Gazdaság
metró (metró)

Hát ezekre verték el az uniós pénzeket

Kíváncsi rá, hova ment a hétezer milliárd forint, amit az elmúlt években az Európa Unió Magyarország felzárkóztatása érdekében itt hagyott? Most megtudhatja: kigyűjtöttük a legnagyobb támogatott projektek listáját.

Korábban a témában:

Elképesztő számokat láthat, aki elkezdi nézegetni a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség uniós támogatásokról szóló interaktív térképét. A szocik ideje alatt futó Nemzeti Fejlesztési Terv és Új Magyarország Fejlesztési Terv és a fideszes Új Széchenyi Terv keretében majdnem annyi pénzt költött eddig el az ország a német és a dán adófizetők nagyvonalúságának köszönhetően, amennyi egy egész éves költségvetése az egész államnak. Persze Magyarország is befizet az uniós költségvetésbe, általában évi 1 milliárd euró körüli összeget, ám 2-4 milliárd eurót kap vissza. Országunk uniós egyenlegéről cikk itt.

Majdnem 71 ezer támogatott pályázat van ma, 7 ezer 34 milliárd forint értékben. Ebből 4 ezer milliárdot már ki is fizettek a nyerteseknek a megvalósított 57 ezer projektre. Ha mindezt szimplán odaadták volna az embereknek, akkor minden egyes magyarnak 700 ezer forint pottyant volna be a zsebébe. Egyszóval szinte felfoghatatlanul sok pénzt osztottak ki, még úgy is, hogy több száz milliárdnyi forrást is elveszíthetünk a lassúságunk és a hiányosságaink miatt. De kinek és mire ment ez a vagyon? Cikksorozatunkban körbejárunk néhány meglepő trendet a számok mögött.

Tudta például, hogy a legnagyobb összegű támogatások zöme út- vagy vasútépítésre vonatkozik?

Amelyik nem, az pedig a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának elősegítésére. Ha csak a TOP10 építőipari munkáit összeadjuk, akkor az derül ki: mintegy 443 milliárd forintnyi munkát adtak az uniós pénzek a magyar építőiparnak. Ez nagyjából a 70 százaléka annak, amennyi szerződésállománya a KSH szerint a teljes magyar építőiparnak volt most júniusban.

TOP 10 támogatás

1. a 4-es metró

Nem túl meglepő, de a legnagyobb egyösszegű támogatást a 4-es metró első üteme kapta. Az erre 2008-ban megítélt 261 milliárd forintnyi uniós támogatásból (vagy valamennyiből) a Kelenföldi és a Keleti pályaudvar közötti szakaszt építették-építik meg. Az új metró Kelenföld vasútállomástól a Bikás parkon, Újbuda-központon, a Móricz Zsigmond körtéren, a Szent Gellért téren, a Fővám téren, a Kálvin téren, a Rákóczi téren és a II. János Pál pápa téren át jut el a Keleti pályaudvarig. Már a teljes 7,5 kilométeres vonal megépült, az állomások olyannyira készek, hogy már hivatalos nevük is van (felsorolva fent), s Tarlós István főpolgármester szerint jövő tavasszal indulhat a tesztüzem az utasokkal.

Persze nem volt problémamentes. Az NFÜ adatai szerint még csak a 2008-ban megítélt támogatás 65 százalékát fizették ki. Ennek részben az a magyarázata, hogy az EU még 2009-ben elkaszált 56 milliárd forintnyi támogatást, mivel 50 közbeszerzési eljárásból 11-et szabálytalannak minősítettek egy vizsgálat során. Akkor az volt az elgondolás, hogy majd forrásátcsoportosítással oldják meg, hogy mégiscsak legyen rá elég pénz, de ehhez képest egyelőre még annál is kevesebbet költöttek rá, mint amit az EU jóváhagyott.

Vajon ez mit jelent? Hogy kijött kevesebből is? Netán ,még több tízmilliárdot terveznének elkölteni? Rákérdeztünk, ha meglesz a válasz, azt is megírjuk.

Fotó: MTI/Beliczay László

2. A nagy körvasút: Szajol-Püspökladány vasút felújítása

Vicces mód a négyes metróra költött összeggel összemérhető mennyiségű pénzt költöttek el egy a puszta közepén lévő 70 kilométeres vasútvonal felújítására. Szajol és Püspökladány között. Annyira mondjuk azért nem logikátlan, mint elsőre hangzik: ez a szakasz beleesik a híres 100-as vonalba, amely tulajdonképpen a Nyugati pályaudvarról megy a Keleti pályaudvarra – egy 540 kilométeres kitérővel. Az IC vonala Budapesttől a Ferihegyen át érint számos keleti nagyvárost: Szolnokot, Hajdúszoboszlót, Debrecent, Nyíregyházát és Miskolcot fűzi egyebek között fel egy vonalra.

Pár éve a vonal Budapest környéki szakaszát újították fel, s az viszonylag sikeresnek bizonyult: ma a teljes vasúti személyforgalom körülbelül fele esik a főváros környékén ezen a vonalon ingázó vonatokra. Igaz, ehhez egy szakértő szerint kellettek azért az új motorvonatok és a kiszámítható rendszerességet ígérő menetrend is.

A szakaszon még zajlanak a munkálatok: eddig 75 milliárdot hívott le a projektgazda Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a 2011 közepén megítélt 170 milliárdból.

3. Álombuborék: M0 körgyűrű

Sokáig úgy tűnt, hogy a fővárost körülölelő M0-ás autópálya sohasem készül el. És, bár most sem tűnik biztosnak, hogy valaha is rendes autópályaként fog működni, ha mégis, az szinte biztos, hogy az uniós pénzeknek lesz köszönhető. Konkrétan a Budaörs és az M5-ös közötti szakaszára 111 milliárd forintot költünk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint. Ebből 74 milliárdot már le is hívott a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt, amely tavaly áprilisban kapta meg a támogatást.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

4., 8. és 10. Tömegprogramok: Hátrányos helyzetűek előre

A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítására hozott létre uniós pénzből a kormány egy decentralizált keretet, amelynek kiosztásáról helyben döntenek. A 106 milliárd forintból, amelyet erre a célra tavaly különítettek el, 38 milliárd sem ment még ki. A konstrukció célja a hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerőpiacra való belépésének/visszatérésének segítése komplex, személyre szabott, a helyi munkaerő-piaci lehetőségekhez és igényekhez igazodó szolgáltatásokkal, támogatásokkal és képzésekkel. A pénzt a konvergencia régiók területén működő munkaügyi központok és a Nemzetgazdasági Minisztérium pályázhatják meg.

A pályázat a korábbi, hasonló néven futó, feleekkora kerettel bíró programnak volt a folytatása, amely a 8. legnagyobb egyösszegű uniós támogatás. Keretében a munkaügyi központok sok az álláskereséshez, vagy átképzéshez kapcsolódó költségeket részben vagy egészben átvállalhattak. Akár a lakhatást vagy a bébiszittert is támogathatták. Az a cél, hogy legalább 110 ezer embert, ezen belül legalább 16500 romát segítsenek személyesen.

Megkérdeztük, hogy áll a program, a választ várjuk.

Kicsit kilóg a TOP 10-ből, de a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásához kapcsolódó összesen 45 milliárd forintnyi járulékkedvezményt is az EU állta, ez a 10. legnagyobb támogatás. A keretnek már nagyjából a végére is értünk: 44,7 milliárd forintot hívtak le belőle.

A három programra összesen majdnem 250 milliárd forint ment/megy el.

5. Megint egy út: M3 gyorsforgalmi út Nyíregyháza – Vásárosnamény között szakasz fejlesztése

2010 óta megy az M3-as új szakaszának a fejlesztése Nyíregyháza és Vásárosnamény közt. A beruházás révén gyorsabban lehet majd megközelíteni Záhonyt is, és az ország keleti felét en bloc. A NIF Zrt. szerint „Az M3 autópálya Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti szakasza élhetőbbé teszi a régiót, amely ezáltal mind a befektetők, mind a munkavállalók számára vonzó célponttá válhat.”

Egészen biztosan munkát teremt mindenesetre az építőipari cégeknek, mérnököknek, munkásoknak, akik a munkálatokat végzik.

6. Megint megint: az M43 gyorsforgalmi út Szeged-Makó közötti szakasza

Tulajdonképpen valahol meglepő és elgondolkodtató, hogy néhány tucat kilométernyi út építésével be lehet kerülni Magyarország legnagyobb uniós támogatás szerzett projektjei közé. Az M43-as 3. és 35. kilométere közötti szakaszra 87 milliárd forintot kapott a NIF, és az NFÜ adatai szerint ennek 95 százalékát már le is hívták. Az M43-as jövő év végére már az országhatárig nyúlhat.

Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

7. Agglomerációs inga: Budapest-Esztergom vasútvonal rekonstrukciója

Eredetileg 71 milliárd forintot nyert a NIF a pilisi vonal felújítására, amelynek eddig a negyedét hívta le. Az 53 km hosszú vasúti pálya kivitelezése három szakaszban valósul meg: először a vasúti Duna-híd-Pilisvörösvár, aztán a Pilisvörösvár-Piliscsaba végül a Piliscsaba-Esztergom szakaszokat javítják meg.

A felújítás során 16 állomáson és megállóhelyen épül új peron, perontető, korszerűsödik az utastájékoztatás, térvilágítás, a vasúti pályatest. Közel 1700 db P+R parkoló (pl.: Dorog, Pilisjászfalu, Esztergom, Piliscsaba) valamint 532 db B+R kerékpártároló létesül (pl.: Esztergom, Leányvár, Solymár, Pilisvörösvár, Piliscsaba, Piliscsév).

A NIF közleménye szerint a Piliscsaba-Esztergom között a vállalkozó a befejező munkálatokat végzi. A Piliscsaba-Pilisvörösvár valamint az Északi Vasúti Duna-híd-Pilisvörösvár munkálatai az árvíz miatt lelassultak. Egyelőre vonatpotló autóbusz jár.

9. Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal korszerűsítése

Gyakorlatilag kész van a nyugati országrészt észak-dél irányban átszelő, 47 milliárd forintos, 110 kilométeres felújítása. A GySEV több kilométernyi felújítást hozott ki sokkal kevesebb pénzből, mint amire a Szajol-Püspökladány szakasz esetében volt szükség. A GySEV-nek ebbe a pénzbe nemcsak a pálya korszerűsítése, hanem villamosítása és motorvonatok beszerzése is belefért – az állomásépületek és az utasok által látogatott más területek felújításán túl.

Mint a GySEV büszkén hirdeti, ez volt az első támogatott vasúti projekt a 2007-2014 támogatási ciklusban.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.