Ha valamit olcsóbban megkapunk, akkor többet fogyasztunk belőle – emlékeztet a közgazdaságtan alapvető törvényszerűségére a portál. Minden valószínűség szerint így lesz ez a nyomott áron hozzáférhető gázzal és árammal is. A kedvezőbb árak nagyobb pazarláshoz és az energetikai beruházások elodázásához vezethetnek. Pedig szakértői számítások szerint a családi házakban csupán a jobb hőszigeteléssel és a nyílászárók cseréjével akár 60 százalékos energiamegtakarítás is elérhető.
A lapnak nyilatkozó szakember szerint a rezsiköltségek több lépésben való csökkentése végeredményben sem az ország energiaszámláját, sem energiafüggőségét nem mérsékli, és a lakosság terhei is csak látszólag csökkennek. Hiszen az elfogyasztott energiáért valahogy, valahol mindenképp fizetni kell. Ráadásul a kiesett bevétel miatt elmaradt beruházások hosszú távon még pótlólagos tőkeinjekciót is igényelnek – ez pedig végső soron nem oldható meg más forrásból, csakis durva áremelésből – írja a lap.
Sőt, a most kieső összeget rövid távon is beszedhetik a lakosságtól. A szolgáltatók ugyanis veszteségeiket a nagyfogyasztók terheinek növelésével csillapíthatják. A vállalati szegmensben végrehajtott áremelés pedig előbb-utóbb a háztartásokon csapódhat le. Hiszen ha a pék drágábban tudja csak megsütni a kenyeret, akkor előbb-utóbb többet is kér érte – hoznak példát.
Mivel a központilag szabályozott árstratégia hosszú távon fenntarthatatlan, a tudatos fogyasztónak nem marad más választása, mint a korábbinál is előrelátóbb gondolkodás, a fogyasztás radikális csökkentése és a korszerűsítés – írja a Pénzcentrum.