Romhányi Balázs a Portfolio.hu-nak írt cikke szerint a társadalmi összjólétet maximalizálni hivatott kormányoknak is kiemelt célja szokott lenni a fogyasztás növelése. A 2013-as reálfogyasztás szintjét jelentősen emeli a rezsicsökkentés, de még így is romlottak a fogyasztási kilátások a 2014-2015 évekre. 2010 és 2015 között a GDP reálértéke csak 5 százalékkal emelkedik, vagyis Németországhoz képest ebben az öt évben Magyarország nem konvergál, hanem lemarad. A 2012-2015 közti értékek végig a tavalyi programban várt alatt maradnak. A beruházások reálértéke még 2015-ben is elmarad a 2010. évi szinttől, ami azt jelenti, hogy a tőkeállomány csökken. A tavalyi programhoz képest a beruházások reálszintje 2012-2015 között végig csökkent.
Ennél még súlyosabb probléma, hogy a versenyszektor beruházása reálértéken még 2014-ben is csökken, márpedig erősen kétséges, hogy az állami beruházások a versenyszektoréval azonos hatékonysággal járulnak hozzá a GDP előállításához – emlékeztet Romhányi Balázs. „Úgy tűnik, hogy a kormányzat szerint a kamatlábak csökkentésére elsősorban nem a gazdasági növekedés beindítása, hanem a költségvetés kamatkiadásainak csökkentése érdekében van szükség.”
A munkaerőpiacon aktívak létszáma 2010-2015 között 150 ezer fővel, vagyis 3,5 százalékkal növekszik, de az új tervszámok részben annak beismeréseként értelmezhetők, hogy a tavalyi program 2013 utáni része tökéletesen megalapozatlan volt. A foglalkoztatottak létszáma még a kormány szerint is évente legfeljebb 40 ezerrel tud bővülni, szemben a “tíz év alatt egymillió munkahely” alapján adódó 100 ezerrel.
Összehasonlítva a tavalyi programmal a költségvetési egyenleg ugyan 2012-ben váratlanul és egyelőre nem teljesen feltárt okokból jobb lett 0,5 százalékponttal, de a 2013-2015 évekre vonatkozó adatok egyértelműen romlottak – emlékeztet a szakember.
„A 2011-es konvergencia program még azzal kecsegtetett, hogy az évtized végére 50 százalék, az alkotmányos küszöbérték alá csökken az adósságráta. Bár a kimutatott GDP-arányos államadósság 2011 után évente nagyjából 1 százalékponttal csökken, de ez kisebb, mint annak a nagyságrendileg 350 milliárd forintnak a hatása, ami a 2010. októberig magánnyugdíjpénztárakba fizetett járulék államosítása miatt a költségvetési egyenleget javítja. Ez az államosítás viszont egyúttal az állammal szembeni nyugdíjkövetelést is keletkeztet, ezért valójában csak annyit jelent, hogy a korábban explicit államadósságot implicit államadóssággá változtatja” – írta Romhányi, aki szerint az adósságráta – összehasonlítva a tavalyi programmal – 2012-2015 között minden évben magasabbra került.
A fentiek alapján talán természetesnek mondható az igény, hogy a kormány valahogyan feloldja az ellentmondást a tavalyi program, az idei program és a “Magyarország jobban teljesít” állítás között – írta a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője.
Jövőre jön a Varga-csomag.
Befagyasztják a béreket a közszférában, csak a pedagógusoknál lesz emelés. Nem csökken az élelmiszeráfa, nem lesz devizaadós-mentés és félszocpol sem. Mérséklődik a gyógyszertámogatások reálértéke, a közlekedési támogatások mértéke nem emelkedhet, drágulnak a kedvezményes bérletek. A Népszabadság összállítása szerint az EU-nak kedden bemutatott konvergenciaprogramból úgy tűnik, a pedagógusok életpályamodelljének több mint 270 milliárd forintba kerülő bevezetésén túl a kormány nem számol más béremeléssel.
A lap úgy véli, kár reménykedni a félszocpol bevezetésében vagy az élelmiszerek áfájának csökkentésében. Valószínűleg nem lesz a devizaadósokat segítő, jelentős állami támogatással járó program. Ha lennének ilyen tervek, szerepelniük kellene a programban. Abból viszont csak az derül ki, hogy marad a nadrágszíjmeghúzás a költségvetési intézményeknél, nem bővülnek a szociális juttatások, a reálértékük is csökken.
Állami kiadás sem emelkedhet a következő három évben, a helyi önkormányzatok kiadásai pedig reálértéken csökkennek. A nyugdíjasok azonban egy kicsit megint jól járnak: a kabinet valamivel többet költ majd a nyugdíjakra, itt a reálérték megőrzése lesz a cél.
