élelmiszer (élelmiszer, vásárló, tejföl)
Gazdaság

A fizetésünk negyedét költjük élelmiszerre

A rendszerváltáskor még a fizetésünk harmadát, ma a negyedét költjük élelmiszerre. Fejlettebb országokban ez az arány már csak tízszázaléknyi. Ebből is látszik, hogy nálunk elég lassan modernizálódik a gazdaság.

Kapcsolódó cikkek

A magyarok a kilencvenes évek közepén nagyjából egyharmadnyi fizetést áldoztak élelemre, akárcsak például a dél-koreaiak, három évtizeddel ezelőtt. Ám mára a dél-koreaiak már csak keresetük valamivel több mint egytizedét költik ételre, italra. A magyarok pedig mintegy 25 százalékát.

Ez is mutatja, hogy nálunk a fogyasztás szerkezetváltása, ami egyben a gazdaság modernizációját is jelzi, lassabban megy végbe – mondta a GfK Hungária igazgatója, a BGF docense Kozák Ákos a Budapesti Gazdasági Főiskolán rendezett Kiterjesztett marketing konferencián.

Bizalmi válságban

Véleménye szerint a hazai fogyasztói magatartásra az egyik legerősebb hatást ma a társadalmat szétfeszítő általános bizalmi válság gyakorolja. S bár 2012 utolsó negyedévében a bizalmi indexek stagnáltak a korábbi negyedévek csökkenéséhez képest, mégis arra hívta fel a figyelmet, ez inkább csak azt jelenti, hogy „az emberek beárazták 2013-at és nem várnak sem túl sok rosszat, sem túl sok jót. Kiemelte azt is, hogy a 2013-as első két negyedév adatai vízválasztók lehetnek, hiszen amennyiben a bizalmi index emelkedésnek indul, az akár a fogyasztás növekedését is előre jelezheti.

Csökkenő jövedelem

Szerinte azonban érdemes óvatosan bánni az előrejelzésekkel, hiszen a fogyasztói magatartás másik meghatározó összetevője a háztartások rendelkezésére álló jövedelem. Általános tétel, hogy a csökkenő dinamikájú jövedelmek csökkenő fogyasztást eredményeznek.

Napjainkra a vásárlások élmény jellege egyre olvad, ami oda vezet, hogy harmadannyi időt töltünk hipermarketekben, mint tíz éve. Úgy látja, a vásárlás ma már nem igazán élmény jellegű, hanem inkább az ésszerű és megengedhető vásárlások keresését jelenti.

Továbbgyűrűző hatás

Arra is rávilágított, hogy a fogyasztói szokások megváltozása kihatással van egyéb iparági szegmensekre is. A házon kívüli étkezés mértéke a válság előtti állapothoz képes 30-50 százalékkal esett vissza, a jó nevű, fővárosi éttermek az elmúlt években harminc százalékkal kevesebb vendéget szolgáltak ki.

A probléma továbbgyűrűzik, hiszen ma a gasztronómia az egyik hajtóereje a nemzetközi turizmusnak. Ahol nincsenek magas színvonalú éttermek, oda a kiemelt vásárlóerejű látogatók sem utaznak.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.