A Széll Kálmán Terv 2.0 egy teljes fejezetet szentel a foglalkoztatásnak, munkahelyteremtésnek. A kormány arról vall a dokumentumban, hogy a célja a munkaközpontú gazdaság, társadalom és állam megteremtése. A munkanélküliségi ráta 2011-ben 10,9 százalékos volt. A tervezet szerint az idén még ugyanennyi marad, aztán jövőre elindul a javulás: 2013-ban 10,3, 2014-ben 9,5 és 2015-ben már csak 8,9 százalékos lesz a munkanélküliség. Úgy számolja a kormány, hogy ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottság is növekszik majd: a számok alapján több mint 400 ezerrel emelkedne a 15-64 éves foglalkoztatottak száma 2015-re.
75 százalékos foglalkoztatottság a cél
Az Európa 2020 program célkitűzéshez kapcsolódva a magyar kormány a 20-64 év közötti népesség foglalkoztatási arányának 75 százalékra növelését tűzte ki célul 2020-ig.
A Széll Kálmán 2.0 szerint a tavalyi 56 százalékos foglalkoztatottsági ráta évről évre javul majd: az idén már 0,6 százalékponttal többen fognak dolgozni, jövőre 58,5, 2014-ben 60,6, majd három év múlva a 15-64 év közötti emberek a 63,2 százaléka vállal majd valamilyen munkát. A foglalkoztatás bővülését például a közmunkaprogramokkal akarják elérni, jövőre 5,4 százalékkal többen dolgoznának így. A prognózis szerint a versenyszférában ennél jóval kevesebb cég vesz majd fel új embereket, de a kormány reményei szerint a gazdaság fellendülése után a vállalkozásoknak egyre nagyobb igénye lesz az új munkavállalókra.
Fotó: Hír24
Teremts magadnak munkahelyet!
Kevés az önfoglalkoztatók aránya Magyarországon. A második Széll Kálmán Terv felhívja a figyelmet: a hazánkhoz hasonló fejlettségű európai országokban az önfoglalkoztatás az alacsony képzettségű emberek nagy hányadának biztosít megélhetést. Nálunk inkább az egyszerűsített foglalkoztatás keretében vagy alkalmazottként dolgoznak szívesen az alacsony képzettségűek. Ezen változtatni akar a kormány: csökkentik a belépési korlátokat, ösztönző rendszerrel, kedvezményekkel csábítják a munkanélkülieket, hogy fogjanak össze, és hozzanak létre „önfoglalkoztatói csoportokat”.
5000 új foglalkoztatott?
Amennyiben minden nevelőszülő foglalkoztatási jogviszony keretében gondoskodna a rábízott gyerekről, és nem válna ketté a hagyományos és a hivatásos nevelőszülői feladatellátás, akkor a „gondozó, nevelő munka professzionális tevékenységgé válhatna, emelve az elvárható gondozási, nevelési tevékenység színvonalát” – olvashatjuk a Széll Kálmán Terv 2.0-ban. Ez a kormány szerint ötezer „munkahelyet” teremtene, 2016-tól már minden 12 év alatti gyermeket foglalkoztatotti jogviszonnyal rendelkező nevelőszülőnél helyeznének el. A nevelőszülők gyerekenként a jelenlegi 15 ezer forint helyett nettó 18 ezret kapnának havonta.
Adókedvezmények, pályázatok, programok
Január 1-jétől átalakították a Start programokat. Ha egy munkaadó hátrányos helyzetű embert, regisztrált munkanélkülit, gyesről, gyedről visszatérő dolgozót, vagy megváltozott munkaképességű személyt vesz fel, akkor adókedvezményekben részesülhet. A jövőben az alacsony képzettségű munkavállalók foglalkoztatása után is jár majd adókedvezmény.
A lakásfelújítások, korszerűsítések vagy új lakásépítések kedvező hatást gyakorolnak a gazdaságra: az otthonteremtési program hatására több ezer új munkahely jöhet létre az építőiparban – írják a tervben.
A mikro-, kis- és középvállalkozások igényelhetnek támogatást új emberek felvételére. Vannak uniós pályázatok is, de a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból is osztanak pénzt munkahelyteremtésre, ezt a pályázaton elnyert összeget nem is kell visszafizetni. A szakmunkástanulók elhelyezkedését gyakornoki programmal segítenék (igaz, ennek a feltételei pedagógiai szempontból nem igazán kidolgozottak), a fiatalokat pedig vállalkozóvá válásra ösztökélnék egy új pályázattal – sorolják a Széll Kálmán 2.0-ban.
| Bérbefagyaztás a közszférában |
| A versenyszféra bruttó átlagkeresetei nőnek majd a következő években: 2012-ben 6,7, 2013-ban 3,9 százalékkal – közölték a Széll Kálmán Terv 2.0-ban. A közszférában az átlagfizetés növekedését a közfoglalkoztatottak alacsony bére fogja vissza. A kormány terve szerint csak a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál magasabb keresetű közszolgák nem emelkedik (bérbefagyasztás), nettó keresetük változatlanságát az állam a kompenzációs rendszeren keresztül garantálja. |
Védelem és/vagy rugalmasság?
A munkahelyteremtést a rugalmas szabályozással kívánják elérni, például ennek eszközeként említik az új, július 1-jétől hatályos Munka törvénykönyvét. Azzal érvelnek, hogy az ebben szereplő rugalmasság növeli a versenyképességet.
Minden kormányzati program (az első és a második Széll Kálmán Terv, a konvergencia program, a bürokráciacsökkentő terv, a Magyar Munka Terv) foglalkoztatást érintő részének fő eleme, hogy a magyar munkaerőnek rugalmasabbnak kell lennie. Az Európai Unió által is népszerűsített flexicurity modell (flexibility+security) a rugalmasságot ötvözi a biztonsággal, azaz egyszerre képes az atipikus foglalkoztatásra és a szociális védelem biztosítására.
A szakszervezetek szerint csorbul a dolgozók védelme, például azzal, hogy a munkaadó és a munkavállaló – a Polgári törvénykönyv mintájára – egyenrangú felekként köthetnek szerződést. Az előző törvényben még a dolgozóknak több védelem járt, hiszen az egyén érdekérvényesítő képessége jóval korlátozottabb, mint a munkaadó szervezeté. Az új törvény tág teret enged a felek megállapodásainak, többek között az atipikus munkaviszonyok keretét is maguk alakíthatják ki. A munkavállaló garanciális érdekeit viszont papíron biztosítják: senki nem köthet szerződést a saját kárára, például nem mondhat le előre a jövedelméről.
