Magyarország 2010-től regnáló kormánya elsődleges prioritásként kommunikálta az államadósság elleni harcot, ezenbelül pedig különösen a külső adósság elleni „háborút”. A két és fél éves küzdelem eredménye már első pillanatra sem tűnik totális győzelemnek – írja a GKI honlapjának blogrovata.
A külső államadósság értéke a 2010. márciusi állapothoz képest 2011 szeptemberében tetőzött és utána mérséklődött ugyan, de jelenleg is 35 milliárd euróval, azaz mindössze 7 %-kal kisebb a 2010. márciusi szintnél. A devizakölcsönöktől való állami függés érdemben nem változott. A forint árfolyama ugyanekkor 266 forint/euróról 291 Ft/euróra, 9,4 %-kal gyengült. A két hatás eredőjeként a forintban kimutatott devizaadósság 167 milliárd forinttal még emelkedett is a vizsgált időszakban.
Az elemzés emlékeztet arra, hogy a GDP-arányos államadósság a statisztikai mutatók szerint a 2010. márciusi 82 %-ról 2012 végére 79 %-ra mérséklődött. Ez a javulás azonban csak látszólagos, mert a folyamatok értékeléséhez figyelembe kell venni azt is, hogy elköltötték a – későbbi államháztartási kiadások fedezetét képező, a valódi eladósodottságot csökkentő – kötelező magánnyugdíj-pénztári vagyon egy részét. Az államadósság a nyugdíjpénztári korrekció figyelembe vételével a vizsgált időszakban 71,4 %-ról csaknem 78 %-ra ugrott.
A blog arra is felhívja a figyelmet, hogy a teljes külső adósság jelenleg a GDP 126,5 %-kát teszi ki. Ebben található az államadósság mellett a lakossági és a vállalkozói devizahitelek (illetve a devizából nyújtott forinthitelek ellenértéke is). A forintárfolyam alakulása ezt a hitelrészt is erőteljesen érinti, és a forintgyengülés a fogyasztást és beruházást is jelentősen visszaveti.
