Lapunk kérésére nyilvánosságra hozta a Nemzetgazdasági Minisztérium a kormány és a világ egyik legnagyobb élelmiszeripari cége, a Coca-Cola közötti szerződést. Ebben a gyártás bővítésén, magyar beszállítók foglalkoztatásán és a támogatási ígéreteken túl arról is szó esik: a Coca-Cola vállalja, hogy jó hírét viszi Magyarországnak a világban, s a minisztériummal legalább félévente egyezteti, ki mit tett a másikért.
Kutatás-fejlesztés
A kormány különböző állami és uniós támogatásokat is ígér a cégnek – ha az megfelel az adott feltételrendszernek. Így például jelzi, hogy ha a Coca-Cola magyar oktatási intézményekkel és kutatóközpontokkal együttműködve innovációba vágna, ezt „a rendelkezésére álló eszközökkel” ösztönözné, s biztatja, hogy pályázzon jövőre uniós ernyőprojektre.
Képzési pénzek
Emellett megígéri, hogy bevezeti az egyedi kormánydöntés alapján nyújtható képzési állami támogatást, s hogy ezt a Coca-Cola is igénybe veheti majd új alkalmazottaira. A jelenlegi törvények is lehetővé teszik, hogy a cég levonja a szakiskolai tanulók gyakorlatának költségeit, hívja fel a kormány a cég figyelmét. Ugyanakkor azt is megígéri: ha megfelel a cég a TÁMOP egyik pályázata feltételeinek, akkor „lehetősége nyílik, hogy a korábbi gyakorlata szerint felhasznált költségekkel megegyező támogatást nyerjen el” már felnőtt dolgozói képzésére.
A világ legjobb marketingesei nyomják majd Magyarországot
A Coca-Cola mindeközben vállalja, hogy Magyarországot „mint gazdasági partnert és telephelyet nemzetközi szinten bemutassa és ismertté tegye”, s szakkonferenciák és továbbképzések keretében idehozza üzleti partnereit. És bónuszként mindkét fél ígéri, hogy „vitáikat és a későbbiekben esetleges eltérő álláspontjukat jelen stratégiai partnerségi megállapodás vonatkozásában a barátilag elvárható, tárgyalásos úton rendezik”.
Még 40 ilyen lesz
A szerződés azért érdemel különös figyelmet, mert a kormány tervei szerint idén körülbelül 40 nagy iparvállalattal állapodik majd meg, s ez a folyamat valóban el is indult: ma jelentették be a következő szerződési kört, amelyben a Magyar Suzuki Zrt.-vel, az Alcoa-Köfém Kft.-vel, a Hankook Tire Magyarország Kft.-vel és a Richter Gedeon Nyrt.-vel köt ilyen megállapodást a kormány.
Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár szeptember elején a Gazdasági Rádióban azt mondta, azt szeretnék elérni, hogy ezek az alapvetően külföldi tulajdonú és exportra termelő cégek „még jobban, még biztosabban, még kiszámíthatóbban érezzék itt magukat Magyarországon”, és hogy az itt megtermelt nyereségük minél nagyobb részét újra itt fektessék be.
Nem egy tipikus jelölt
Érdekes, hogy pont a Coca-Colával kötötte a kormány az első ilyen szerződést, miközben a cég nem igazán felel meg az államtitkár által vázolt leírásnak: nem elsősorban exportra termel, és az utóbbi két évben milliárdos osztalékát inkább felvette, semmint újra befektette.
Tavaly 80 milliárd forintos forgalmat bonyolított, ám ennek a pénznek a zömét nem külföldi cégek, hanem magyar fogyasztók adták össze: ugyanis a bevételéből 8,6 milliárd forint származik exportból, a többi hazai értékesítés. Magyarán a cég forgalmának 90 százaléka egyelőre abból származik, hogy Magyarországon ad el édes üdítőket és ásványvizeket.
Igaz, ez most változhat: a cég nemrégiben bővítette gyárát, s ma Magyarország legnagyobb kapacitású, fémdobozos üdítőitalokat előállító gyártósora itt van. A berendezés óránként 110 ezer darab üdítőital gyártására alkalmas, és a magyar kereslet kielégítésén túl várhatóan húsz európai ország piacát fogja ellátni termékeivel.
A vállalat egyébként fontos foglalkoztató is: összesen 10 milliárd forintot költött 1400 fő foglalkoztatására tavaly. Ám a munkavállalók zöme nem a cég dunaharaszti gyárában dolgozik (ott „csak” 252 főre volt szükség), hanem az értékesítésben és a logisztikában. Tehát zömében nem munkásokat, hanem értékesítőket és sofőröket, rakodókat foglalkoztat. Vélhetően bővítik azonban majd a gyári állományt is az új, exportra termelő gyártósor miatt.
