Gazdaság

Eltűnt az infláció – 44 éve volt utoljára nulla

Változatlan maradt a fogyasztóiár-színvonal januárban az előző évihez viszonyítva. Decemberhez képest is csak minimális volt átlagban a drágulás. A reszicsökkentéssel lenullázott átlagos infláció azonban számos terméknél rejt áremelkedést. A következő hónapokban az infláció gyorulását várják az elemzők.

A KSH legfrissebb jelentése szerint az éves infláció tovább lassult, januárban nulla százalékos volt. Ezen belül a háztartásienergia, a tartós fogyasztási cikkek, a ruházkodási cikkek, valamint a járműüzemanyagok és az élelmiszerek ára még csökkent is tavaly januárhoz képest. A szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások viszont drágultak.

Rekord

Utoljára 1970 márciusában volt példa nulla százalékos éves inflációra – emelte ki az adat ismertetésekor a KSH osztályvezetője, Mináry Borbála. Hozzátette: elsősorban a háztartási energiaárak húzzák lefelé az inflációt, de az üzemanyagárak csökkenése, továbbá a ruházati cikkek szezonális kiárusításával összefüggő árcsökkenés is szerepet játszott a januári infláció alakulásában.

Meglepő

1 hónap alatt

2013. decemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek.Ezen belül az élelmiszerek 1,3 százalékkal drágultak, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség és gyümölcs 8 százalékos áremelkedéséből adódott. Szintén nőtt a csokoládé, kakaó (3,8 százalék), a sajt (2,2 százalék), a kávé (1,5 százalék), az étolaj (1,3 százalék), valamint a tej (1 százalék) ára.Csökkent azonban a párizsi, kolbász és a péksütemények (1,1-1,1 százalék) ára. Az idényáras élelmiszereknélkül számítva, az élelmiszerek ára átlagosan 0,6 százalékkal nőtt.

Drágultak továbbá a szeszes italok, dohányáruk (1,2 százalék), a tartós fogyasztási cikkek (0,3 százalék), valamint a szolgáltatások (0,2 százalék).

Kisebb mértékű árcsökkenés következett be a háztartási energia (0,2 százalék) és az egyéb cikkek, azaz a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkeknél (0,3 százalék).

Ezen belül a járműüzemanyagok ára 1,0 százalékkal csökkent. A ruházkodási cikkekért átlagosan 2,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

Patyomkin-gazdaságpolitika

A Párbeszéd Magyarországért párt szerint a kormány a választások előtt szép számokat próbál mutatni a gazdaságról a választópolgároknak, ám egyik kedvezőnek látszó folyamat sem fenntartható. Egy olyan Patyomkin-gazdaságpolitikát láthatunk, amely rövidtávon a devizaadósoknak okoz kárt, hosszabb távon az egész országnak – közölte a PM elnökségi tagja, Schering Gábor.

Az elmúlt hónapokban a jegybank az alacsony inflációra hivatkozva drasztikusan levitte a kamatokat, a forintot folyamatos gyengítve. A gyenge forint politikájának kárvallottjai a deviza alapon eladósodott lakosság és a vállalkozások. A friss, 0 százalékos inflációs adat- akár csak az elmúlt időszak adatai –  a hatósági árcsökkentések eredménye, s egy újabb indokot szolgáltathat a jegybanknak, hogy a gyenge forint politikáját még tovább vigye.

A mesterségesen és fenntarthatatlanul alacsonyra vitt infláció és kamatszint jól illeszkedik a kormány Patyomkin-gazdaságpolitikájába. A kormány célja, hogy jól kommunikálható számokról lehessen beszélni, ám sem a valóságos, embereket érő hatásokkal, sem azok hosszú távú következményeivel nem törődik.

Hasonló célok vezetik a kormányt akkor, amikor háromszor annyit költ közmunkára, mint álláskeresési járadékra – így látszanak kedvezőbbnek a munkanélküliségi adatok. A kormány a GDP-növekedést is önmagában tekinti, s azzal nem foglalkozik, hogy ennek az összetétele határozza meg a foglalkoztatási hatását – állítja Scheiring.

12 hónap alatt

2013. januárhoz viszonyítva, az élelmiszerárak átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek. Ezenbelül csökkent a liszt (19,3 százalék), a tojás (14 százalék), az étolaj (13,5 százalék), a cukor (12,3 százalék), a péksütemények (4,8 százalék) és a kenyér (3,1 százalék) ára. Drágult azonban többek között a sajt (9,6 százalék) és a tej (7 százalék).

A legnagyobb mértékben, 10,5 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt. Szintén áremelkedést mért a KSH a szolgáltatásoknál (3,1 százalék). Ezen belül azonban a víz- és a csatornadíj átlagosan 11, a helyi tömegközlekedés díja pedig 6,5 százalékkal csökkent.

Az egyéb cikkek körében szintén árcsökkenést mértek (0,6 százalék), ezenbelül a járműüzemanyagok ára 3,1 százalékkal csökkent. A ruházkodási cikkekért 0,7, a tartós fogyasztási cikkekért 0,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben (16,9 százalék). Ezen belül az elektromos energiáért 19,9, a vezetékes gázért 19,3, a távfűtésért 14,0 százalékkal kellettkevesebbet fizetni 2013. januárhoz viszonyítva. Vagyis éves szinten a rezsicsökkentés faragta leginkább az inflációt.

Februárban emelkedhet

A Portfolio.hu szerint a nulla közeli infláció benne volt a levegőben, a piaci szakértők számítottak rá, hogy bázishatások miatt akár nulla alá is benézhet az infláció januárban. Az egyik ilyen hatás például a rezsicsökkentés, ami 2013. januárjától került bevezetésre. A számlákban viszont csak februárban érvényesült a csökkentés nagyobb része. Így a 2013 januári árak még a csökkentés előtti, illetve csak kis mértékben csökkent bázis volt.
Februárban azonban, amikor az első körös rezsicsökkentés lényegében teljesen átment az inflációs adatokba, a bázis lecsökken, és az infláció visszatérhet majd a pozitív tartományba.

Éves szinten 1 százalékos lehet idén az infláció?

A maginfláció 3,4 százalékos volt, így továbbra is meghaladta az inflációs célt, azonban ezt a Takarékbank elemzője szerint egyszeri tényezők okozzák, amelyek az év során kiesnek a bázisból. Suppan Gergely úgy véli, a gyengülő forintárfolyam kedvezőtlen hatását tükrözheti, hogy januárban 0,3 százalékkal drágultak a tartós fogyasztási cikkek egy hóna alatt.

A következő hónapokban azonban szerinte is visszatérhet az infláció, mivel az egy évvel ezelőtti háztartási energiaár-csökkentés kiesik a bázisból. Ennek hatását azonban úgy véli, tompíthatja, hogy egy évvel ezelőtt magas volt mind az üzemanyagok, mind az élelmiszerek árbázisa. Így az első félévben 0,5-1 százualék között ingadozhat az infláció.

Az áprilisi gázárcsökkentés hatása májusban lép be, június-júliusban kiesik a szemétszállítási, csatorna-, vízdíjak csökkentése, ezzel szemben a második félévben kiesik a dohánytermékek árrésének emelése, valamint a banki szolgáltatások díjainak megugrása, szeptember-októbertől áram- és távhőár csökkentés lesz. Így a második félévben 1 százalék körül ingadozhat az elemző szerint az infláció. Decemberben azonban felugorhat 2,2 százalékra, mert kiesik a háztartási energiaárak csökkentésének második köre.

Így az eves átlagos inflációt a százalékosra becsli.

Suppan szerint mivel az infláció az inflációs célkitűzést feltehetően nem éri el belátható időn belül, önmagában lenne tere további kamatcsökkentésnek, azonban a forint instabilitása és a kockázati megítélés romlása miatt már igen szűk a mozgástér, ezért fokozott óvatosságra lehet szükség.

Vagy inkább 1 százalék feletti?

Gabler Gergely, az Erste Bank Hungary Zrt. vezető elemzője szerint a tavaly januári magas bázisnak köszönhetően csökkent év/év alapon nulla százalékra a fogyasztói árindex. Februártól azonban szerinte is kifut a magas bázishatás és év végéig fokozatosan nőhet az infláció. Az elemző éves átlagban 1,3 százalékos fogyasztói árindexre számít az idén.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a maginfláció továbbra sem csökken érdemben, hónapok óta 3,5 százalék körüli szinten van, ez alapján arra számít, hogy az infláció az év végére 2,5 százalék fölé  gyorsul, éves átlagban pedig 1,1-1,2 százalékos inflációt vár 2014-ben.

Volt ez másként is

1946. július 14-én Magyarország a legjobban teljesítve világcsúcsot döntött: a pengő egy nap alatt 348,46%-ot vesztett értékéből, 11 óra alatt megduplázódtak az árak. Júniusban egy kiló kenyér 5,85 milliárd pengőbe került, de másnap már haszonnal lehetett továbbadni… Végül jött a forint, egy belőle 400 000 kvadrillió pengőt ért.

A világcsúcsunkat csak 2008-ban a Robert Mugabe által elnökölt (helyesebben anarchiába taszított) Zimbabwe tudta megdönteni – az azévi infláció 150 000% volt, a csirke ára 236-szorosára nőtt, 10 milliós volt a legnagyobb bankjegy. Mugabe ismerős módszereket alkalmazott: 2000-ben hozott földreformjának eredménye az lett, hogy a termőterületek az uralkodó csatlósainak kezébe vándoroltak, és szakértelem híján hamar tönkre is mentek.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik