Jóval nagyobb a drágulás! Olvasóink is gyakran kommentelik ezt, amikor a KSH jelent. Csal az emlékezetük? Vagy igazuk van ebben? Az Azenpenzem.hu szerint lehetséges, hiszen a statisztika átlagokkal dolgozik. S mivel az átlagtól jelentősen eltérhet az egyének, családok költési szokása, emiatt bőven belefér, hogy nagyobbnak érezzük a drágulást, mint amennyit a statisztika hivatalosan jelzett.
A KSH egyébként a nemzetközi normáknak megfelelően méri az árváltozást, az úgynevezett fogyasztói kosár segítségével. Ebben az élelmiszerek 23,3 százalékos súllyal szerepelnek. Ezenkívül benne van a szesz és dohány (8,9 százalékkal), a ruha (3,5 százalékkal), a tartós fogyasztási cikkek (6,4 százalékkal), az energia (9,4 százalékkal) és a szolgáltatások vásárlása (28,4 százalékkal) valamint az egyéb kategória, amibe beletartozik például a gyógyszer és az üzemanyag-kiadás is (19,8 százalék).
A lap szerint a statisztikusok is elismerik: annyira azért nem részletes a felmérés, hogy pl. minden térségre más fogyasztói kosár legyen.
A másik dolog, hogy az árakat városi, nagy forgalmú üzletekből gyűjtik, és nem mindenhol pontosan ugyanazokat a termékeket figyelik meg a felírásnál. A kis településeken élők viszont valószínűleg más árakkal találkozhatnak.
Megemlítik, hogy a kosárban nem jelennek meg már külön a gyermekek nevelésével kapcsolatos költségek. Pedig az iskoláztatás (tankönyv, ruha, étkezés) jócskán drágult. Így a családosok érezhetik úgy, hogy a kiadásaik jobban nőttek, mint amennyit a hivatalos adat mutat. S bár van külön nyugdíjaskosár, de az is csak az átlagot mutatja, amelytől jelentős eltérések lehetnek, például a gyógyszerkiadások miatt.
Az sem mindegy, hogy az egyes kategóriákon belül mi kerül bele az egyes egyének, családok kosarába. Itt példaként említi a portál a tojást, a cigit, a kávét, a gépsonkát, a mozijegyet, amelyek költsége jócskán az átlag felett növekedett.
