A héten döntött a parlament arról, hogy mivel a vártnál kevesebben jelentkeztek a programba, az árfolyamgát jelentkezési határidejét három hónappal (március 29-ig) meghosszabbítják. A Lakásfókusz Elemzési Központ internetes követői között végzett gyorsfelmérésében azt vizsgálta, mi a véleményük az embereknek a határidő kitolásáról. A felmérésre tegnap kora délutánig mintegy 250-en válaszoltak.
Jó, hogy meghosszabbították
A válaszokból az derült ki, hogy az emberek 35 százaléka egyetértett a határidő meghosszabbításával. Azonban közülük sokan ezt önmagában kevésnek tartják. Egyötödük szerint ugyanis több tájékoztatásra, információra lenne szüksége a lakosságnak ahhoz, hogy mindenki megfontoltan el tudja dönteni, élne-e az állam által kínált lehetőséggel – vázolja a gyorsfelmérésből leszűrhető tanulságokat a központ elemzője, Csernok Miklós. Ez egybecseng a közelmúltban 500 devizahiteles megkérdezésével végzett reprezentatív felmérésük eredményével is. E szerint az adósok több mint fele nincsen tisztában az árfolyamgát működési mechanizmusával.
A gyorsfelmérésre válaszolók 7 százaléka vélekedett úgy, hogy még a három hónapos hosszabbítás is kevés, 6 százalék viszont úgy vélekedett, hogy pont elég a megfelelő tájékozódáshoz.
Felesleges volt a határidőt kitolni
Ugyanakkor 65 százalék úgy vélte, hogy az eddig rendelkezésre állt idő is elég kellett volna hogy legyen a döntéshez. Közöttük nagy számban lehetnek azok, aki már csatlakoztak az árfolyamgáthoz (a devizahitelesek egynegyede tett eddig így). A másik nagy csoport pedig azoké lehetett, akik közvetlenül nem érintettek a kérdésben, ezért közönyösek és feleslegesnek tartják az árfolyamgátat. És azonosítható egy olyan réteg is, akik szerint a rendszer nem jelent valós megoldást a problémáikra, „mert az a terheik tovább görgetését jelenti” – véli az elemző.
Miért éltek eddig kevesen a lehetőséggel?
Az adatok szerint eddig a vártnál kevesebb devizaalapú jelzáloghiteles lépett be az árfolyam-rögzítési programba. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) október végi adatai szerint a belépésre jogosult csaknem 450 ezer ügyfél közül 93 ezren kötöttek már szerződést. A várakozásokat alulmúló érdeklődés egyik oka a felügyelet szerint is valószínűleg az, hogy sok érintett nem ismeri a részleteket. Másrészt a forint nyugvóponton volt az elmúlt időszakban, és ez sokakat megnyugtathatott. A PSZÁF felhívta a figyelmet, hogy számításaik szerint az árfolyamgátba való belépéssel átlagosan félmillió forint kamattal kevesebbet kell visszafizetni az adósoknak, a konstrukció lejártával pedig a jogszabály szerint maximum 15 százalékkal nőhet meg a törlesztőrészlet a rögzítetthez képest.
Egy hétfői sajtóbeszélgetésen lapunk kérdésére azt mondta a K&H lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese, Bába Ágnes, hogy szerinte is több oka is van annak, miért nem lépnek be a programba a devizahitelesek. Sokan túl bonyolultnak tartják a konstrukciót, mások abban bíznak, hogy tartósan erős lesz a forint, s vannak, akiknek ez a lehetőség sem segít. Közülük nem kevesen a központi program helyett inkább a saját banki konstrukciókat választották.
Bába Ágnes egyébként nem tartja valószínűnek, hogy ezzel jelentősen megnőne az árfolyamgátra jelentkezők száma. Úgy véli ugyanis, hogy a devizaadósok ismerik a konstrukciót, s aki jelentkezni akart, azok döntő többsége már jelentkezett.
Az Azénpénzem.hu szerint a határidő kitolása önmagában nem old meg minden problémát. Megemlítik: több szakértő is azt gondolja, hogy bár valóban jelentős a bizalmatlanság, és sok a tájékozatlan adós, de nagy részük nem önként marad ki a számára kedvező lehetőségből. Például ha fizetési késedelembe estek (márpedig az ő számuk folyamatosan nő), vagy saját banki adóssegítő programban vesznek részt, akkor a pénzintézeten múlik, hogy hajlandó-e segíteni az árfolyamgátba lépést.
