fuvarozok(210x140).jpg (fuvarozók)
Gazdaság

EKAER – újabb kérdéshegyek és problémák

A vállalkozásokat terheli minden következmény, akkor is, ha megtettek mindent, hogy megfeleljenek az előírásoknak. A legnagyobb baj az, hogy nem a trükközőket veszik elő.

Az EKAER-rendszer legnagyobb problémája, hogy a bevezetés körüli bizonytalanságok következményei kizárólag a vállalatokat terhelik, akkor is, ha mindent megtettek annak érdekében, hogy képesek legyenek megfelelni a szabályozásnak – állítják egybehangzóan a szakmai szervezetek, a tanácsadói szektor és a logisztikai szféra képviselői.

A piaci véleményeket és gazdasági racionalitást is figyelembe vevő módosítások nyomán az áruértékesítést követő bejelentési rendszer határértékei kedvezőbbek lettek és számos nyitott kérdést sikerült rendezni, de a kockázat még jogkövető magatartás esetén is továbbra is jelentős.

A Joint Venture Szövetség (JVSZ) javaslata szerint ilyen esetekben a NAV tekintsen el a szankciók alkalmazásától, a méltányos eljárás feltételeit pedig célszerű lenne iránymutatásban rögzíteni.

Rengeteg kérdés maradt

Az EKAER-re vonatkozó NGM rendeletben az új rendelkezések számos, a gyakorlatban felmerülő kérdést megfelelően rendeztek, emellett üdvözlendő, hogy több ponton egyszerűsödött a rendszer. Ugyanakkor továbbra sem kevés a nyitott jogalkalmazási kérdés – emelte ki Csuri Ferenc, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnökségi tagja, a KLUDI Szerelvények Kft. ügyvezető igazgatója. Az új szabályok több jelentős változást hoztak – pl. láncügyletek bejelentése -, az ezekre való felkészülésre azonban időre van szükség.

Egyúttal az eddig jelzett problémákra kapott válaszokat is újra kell értékelni aszerint, hogy az új rendelkezések fényében megállják-e a helyüket. Ennek megfelelően az új szabályok azt is jelentik, hogy mind az adóhatóság, mind az érintett vállalkozások módosítani kénytelenek informatikai rendszerüket, amelynek munkaigénye miatt a március 1-jei éles rendszerindulás vélhetően vállalkozások tömegeinek okozott komoly gondot. Mindezek miatt a JVSZ javasolja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tekintsen el a szankciók alkalmazásától, ha az érintett vállalkozás a körülményekhez képest mindent megtett az előírások teljesítése érdekében. Ezt, illetve a méltányos eljárás feltételeit célszerű lenne iránymutatásban rögzíteni.

Alapprobléma

A Schenker Nemzetközi Szállítmányozási és Logisztikai Kft. ügyvezető igazgatója, Vásárhelyi Árpád szerint a módosított EKAER-szabályok pozitívumaként elmondható, hogy a megemelt 5 milliós határérték sokkal közelebb áll a logisztikai piac valós gazdasági aktivitásához, jobban lefedi a gyűjtőszállítás problémáit. Az EKAER-rendszer alapproblémája, hogy az információk összegyűjtése igényel sok időt, hiszen így is meg kell győződni arról, hogy az áru biztosan nem éri el a határértéket, akár szállítmányozóról akár egy-egy vállalkozásról van szó.

Nagy kérdés, hogy a még ki nem hirdetett, de módosítani tervezett kockázatos termékek köre hogyan változik majd. Várhatóan újabb termékkörre terjedhet ki a bejelentési kötelezettség és az áru értékének 15 százalékát kitevő, legalább 45 napos kötelező biztosítékadás legalábbis nagyban befolyásolja a cégek cash-flow tervezését. Éppen ezért mindenkinek, aki teheti, érdemes bejelentkeznie a mentességet biztosító köztartozásmentes adatbázisba még március 10-ig. Egyedül így van esély arra, hogy a megjelenő szabályok a lehető legkisebb mértékben bolygassák meg a vállalkozások pénzügyi tervezését.

NAV-os válaszokat várnak

Kalocsai Zsolt, a JVSZ elnökségi tagja, az RSM DTM Zrt. vezérigazgatója szerint nagyon fontos, hogy a módosított szabályok nyomán felmerülő kérdésekre minél előbb megszülessenek az adóhatóság válaszai, hogy vállalkozások ennek megfelelően, a jogértelmezési kockázattól mentesen járhassanak el a jövőben a közúti fuvarok kapcsán. Az eddig megismert változások sok kérdéses pontot tisztáztak; gazdasági értelemben racionálisabb értékhatárok kerültek be a szabályozásba.
A tömegadatok figyelembe vétele a kötelezettség megállapításánál továbbra is inkább az ellenőrzési célokat szolgálja, mivel az áfacsalások kívánt mértékű visszaszorítását pusztán forint határértékek megadásával is el lehetett volna érni. A nagyvállalkozások – minimálisan 50 milliárd forintos nettó árbevétel és a saját termelésű készlet értékesítéséből származó nettó árbevétel legalább 40 milliárd forint – számára jelent könnyítést az április 1-től induló egyszerűsített bejelentés, itt sokat jelentett volna, ha mindez már március 1-jén hatályba tud lépni.

Az áru megérkezését elegendő a megérkezést követő 3 munkanapon belül, de legkésőbb az EKAER szám érvényességi idején belül bejelenteni és a fuvarozás megkezdéséig a termék megnevezése, valamint vámtarifaszáma is módosítható. Fontos lett volna a módosítás lehetőségét kiterjeszteni a kirakodási címre, sőt akár a címzett személyére is, mivel ezek – például időjárási körülmények függvényében is – változhatnak a szállítás során.

Ez az igazán nagy gond

Vásárhelyi Árpád szerint az EKAER rendszer legnagyobb problémája, hogy nem a trükközők kerültek célkeresztbe, a jogkövetően működő cégekre újabb nagy teher hárult, s a szabályozás későbbi paraméterezésével akár újabb jelentős kör vonható be a jövőben is. A Schenker példája azt mutatja, hogy egy 400 főt foglalkoztató logisztikai cégnél csak az EKAER-megfeleléshez 12 munkatársat kellett bevonni, felkészíteni, irodát, hardvert biztosítani számukra. Az IT-rendszerek programozása, majd újraprogramozása pedig szintén beruházást kívánt, és mindezek ellenére a rendszer éles bevezetésének halasztása nélkül minden igyekezet ellenére is a cégeknek kell viselniük a kockázatokat, hiszen nem volt elegendő idejük a felkészülésre.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.