Gazdaság
üres-pénztárca (üres pénztárca)

Csúcsra érhet a szegények adója

A KSH csütörtökön teszi közzé az infláció szeptemberi alakulásával kapcsolatos jelentését.

A Reuters által megkérdezett közgazdászok szerint az augusztusi hatról szeptemberben 6,4 százalékra emelkedhetett az infláció, de vannak borúlátóbb jóslatok is. A Danske Bank, illetve a JP Morgan elemzői 6,5 százalékra, becsülték a pénzromlást. Mások ennél nagyobb áremelkedést sem zárnak ki. .

A „szegények adóját” valószínűleg ismét a benzin és az élelmiszer drágulása hajthatta felfelé. A kormány a minap nem közölte az inflációs pályára vonatkozó pontos előrejelzéseit, de megjegyezte, hogy az idei 5,8 százalékról jövőre 5 százalékra csökken a fogyasztói árak éves drágulási üteme. A Kopint-Tárki is változtatott inflációs előrejelzésén. Az intézet idén a korábban várt 5,5 százalék helyett 5,8 százalékra emelte a fogyasztói árak növekedését.

Attól még csökkenhet az alapkamat

A célszintet jelentősen meghaladó inflációt sem tartják a további kamatcsökkentés akadályának az MNB Monetáris Tanácsának enyhítésre hajló külsős tagjai. Ezzel a jegybank vezetése nem ért egyet. Ezt a Barclays közgazdászai közölték. Magyarországi tárgyalásaikról a befektetőknek összeállított értékelésükben azt írták, hogy az idei átlagos magyarországi infláció a budapesti várakozások alapján 5,8 százalék lesz. A monetáris testület külsősei szerint ebből 2,4 százalékpontnyi a kormány költségvetési intézkedéseiből ered, és az ennek kiszűrésével számolt 3,4 százalékos átlagos idei alapinfláció már meglehetősen közel lenne a 3 százalékos célhoz.

Szerdán kiderült, hogy legutóbb is a monetáris tanács négy külsős tagja szavazott a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésére a testület legutóbbi, szeptember 25-i kamatdöntő ülésén. Az alapkamat 6,75 százalékos szinten tartására voksolt az MNB elnöke és két alelnöke: Simor András, Király Júlia és Karvalits Ferenc, míg 6,5 százalékra csökkentésére Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Cinkotai János és Kocziszky György.

A jegyzőkönyv szerint a várható inflációs és pénzügyi piaci folyamatokat, valamint a tartósan gyenge keresletet figyelembe véve összességben a tanács többségének megítélése szerint az inflációs cél az MNB által figyelt időtávon a jelenleginél lazább monetáris kondíciókkal is elérhető. Ezzel szemben a jegybank vezetői éppen a magas inflációra és a strukturális reálgazdasági problémákra való hivatkozással az alapkamat szinten tartása mellett érveltek.

Az előző KSH-jelentés szerint tavalyhoz képest az elengedhetetlen dolgok ára jelentősen nőtt. A legelesettebbeket sújtja, hogy az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,1 százalékkal emelkedtek. Átlag felett, 7,1 százalékkal nőtt az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagok 12,2 százalékkal, a gyógyszerek, gyógyáruk 4,2 százalékkal drágultak. A háztartási energia átlag feletti 6,3 százalékos áremelkedésén belül a palackos gáz 11,3 százalékkal, a távfűtés 8,4 százalékkal drágult. A szemétszállítás 7,8 százalékkal, a csatornadíj 5,3 százalékkal drágult.

Ajánlott videó mutasd mind

Egyelőre nem jut Európából Magyarországra influenza elleni oltás

A koronavírus-járvány második hulláma miatt nemcsak Magyarországon, hanem globálisan is megnőtt az igény az influenza elleni védőoltás iránt, és minden ország védi a saját készleteit.  Egyes vélemények szerint az idei oltási kedvet látva 1,4 millió helyett 4 millió vakcinára is szükség lehet idehaza, azonban sem az import, sem az utángyártás nem tűnik könnyen járható útnak.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.