Ahogy teltek az évek a tőzsdén, lecsökkent a forgalom. Az átlagos napi részvényforgalom 2007-ben még 35 milliárd forint felett volt, ez erodálódott le tavaly évre 8,6 milliárdra. Itt kell megjegyeznünk, hogy 2014-hez képest ez már pozitív fordulat. A GDP-hez mért részvénypiaci kapitalizáció is folyamatosan csökkent az elmúlt években, míg a totális mélypont 2014 után, ez az érték is növekszik újra. De a BUX teljesítménye az évek tükrében nem ennyire egyértelmű, a válságos 2008-ban 53 százalékos volt az esése, 2015-ben viszont 43,8% hozamot tudott a magyar index.
A 12 legnagyobb részvényt kosárba gyűjtő BUX tavaly magasan verte a közép-európai tőzsdei nagycégeket tömörítő CETOP20 indexet és a 600 európai vállalatot tömörítő indexet, a Stoxx 600-t. A BUX index értéke 15.687 és 23.964 pont között, az előző évinél jóval szélesebb sávban mozgott. A BUX emelkedését mindig kiemelkedő forgalmi adatok szolgálták. A BÉT azonnali piacának forgalma 2015-ben 14,6%-os növekedést mutatott az előző évhez képest. A Budapesti Értéktőzsde azonnali piaci forgalmának több mint 96%-kát részvények kereskedése tette ki.
Az OTP továbbra is a legdominánsabb magyar részvény, a forgalom több mint felét adta tavaly. A MOL és a Richter is 19% körüli részaránnyal forogtak, a Magyar Telekom már jócskán elmaradva, 5% körüli aránnyal szerepelt. A BÉT-en kereskedtek leginkább a BUX12 részvényeivel. Ugyanakkor az OTC, vagyis tőzsdén kívül is jelentős mértékben, 31,5%-ban cseréltek gazdát a BUX papírjai. A Concorde Értékepapír Zrt. 949 milliárd forint forgalmat bonyolított 2015-ben, így övé dobogó legfelső foka.
Ha ránézünk az öt legnagyobb hozamot elérő részvényre, majdnem mindegyik értéke másfélszereződött egy év alatt. Az OTP 57,4%-kos hozamától pedig egész biztosan többek szeme bepárásodott, de azoké biztosan, akik 2015 januárjában megvették 3500 forintért a részvényt, majd év végén tovább passzolták 6000 forintért.
