Jó és kevésbé jó tapasztalatokat gyűjtöttünk olyan vállalkozóktól, akik már több éve használják a Széchenyi-kártya folyószámlahitelét. Van néhány tippünk azok számára is, akik még nem próbálták ezt a hitelformát: megmondjuk, milyen első ránézésre talán nem nyilvánvaló részletkérdéseket nem érdemes figyelmen kívül hagyni. Íme a tapasztalatok.
Két éve igényelt Széchenyi-kártya folyószámlahitelt a Varga-Márfy Kft. Higiéniai és ergonómiai termékek, szennyfogó szőnyegek forgalmazásával foglalkoznak többek között. Varga István cégvezető számára az volt a legvonzóbb, hogy rugalmas felhasználású a hitel és a kártyával bárhol lehet fizetni. Ha pedig likviditási problémák adódnak (vagyis nem érkeznek be időben a megrendelőktől a pénzek), akkor is rendelkezésre áll a hitelkeret, s például bért vagy járulékot is lehet utalni róla.
Varga István 15 millió forintos folyószámlahitelt igényelt. Amikor döntött, az is a kártya mellett szólt, hogy csak a ténylegesen felhasznált összegre kell kamatot fizetnie a cégének. Az igénylési eljárást nem találta bonyolultnak, 3 hét alatt hozzájutott a kártyához. Egy alkatrészgyártással foglalkozó cég vezetője ezzel szemben arról számolt be, hogy egyáltalán nem volt olyan gyors a procedúra, mint ahogy hirdetik. A Széchenyi-kártya programot koordináló KA-VOSZ-szal elégedett volt: itt egy hetet vett igénybe az ügyintézés. A banknál viszont további négy hetes adminisztráció, újabb és újabb papírok bekérése következett. Ez már eléggé igénybe vette a türelmét.
A Varga-Márfy Kft. számlavezető bankjánál nem forgalmazzák a Széchenyi-kártyát, ezért a cégvezető egy másik bankhoz fordult. Az ügyintézésnél neki így sem volt semmi problémája.
Egy másik cégnek nem volt jó tapasztalata, amikor idegen banknál igényelt a kártyát (a számlavezető náluk sem forgalmazta ezt a terméket). A cégvezető arról számolt be, hogy az 5 milliós Széchenyi-kártya folyószámlahitel igényléséhez a valóságosnál nagyobb forgalmat kellett „behazudniuk” a kártyaforgalmazónál. Pénzügyi tanácsadójuk azt mondta, ha 5 milliót akarnak kapni, akkor muszáj legalább 15 milliós éves forgalmat beírniuk. De ugyanezt mondta a KA-VOSZ-os ügyintéző is. Így lettek kozmetikázva a számok.Azonban hiába, mert miután kiderült, hogy kevesebb a forgalmuk, a bank a hitel felét visszakövetelte. Emiatt hirtelen elég nehéz helyzetbe kerültek.
A kamatokról is érdeklődtünk. Varga István szerint a 12 százalék körüli kamat elfogadható. Hasonló véleményen volt két megkérdezett takarítócég is, akiknek már több mint öt éve van kártyájuk. Mindegyikük tízmilliót igényelt, mert ahhoz még nem kellett ingatlanfedezet. A vezetők szerint elviselhető, hogy a szinte mindig teljesen kihasznált tízmilliós folyószámlahitelre negyedévenként 200 ezer forint a kamat. Az alkatrészgyártó cég vezetője viszont sokallja, hogy a 23 millió után negyedévente 500 ezer forint kamatot kell fizetnie.
Az alkatrészgyártó cég vezetője megemlítette, hogy időközben körülnézett a bankoknál, s rájött: ha máshol igényelt volna kártyát, kevesebb kamatot kellene fizetnie. Ezért mondta, hogy célszerű a teljes kínálatot végigböngészni, mielőtt bankot választ egy cég.
Arra is érdemes rákérdezni, hogy a kártyaforgalmazónál mennyire rugalmas az e-banki szolgáltatás – javasolja Varga István. Saját cégénél legalábbis gyakran van arra szükség, hogy fél évre visszamenőleg vissza tudják nézni a forgalmat, és ez nem minden banknál lehetséges.
A Széchenyi folyószámlahitel-kártya egy évre igényelhető és egy évvel meghosszabbítható. Utána új igénylést kell beadni. Ha a vállalkozó időben hosszabbít (erre általában fel is hívják a figyelmet), akkor nem kell visszafizetnie a hitelt. Ha azonban kicsúszik a határidőből, akkor azonnal esedékessé válik az összeg. Ugyanez érvényes az 1+1 év utáni új igénylésre is.
A megkérdezett takarítócégek kártya-megújítását a könyvelő készíti elő, akinek az a véleménye, hogy a megújítás nem különösebben nehézkes. 5-6 éve intézi. Megjegyezte viszont: ügyfeleinek nem tetszett, hogy a harmadik évtől minden évben kell 90 ezer forintos kártyadíjat igényelniük. Arról is beszámolt, hogy új kártyát mostanában a korábbinál nehezebben adnak a bankok.
Tíz év alatt már több mint 163 000 vállalkozónak lett kártyája és az igényelt összeg átlépte az 1000 milliárd forintot. Évente 18-20 ezer vállalkozás igényel Széchenyi-kártyát, 120-130 milliárd forint értékben. Átlagosan 73 százalékos a hitelkeretek kihasználtsága. Ez azt jelenti, hogy egymillió forintnyi hitelkeretből általában 730 ezret vesznek igénybe folyamatosan a vállalkozók. A válság alatt azonban 80 százalék fölé kúszott ez az arány. A kártyát 80 százalékban vidéken használják. Az állam ma a Széchenyi-kártya hitelek 80 százalékát biztosítja viszontgaranciával. A bedőlési arány 3,5-3,8 százalék volt korábban, a válságban viszont 5 százalék fölé is felkúszott. Hasonló típusú banki hiteleknél ez az arány elérheti a 8 százalékot is.
