A legsúlyosabb gondot továbbra is a lakossági devizahitelek jelentik a pénzügyi fogyasztóvédelemben; a lakossági hitelezés árazása továbbra sem átlátható, a referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású lakossági hiteltermékek elterjedésével azonban csökkenhet az ügyfelek kiszolgáltatottsága és kockázata a felügyelet fogyasztóvédelmi kockázati jelentése szerint.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) csütörtökön közzétett jelentése az idei első félévi, fogyasztóvédelmi szempontból kiemelt kockázatú és erős hatású jelenségeket foglalja össze, s bemutatja az ezekre adott felügyeleti válaszlépéseket.
A jelentés ismerteti: az összes lakossági hitelen belül a devizaalapú hitelek aránya ma 70 százalék, ezek 95 százaléka pedig svájcifrank-alapú. A drasztikusan megnőtt törlesztőrészletek miatt nehéz helyzetben lévő adósok számára kiemelt jelentőségű a hitelek újrastrukturálása, s fogyasztói szempontból jelentős kockázatot jelent, ha ezek az ügyfelek nem ismerik a rendelkezésükre álló fizetéskönnyítő konstrukciókat, vagy nem kellő mélységű információkon alapuló döntéseket hoznak adósságuk rendezése érdekében.
