Gazdaság
Görög válság (Array)

A Nobel-díjas amerikai közgazdász az Európai Uniót hibáztatja

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2015. 06. 30. 12:26

Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász, a Columbia Egyetem professzora megnyilatkozott a görög válság ügyében.

A görög adósságtörlesztésről kitört csatározás valójában sokkal inkább a hatalom és a demokrácia viszonyáról, mint pénzről és gazdaságelméleti kérdésekről szól – írja a Project Syndicate blogjában Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász, a Columbia Egyetem professzora az MTI tudósításában.

Gazdasági szempontból a hitelezők által öt éve Görögországra kényszerített program valóságos katasztrófát okozott a GDP 25 százalékos visszaesésével. “Soha nem tapasztaltam még ehhez hasonló mértékű, szándékosan előidézett gazdasági visszaesést, ami ilyen katasztrofális következményekkel járt volna. A munkanélküliség például a görög fiatalok körében 60 százalékos” – fogalmaz a közgazdász.

Kifejti: döbbenetes, ahogy a Trojka elhárít magától minden felelősséget és nem hajlandó beismerni, hogy téves elméleti modellek alapján hibás prognózisokat követett. Még inkább meglepő azonban, hogy az európai vezetők mit sem tanultak ebből. A hitelezők most is makacsul kitartanak követelésük mellett, hogy Görögország GDP-arányosan 3,5 százalékos elsődleges (hiteltörlesztéstől megtisztított) költségvetési többletet produkáljon 2018-ra.

Úgy vélte: ez nem egyéb büntető intézkedésnél, mivel teljesítése szükségszerűen a gazdaság további visszaesését vonja maga után. Sőt, az ország még akkor sem lesz képes kilábalni a recesszióból, ha adósságát minden korábban elképzeltnél nagyobb mértékben elengedik, ám a népszavazáson engednek a hitelezők követeléseinek.

A közgazdász szerint kevés ország volt képes valaha is arra a teljesítményre, amit Görögország az elmúlt öt évben az elsődleges költségvetési deficit többletbe fordításában elért. És minden emberi szenvedés ellenére, a görög kormány most is elment a legvégső határig a hitelezők követeléseinek a teljesítésében.

Közölte, nem árt ha tisztázzuk, hogy a Görögországnak átutalt hiteleknek csak töredéke jutott el ténylegesen az országba. Túlnyomó részét a magánhitelezők, német és francia bankok kifizetésére kellett fordítania. Görögország amellett, hogy csurrant-cseppent valamennyi neki is a pénzekből, minden tőle telhetőt megtett a német és a francia bankrendszer megmentése érdekében. Az IMF-nek pedig – más hitelező intézményekkel együtt – valójában nincs olyan égető szüksége a pénzek visszafizetésére, hiszen normális üzletmenet mellett úgysem tenne vele egyebet, mint újabb hitelként folyósítaná azt Görögországnak.

Persze itt nem is a pénzről van szó, hanem Görögország térdre kényszerítéséről – mutat rá Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász. De miért tenne Európa ilyet, miért nem képes az IMF meghosszabbítani a fizetési határidőt, Európa hogyhogy nem a demokráciáról szól? – kérdezi.

A januárban megválasztott kormányt a görög választók a megszorítások befejezésére hatalmazták fel. A kormánynak tehát szigorúan véve minden hitelezői követelést el kellett volna utasítania eddig, ők azonban esélyt akartak adni az ország jövője szempontjából fontos kérdések tárgyalásos rendezésére.

A népfelségen alapuló politikai legitimáció nem tűnik valami kompatibilisnek az euróövezeti politikával – ami persze eleve sem igazán demokratikus alapokra épül. A tagországok többsége például soha nem is kérte a szavazók beleegyezését a monetáris szuverenitás átadásához az Európai Központi Banknak (EKB).

Svédország ezt megtette, és a szavazók nemet mondtak. A svédek megérezték a költségvetési stabilitásra leselkedő veszélyt is. Látták azt is, hogy országuknak csak kára származhat abból, ha a hatalmi erőviszonyokon és a hátrányos helyzetű munkaerő kizsákmányolásán alapuló euróövezeti gazdasági modell kerekedik felül – fejtette ki.

A közgazdász kifejtette, tizenhat évvel azt követően, hogy az euróövezet sikeresen intézményesítette a hatalmi erőviszonyokat, amit tapasztalunk, az maga a demokrácia antitézise: az euróövezeti vezetők többsége nyíltan meg akarja buktatni Alekszisz Ciprasz baloldali kormányát. Kényelmetlen is lehet egy olyan kormány, amelyik szembeszegül az egyenlőtlenségeket fokozó és a vagyoni dominanciát erősítő európai politikával. Az európai vezetők azt gondolják, hogy meg tudják buktatni a görög kormányt, ha mandátumának ellentmondó megállapodásba kényszerítik bele.

Nehéz tanácsot adni a görögöknek abban, hogyan döntsenek a hétvégi népszavazáson. Az alternatíva, a hitelezők javaslatának elfogadása és elutasítása is óriási kockázatokkal jár.

Az igen vég nélküli gazdasági pangást, kirámolt, javaitól megfosztott országot jelentene, amit még a fiatalok is kénytelenek lennének elhagyni. Mindez végül oda vezetne, hogy miután már eléggé elszegényedett, a következő évtizedben vagy az azt követőben végül mégiscsak el kellene engedni az ország adósságát és a Világbank segítségével új életet kellene lehelni bele.

A nem szavazat viszont megnyitná az utat Görögország előtt, hogy az erős demokratikus hagyományaira építve saját kezébe vegye sorsának irányítását. Ami persze nem feltétlenül jelent majd a múlthoz mérhető jómódot, de a mostani folyamatos gyötrelmeknél mindenképpen jobb lesz – írta a Nobel-díjas közgazdászprofesszor.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Bengaluru, 2018. április 18.
Gyertyás virrasztáson vesz részt egy nő egy csoportos nemi erőszak és gyilkosság áldozatául esett nyolcéves indiai lány emlékére Bengaluruban (korábban Bangalor) 2018. áprlilis 17-én. A nomád törzsben élő lány 2018 januárjában halt erőszakos halált az észak-indiai Dzsammu állam Kathua körzetében. (MTI/EPA/Dzsagadis Nv)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.