Januártól ismét a honvédség engedélyéhez kötné a Vidékfejlesztési Minisztérium azt, hogy valaki a levegőből fényképezze az országot. Egy új, még közigazgatási egyeztetés alatt álló jogszabálytervezet szerint ugyanis a honvédelmi és nemzetbiztonsági szempontból kiemelten védhető és védendő objektumok, fontos közlekedési, infrastrukturális központok légi távérzékelési adatai (légifelvételei, felület- és domborzatmodelljei) olyan komoly információs értékeket képviselnek, amelyeket védeni kell.
A polgári térképészetért felelős tárca javaslata magyarázatában azt írja: a korábbi szabályozás hatályon kívül helyezésének indoka az volt, hogy a 21. században az internetes térkép- és távérzékelési adat szolgáltatók – mint a Google Earth – mindenki számára elérhető, nagyfelbontású műholdkép-szolgáltatása mellett már felesleges és anakronisztikus, hogy a légifelvételek készítése és felhasználása külön engedélyhez legyen kötve.
Azonban a Google Earth szolgáltatással elérhető műholdas adatok és képek kisebb felbontásúak, mint a légi távérzékelés és felvételek készítése során előállítható adatok, légi felvételek. Utóbbit pedig azért kell szabályozni, mert így – a felbontás szintjének meghatározásával, kitakarással, álcázással, vagy más célszerű módon – akadályozható meg, hogy a minősítéssel védhető adat illetéktelenek kezébe kerüljön.
Ezért a szabályozás eleve engedélyhez kötné a méréseket, légifelvételeket. A repülő felszállásához szükséges lenne egy engedély, leszállás után pedig – ha gyaníthatóan védett objektumról is készült kép – le kellene adniuk az adatokat a katonáknak.
Ilyen esetben a honvédelmi vagy nemzetgazdasági érdekekből védendő területek gazdáinak is át kell vizsgálniuk, hogy az ő területük megnyugtatóan rossz felbontásban szerepel-e a térképeken. (Az érintett katonai vagy ipari létesítmények gazdáinak február végéig kellene leadniuk a honvédelmi minisztériumnak azt, hogy pontosan hol vannak a védendő objektumaik.)
Nem derül ki egyértelműen a törvényjavaslatból, hogy az új szabályok miként érintik a már létező térképészeti adatokat.
Egy légi távérzékeléssel foglalkozó cég vezetője lapunknak azt mondta: az új törvényre szükség van. „Európa legtöbb országában szabályozzák titokvédelmi szempontból a légi távérzékelést” – magyarázta a neve elhallgatását kérő szakértő. A korábbi szabályozás eltörlése óta ugyanis „boldog-boldogtalan ” fotózhatta a levegőből akár az atomerőművet vagy más, az energiaellátás szempontjából fontos épületeket. „Ez a terrorizmus korában nem jó ötlet” – tette hozzá.
