2016. január–februárban a bruttó átlagkeresetek 5,9 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva a KSH friss jelentése szerint. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt.
Az szja csökkenése miatt még a közfoglalkoztatottak nettója is nőtt 1,3 százalékkal tavalyhoz mérve (pedig az ő bruttójuk egyébként 0,2 százalékkal csökkent éves szinten).
Átlagok. legek
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 248 800 forint volt.
A bruttó átlagkeresetek az információ és kommunikáció gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (489 800 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (149 800 forint).
A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 136 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 10 300, illetve 10 000 forint.
Nettóban
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 165 500 forint volt. 2016-ban a családi adókedvezmény igénybevételének szabályai – elsősorban a kétgyermekes családok esetében – jelentősen módosultak, ami befolyásolta a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlagot 172 600 forintra becsülte a KSH.
A nemzetgazdasági szintű átlagos havi bruttó munkajövedelem 259 600 forint, a munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,1% volt. A munkajövedelem 5,8 százalékkal magasabb volt.
A fogyasztói árak 0,6 százalékos növekedése mellett a reálkereset 6,9 százalékkal emelkedett. A rendszeres bruttó (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek 0,1 százalékponttal kisebb ütemben nőttek, mint a bruttó átlagkeresetek.
NGM: a magyar reformok működnek!
Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: több mint 3 éve folyamatosan emelkednek a reálkeresetek hazánkban. Az államtitkár hozzátette, a versenyszférában – a legalább 5 embert alkalmazó vállalkozásoknál – januárt követően februárban is kiemelkedően magas, 68 ezres létszámbővülés ment végbe 2015. év elejéhez képest, amihez hasonló létszámbővülés az ezredforduló óta nem volt az elsődleges munkaerőpiacon.
A politikus hozzátette: a minimálbérnél 6,7, a garantált bérminimumnál 6,8 százalékos reálemelkedés valósult meg az első két hónapban, ami nagyban hozzájárul az idei reálkereset-növekedéshez. Ilyen mértékű reálnövekedés a kötelező legalacsonyabb béreknél 2002 óta, azaz 14 éve nem volt.
A vállalkozói szektor és a közszféra béremeléseinek, a kedvező inflációs környezetnek, az adócsökkentésnek és az évről-évre emelkedő minimálbérnek köszönhetően tartósan nőnek a reálbérek Magyarországon. Ezzel párhuzamosan a fogyasztás is bővül, ami jól tükrözi a magyar családok anyagi helyzetének folyamatos javulását – összegzett a minisztérium.
A reálkeresetek gyorsuló ütemű növekedésére számítanak az elemzők
Az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik szerint a több ágazatban tapasztalható munkaerőhiány és az alacsony infláció is az emelkedést segíti.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagálva kifejtette, a következő időszakban a nettó reálkeresetek még dinamikusabban növekedhetnek, mivel az infláció január óta meredeken zuhan, márciusban már negatív tartományba került a mutató. Így lehetnek olyan hónapok, amikor 8 százalékos többletet is mutatnak majd a reálbérek – hangsúlyozta.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a bérdinamika lendülete arra is visszavezethető, hogy a munkaerőpiac feszesebbé vált az elmúlt időszakban, amit az alacsony munkanélküliségi ráta is tükröz. Emellett a személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkentése, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése is jelentős lökést adott – közölte.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője egyebek mellett kiemelte, hogy az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztőrészletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.
