Az Európai Bizottság véleménye szerint az árbevételtől függő progresszív díjszerkezeten alapuló két magyar adóügyi intézkedés sérti az uniós állami támogatási szabályokat – figyelt fel rá a hvg.hu. Az erről szóló, hétfőn kiadott brüsszeli közlemény szerint a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a progresszív díjszerkezet szelektív előnyöket biztosít az alacsony forgalmú vállalkozások számára a versenytársaikkal szemben.
Sérti az uniós támogatási szabályokat
Az Európai Bizottság véleménye szerint az árbevételtől függő progresszív díjszerkezeten alapuló két magyar adóügyi intézkedés sérti az uniós állami támogatási szabályokat. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a progresszív díjszerkezet szelektív előnyöket biztosít az alacsony forgalmú vállalkozások számára a versenytársaikkal szemben.
Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos kijelentette:
Magyarország teljességgel jogosult arra, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenységeivel járó költségeket finanszírozza, illetve az egészségügyi rendszere finanszírozása érdekében adót vessen ki a dohánytermékekre. Mindazonáltal Magyarországnak biztosítania kell, hogy valamennyi vállalkozás egyenlő elbánásban részesül, és a hozzájárulások beszedése megkülönböztetésmentes alapon történik.
Miután a Bizottság 2015 júliusában részletes vizsgálatot indított, Magyarország a progresszív díjszerkezeten alapuló fenti két adóügyi intézkedésből fakadó adók egyikét sem szedte be, ennek eredményeképpen állami támogatás nyújtására ténylegesen nem került sor. Következésképpen ezekben az esetekben visszafizettetésre nincs szükség.
A progresszivitással van gond
A progresszív díjszerkezeten alapuló szóban forgó két magyar adóügyi intézkedés az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, valamint a dohánytermékek előállításából és kereskedelméből származó árbevételre kivetett adót érinti. Jóllehet az árbevételen alapuló díjak vagy adók önmagukban nem vetnek fel állami támogatással kapcsolatos aggályokat, a Bizottság megítélése szerint a progresszív díjszerkezet szelektív előnyöket biztosít az alacsonyabb adókulcs alá tartozó (vagyis alacsonyabb árbevételt elérő) vállalkozásoknak.
Magyarország nem tudta bizonyítani, hogy a progresszív szerkezet létjogosultságát akár az egészségügyi vizsgálatok költségeinek fedezésére szolgáló élelmiszerlánc-felügyeleti díj célkitűzései, akár a dohányipari vállalkozásokra kivetett adók egészségügyi vonatkozású célkitűzései indokolták volna.
A Bizottság nem vonja kétségbe Magyarország azzal kapcsolatos jogát, hogy az adószintjeit maga döntse el, sem pedig a különböző adók és illetékek célkitűzéseit. Mindazonáltal az adórendszernek összhangban kell állnia az uniós joggal – ideértve az állami támogatási szabályokat –, és az nem részesíthet indokolatlan előnyben egy adott vállalkozástípust, például az alacsony árbevételű vállalkozásokat.
Élelmiszerlánc-felügyeleti díj
A magyarországi élelmiszerlánc-felügyeleti díj a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tevékenységének fedezésére szolgál; 2014-ig valamennyi élelmiszerlánc-szereplő (az éves árbevétel 0,1%-ának megfelelő) átalánydíjat fizetett. 2015-ben progresszív díjszerkezetet vezettek be az úgynevezett napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek esetében, amelynek mértéke 0%–0,1% az alacsony (legfeljebb 50 milliárd HUF, kb. 158 millió EUR közötti) árbevételű üzletek és 6% a magas (300 milliárd HUF-ot, kb. 950 millió EUR-t meghaladó) árbevételű üzletek esetében. Napi fogyasztási cikkek alatt a napi szinten használt termékek értendők (például az élelmiszer, a kozmetikai cikkek, a gyógyszerek vagy a háztartási tisztítószerek).
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj kedvez továbbá bizonyos üzleti modelleknek is – a franchise-átvevőknek az egyéni árbevétel alapján, míg az integrált kiskereskedelmi vállalkozásoknak a teljes forgalmuk után – ami magasabb, mivel több üzlet árbevételét foglalja magában – kell adót fizetniük.
Magyarország nem szolgáltatott bizonyítékot arra nézve, hogy a progresszív díjszerkezet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által az érintett üzletek felügyelete kapcsán viselt költségekben mutatkozó hasonló progresszív sémának felel meg. Valójában semmi sem bizonyítja, hogy a 6%-os díjmérték alá tartozó nagyobb üzletek felügyeletével járó költségek 60-szor magasabbak lennének, mint a 0,1%-os díjmérték alá tartozó kisebb üzletek felügyelete kapcsán viselt költségek. Magyarország ezért nem bizonyította meggyőzően, hogy a felügyeleti díj logikája indokolná a progresszív díjszerkezetet.
2015 novemberében a Magyar Országgyűlés eltörölte a progresszív díjszerkezetet, és újra bevezette a valamennyi élelmiszerlánc-szereplőre egységesen alkalmazandó 0,1%-os átalánydíjat. E rendelkezések 2015. december 27-én léptek hatályba, és a bevezetésük eloszlatta a Bizottság állami támogatással kapcsolatos aggályait.
A dohánytermékeket terhelő adó
2015. február 1-jén új magyar jogszabály lépett életbe, amely egy „egészségügyi hozzájárulásnak” nevezett adót vet ki a dohánytermékek Magyarországon történő előállításából és kereskedelméből származó éves árbevételre. Ez az új adó az adóraktárak engedélyesei, valamint a dohánytermékek importőrei vagy bejegyzett kereskedői esetében alkalmazandó.
Az adómérték progresszív: az alacsony (legfeljebb 30 milliárd HUF, kb. 95 millió EUR összegű) árbevétellel rendelkező vállalkozások mindössze az árbevétel 0,2%-ának, míg a magasabb (60 milliárd HUF-ot, kb. 190 millió EUR-t meghaladó) árbevétellel rendelkező vállalkozások az árbevétel 4,5%-ának megfelelő összegű adót kötelesek fizetni.
Magyarország nem támasztotta alá bizonyítékokkal, hogy a dohánytermékek egészségügyre gyakorolt hatása arányosan növekszik az e termékeket értékesítő vállalkozások árbevételével, vagy hogy a valamely gyártó által értékesített első doboz cigaretta egészségre gyakorolt hatása nagyobb, mint az ugyanazon gyártó által értékesített utolsó doboz cigarettáé. Következésképpen a Bizottság megállapította, hogy a progresszív díjmérték a jellegénél fogva nem indokolt, és az adórendszer általános szerkezete nem összeegyeztethető a belső piaccal.
Ugyancsak az adótermékekre kivetett adóval összefüggésben, amennyiben a vállalkozás bizonyos támogatható beruházásokat hajt végre, legfeljebb 80%-kal csökkentheti a jogszabályból fakadó kötelezettségét. A Bizottság megállapította, hogy az ilyen levonás, amelyre csak egyes vállalkozásoknak van módjuk, nem összeegyeztethető azzal az egészségügyi vonatkozású célkitűzéssel, amelyet Magyarország a hozzájárulás bevezetésével kívánt elérni. Az olyan beruházások, amelyek a jellegüknél fogva a dohányipari vállalkozások termelésének és kereskedelmi kapacitásának növelésére irányulnak, valójában nem csökkentik az egészségkárosodást (ami az egészségügyi hozzájárulás kifejezett célja lenne), hanem éppen növelik.
A döntés önálló, de
Az uniós jog értelmében a tagállamok maguk dönthetnek adózási rendszereikről. Mindazonáltal a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy adórendszereik összhangban állnak az uniós joggal – köztük az állami támogatási szabályokkal azáltal, hogy nem nyújtanak szelektív előnyöket egyes vállalkozásoknak –, valamint az egységes piacra vonatkozó szabályokkal (például a letelepedés szabadságának, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának, illetve a hazai termékek és a többi tagállamból származó termékek közötti megkülönböztetésmentesség biztosításával).
A Bizottság 2015 júliusában részletes vizsgálatot indított a szóban forgó két intézkedés vonatkozásában, és felkérte Magyarországot, hogy függessze fel a progresszív díjmérték alkalmazását mindaddig, amíg a Bizottság elvégzi állami támogatási értékelését. Magyarország mindkét adónem behajtását felfüggesztette. A felfüggesztés óta egyetlen piaci szereplőnek sem kellett megfizetnie a 2015-ös évre vonatkozó díjat vagy adót, állami támogatás tényleges odaítélésére nem került sor az intézkedések keretében, ezért visszafizettetésre nincs szükség.
