Gazdaság
Dinnyekostolas(3)(960x640).jpg (Array)

Két hét múlva kezdődik a magyar dinnyeszezon

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2015. 06. 26. 12:57

Az induló ár 120-130 forint lenne, és augusztus közepére mehet le 80-100 forintra.

Két hét múlva indul az igazi magyar dinnyeszezon, 220-240 ezer tonna görögdinnyére számítanak idén – mondta az MTI-nek Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke pénteken, a dombegyházi Euro TÉSZ Kft.-vel közösen rendezett szezonnyitó szakmai rendezvény előtt.

Kifejtette: Magyarországon jelenleg körülbelül 5800 hektáron termelnek görögdinnyét, a vetésterület 60 százaléka Dél-Békésben található. Sárgadinnyét valamivel több mint 500 hektáron termelnek, a termés kétharmada fólia alatt van. Ledó Ferenc elmondta: az átlagosnál jobbnak tűnik az idei termés minősége, a mostani hűvös időjárás viszont késlelteti az érést.

A görögdinnye 40-45 százalékát exportálják, elsősorban Németországba, Csehországba és Lengyelországba. Sárgadinnyéből a várakozások szerint 17-18 ezer tonna lesz, itt az exportmennyiség minimális. Az elnök hangsúlyozta: örülnének, ha 120-130 forintos fogyasztói árral tudnának a termelők indulni, és csak augusztus közepére csökkenne 80-100 forint közelébe a dinnye ára.

Úgy fogalmazott: így keletkezhet annyi jövedelmük a termelőknek, hogy a következő szezonban is tudjanak vetni. Az MTI kérdésére kifejtette: a hektáronkénti termelési költségek nagyon változóak lehetnek az alkalmazott technológia függvényében, de átlagosan kilogramonként 30-50 forint költséghez 20-30 forint logisztikai (tisztítási, csomagolási) díj tevődik.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Puidoux, 2018. szeptember 25.
Saszla szőlőt szüretelnek a lavaux-i szőlőültetvényeken a nyugat-svájci Puidoux-ban 2018. szeptember 20-án. A Genfi-tó északi partja mentén 898 hektáron elterülő, lavaux-i teraszos művelésű szőlőskertek 2007-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékére. Az itt termő legismertebb szőlőfajta a saszla. A borvidéket a „három nap” régiójának is hívják, mivel a szőlőtermesztéshez szükséges napfény és meleg három helyről érkezik, az égből, a tó felszínéről és a teraszokat tartó kőfalakból. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.