A világ egyik legnagyobb, tíz évvel ezelőtt elkezdődött jogi perében Oroszországnak 50 milliárd dollár kártérítést (körülbelül 1165 milliárd forint) kell fizetnie a részvényeseknek a vállalat javainak kisajátításáért.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Moszkvának nincsenek még hivatalos információi a döntésről, de – mint mondta – a bírósági eljárásnak nincs vége, Oroszország fellebbezni fog.
A Yukos (Jukosz) 2003-ban megindult felszámolása során az orosz állam a stratégiai tulajdonos GML vagyonát kisajátította, és értékén alul a Rosneftnek (Rosznyefty) továbbadta. A gibraltári székhelyű GML 2005-ben a hágai választottbírósághoz fordult: döntsön az Oroszország által is aláírt 1994-es Energia Charta Egyezmény alapján felvetett kártérítési igényének jogosságáról. A bíróság egybehangzó véleménye szerint az orosz állam hiába mondta fel az egyezményt, köti a külföldi befektetések védelmét garantáló megállapodás.
A hágai Állandó Választottbíróság egy 115 tagország alkotta kormányközi szervezet. 1899-ben hozták létre az országok közötti viták eldöntésére. Mára egy modern döntőbírósággá fejlesztették, és nemcsak államok közötti vitákkal foglalkozik, hanem peres fél lehet egy országcsoport, egy nemzetközi szervezet vagy egy magánintézmény is.
