Fotó: Kummer János
Békeidőkben sem nagyon szeretjük a bankokat, hiszen pénzt keresnek rajtunk, ráadásul olykor nagyon sok pénzt. Háborús időszakokban, mint amilyen éppen a mostani, még kevésbé szeretjük őket, hiszen mindenhol veszteségeink keletkeznek, leértékelődnek a befektetéseink, gyengül a forintunk, a hiteleink törlesztői elszállnak, biztos már megint a bankok nyerészkednek. Manapság még a politika rá is játszik erre a nagy közös utálatra, hiszen a politikusok arról beszélnek, hogy mindenkinek el kell döntenie, a bankokkal vagy az emberekkel van. Amikor pedig leminősítenek minket, akkor megvan a magyarázat: együtt támad a gaz spekulánsvilág. Ha pedig készenléti hitelért kell folyamodnunk, akkor rögtön jön a kísérőüzenet, de nem hagyjuk, hogy az IMF diktáljon nekünk.
Ez az ismert hangulati háttér. A bankoknak most rossz és egyre rosszabb, ám ennek a cikknek nem az a célja, hogy feltétlenül a bankokkal szembeni empátiát növelje, pusztán annyi, hogy egy pár pont kapcsán összefoglalja, mindaz, ami mostanában történik a szektorral, a magyar gazdaságnak már nagyon káros. Arra talán alkalmas, hogy egyesek levezethessék indulataikat, de a magyar növekedés nem véletlenül tűnt el. Hirtelen és váratlanul lettünk a leglassúbb térségbeli gazdaság. Pedig a magyarázat nem olyan bonyolult, amikor kereslet- és belső fogyasztás hiányos a gazdaság, akkor az export és a gazdaságot dinamizáló banki finanszírozás segíthetne növekedni. Sajnos a bankok folyamatos gyepálása az utóbbi esélyt teljesen elveszi.
A kiindulás a következő: a bankoknak szoros tőkemegfelelési szabályokat kell követniük, üzleti aktivitásukhoz elegendő saját erővel kell rendelkezniük. Minden egy forint újabb banki veszteség, vagyis tőkevesztés mintegy tíz forinttal csökkenti a kihelyezhető hitelezést. Milyen új mínuszokkal kell a bankoknak aktuálisan megismerkedniük.
1. Bóvli
A Moody’s hitelminősítő november 24-én éjjel leminősítette Magyarországot. Az azonnali következmények ismertek: gyengült a forint, majd azóta egy kicsit visszajött. Az állampapírpiaci hozamok elszálltak, majd azóta kicsit konszolidálódtak. A CDS országkockázati felár rekordszintre jutott. Foglaljuk össze a gyors következményeket! A gyenge forint miatt nő a különbség a végtörlesztéshez megadott rögzített árfolyam és a piaci árfolyam között, azaz nő a bankok vesztesége. A gyengébb forint miatt még nehezebb a devizahiteleseknek a törlesztés, banki szempontból romlik a portfólió minősége, nő a veszteség. Ráadásul a bankoknak sok magyar állampapírjuk van, ha a hozamok elszállnak, akkor a portfólión nagy veszteség keletkezik, megint nő a banki veszteség.
Fotó: Kummer János
2. Forrásdrágulás
A magasabb szinten kialakult állampapírpiaci hozam és a magasabb CDS-felár miatt drágul a bankok forrásköltsége, vagyis ők is drágábban jutnak új pénzekhez, és ezért csak magasabb kamattal tudnak majd hitelt adni. Ezt persze egyre kevesebb vállalat tudná kigazdálkodni, a forrásdrágulás miatt is romlik a hitelhez jutás.
3. Spekulációs támadás
Fentiekből láthatjuk, ha valaki sokat bukik a leminősítésen, az éppen a bankszektor. A kormány eközben a magyarokat támadó spekulánsokat keresi. Abban persze tökéletesen igaza van a kormányzatnak, hogy pénzügyi befektetők adásvételei alapján alakul ki a forint árfolyama, a CCS-felár vagy éppen az állampapírpiaci hozam. Akár meg is lehet vizsgáltatni, hogy ki volt az eladó, nyilván jó sok intézmény adott el magyar eszközt. Figyelem, ezek a piacok éppen azért vannak, hogy ott lehessen venni és lehessen eladni. De nem is ez a lényeg, ez csak a kommunikációs púder, nem a magyar gazdasággal van baj, hanem a támadókkal, akik kipécéztek minket. Viszont! A magyar kereskedelmi bankok jellemzően nem spekulálnak, nem az a profiljuk. Ha valaki sokat keresett a jó idejű magyar eladásokon, azok befektetési alapok, hedge fundok, befektetési bankok. A „Magyarország elleni támadás” a magyar bankok veszteségeit nem csökkentették.
4. Végtörlesztési fejlemények
A bankok legnagyobb veszteségforrása, a legfájdalmasabb intézkedés a végtörlesztés. A sok tízmilliárdos banki veszteség sok százmilliárd forinttal csökkenti a hitelezési potenciált. Ezt már ismertük, a bankok megtették a jogi lépéseket, mert úgy érzik, hogy sérelem érte őket a rájuk oktrojált piacidegen árfolyam miatt. A legújabb bejelentések alapján a munkáltatók adómentesen végtörleszthetnek a dolgozóik helyett. Vagyis, még vonzóbb lesz a végtörlesztés, adómentes munkáltatói juttatás is párosul hozzá, még nagyobb banki veszteséget okozva. Télen kilakoltatás sincsen, ez a szezonális időjárás miatt indokolt humánus megoldás, csak éppen nem szokta javítani a devizahitelesek törlesztési hajlandóságát, újabb banki veszteségek.
5. Osztrák stop: még kevesebb hitel
A végtörlesztéshez képest kicsi hatás, de nem jelentéktelen az, hogy az osztrák bankok külföldön immár csak a betétgyűjtésüknek megfelelően hitelezhetnek. Eddig ugyanis több hitelt helyeztek ki, mint amennyi forrást gyűjtöttek, vagyis ez is visszafoghatja a magyar hitelpiacot, az érintettek, az Erste, a Raiffeisen és a Volksbank együttesen komoly szereplők, a piac negyede az övék.
6. Betétverseny
Villantsunk fel egy pillanatra egy szintén banki veszteséget, de legalább magánemberi nyereséget vizionáló hatást. Ha az osztrák bankok azért szeretnének dolgozni, akkor több betétet kell gyűjteniük, vagyis akár be is indulhat egy betétverseny, emelkedő kamatokkal. Banki szempontból ez megint drágább forrás, megtakarítói szempontból azonban jobb reálhozam.
7. Devizahiteles megsegítés
A Magyar Bankszövetség eközben komplex javaslatot tett le a kormánynak a devizahiteles megsegítésre. Bár inkább az valószínűsíthető, hogy ebből nem lesz megegyezés, de ha mégis, adófizetői szempontból annyi leszögezhető, hogy ebben állami, vagyis adófizetői szerepvállalás is lenne, illetve banki veszteség is keletkezne, egy biztos: ez sem segíti a vállalati hitelezést.
8. Nemzetközi szemöldökök
Az OECD és az Európai Bizottság is szúrós szemmel néz a végtörlesztésre. Adófizetői szempontból még az sem kizárt, hogy végül az egész sokmilliárdos banki veszteséget jelentő intézkedést elmeszelik és még ez is rajtunk, adófizetőkön landol. Ebben az esetben, mi adófizetők közvetlenül finanszírozhatunk mindenkit, aki végtörlesztett. Finoman szólva nem lenne igazságos, a jómódúbb, mert végtörleszteni képes devizahitelesek megsegítését szétteríteni az állampolgárokra.
Fotó: MTI
9. GVH-vizsgálat
A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálja a nagybankok végtörlesztés előtti forinthitel kamatemelését. Ha attól eltekintünk, hogy maga a végtörlesztés mennyire szabályos lépés, alighanem találhat gyanús együttgondolkodást a versenyhivatal. A bankok gyors és tisztességes vizsgálatot kérnek, ezt valószínűleg megkapják, ahogyan akár egymilliárdos büntetést is a végén, ha így lesz, újabb banki mínusz.
10. Hosszú válság
A bankrendszer a gazdaság lenyomata, ha sokáig lesz válság, sokáig keletkeznek banki veszteségek. Sajnos az egyre vészjóslóbb nemzetközi környezetben néhányan nagyon közeli robbanást, eurókataklizmát várnak. Mások pedig arra figyelmeztetnek, az 1929-33-as válság után még egy évtizedig tartott az árnyékhatás, nagyon kihúzódott a bizalmi válság. Sajnos egy közös van a forgatókönyvekben, nem tér vissza a normál kerékvágás, nem indul be a növekedést elősegítő banki hitelezés.
Bizony a külső és belső környezeti tényezők sem kedveznek most a banki hitelezésnek, hasznos lenne, ha legalább a gazdaságpolitika egy kicsit támogatóbb lenne.
