kapcsolatot, ahol nem az állampolgár van a politikai vezetésért, hanem
